A kismamák rosszul járnak, a munkáltatóknak több a lehetőség

2012. június 21. csütörtök - 16:02 / piacesprofit.hu
  •    

Sokan sokféleképpen értékelik a Munka Törvénykönyve változásait. A kismamák alapvetően rosszul járnak, a munkáltatók számára rugalmasabbá válik a foglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzők pedig kifejezetten örülnek. A június 18-án hozott módosításokkal szerintük akár a foglalkoztatás is bővülhet.

Az elmúlt hónapok alatt folyamatos egyeztetés zajlott a munkaerő-kölcsönző szakma és a szaktárca között. Az eredmény ezúttal nem maradt el: az Országgyűlés több fontos ponton módosította 18-án az eredeti szabályozási javaslatot. (A hétfőn elfogadott "átmeneti rendelkezések" számos ponton érintik a július 1-én hatályba lévő törvényt, de a megválaszolatlan kérdések száma ezek elfogadása következtében sem csökkent.) (A törvényről és arról, hogy milyen problémákat vetettek fel vele kapcsolatban a szakmai szervezetek, itt olvashat.)

Kép:PP archív
Kép:PP archív
Változások az új Munka Törvénykönyve kapcsán
2012. július 1-től változnak a felmondási szabályok és fizetett juttatások szabályai.
A munkaszerződésből kimaradhat a munkavégzés helye, de a munkakört meg kell nevezni.
A munkáltató és a munkavállaló az egyedi munkaszerződésekben is köthet olyan megállapodást, amelyre korábbiakban kollektív szerződésre volt szükség.
Az egybefüggő szabadság mértékére, illetve a szabadság átvitelére vonatkozóan is köthetőek egyedi megállapodások 2013-tól.
A munkáltató felelőssége a működési köre helyett csak az ellenőrzési körébe eső káreseményekre terjed ki.
A munkavállaló kártérítési felelősségét nem befolyásolja a havi fizetése a jövőben. Korlátlan, ha a munkáltatónak súlyos gondatlan magatartásával okoz kárt és négyhavi távolléti díjának megfelelő, ha enyhe gondatlansággal okozott kárt.
A munkáltató köteles biztosítani a részmunkaidős foglalkozás lehetőségét a kismamának a gyermek három éves koráig. A kismamák felmondásának szabályi is változnak.
Az apának is jár ötnapos szülési pótszabadság (ikrek esetén hétnapos).
2013-tól megszűnik az átlagkereset fogalma. A távolléti díjat az alapbérből számítják figyelembe véve a műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, készenléti pótlékot és ügyeleti pótlékot. Ez lesz a felmondási időre járó juttatás, végkielégítés alapja.
A cégek a munkavállaló szempontjából kedvezőtlen irányba is eltérhetnek a munkajogi szabályoktól a munkaszerződésekben.
A munkáltató a munkavállalót ellenőrizheti munkaidőn kívül is bizonyos mértékben.
Az e-mail is írásos nyilatkozat.

Ezzel elhárultak a körülbelül 130 ezer embert foglalkoztató ágazat megszűnésének veszélyei, állítja a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. (Itt olvashat arról, hogy kinek jó az új törvény.) Azért az örömben van némi üröm: az ágazat résztvevői továbbra is változást sürgetnek az egyenlő bérezés elvének túl szigorú alkalmazásában. Véleményük szerint ez hátráltatja a munkaerőpiactól távol esők – ötven éven felüliek, pályakezdő fiatalok, megváltozott munkaképességűek – integrálását. Az ágazat résztvevői – a legnagyobb gyártó/termelő vállalatok, munkaadói szervezetek és kölcsönzők – a szaktárcával további együttműködést szorgalmaznak arra hivatkozva, hogy a jelenlegi szabályban nem érvényesül az EU idevonatkozó irányelvének rugalmassága, mely speciális esetekben –integrációs céllal – lehetőséget ad az egyenlő bérezéstől való eltérésre. Ilyen eset a munkaerőpiactól tartósan távol lévők foglalkoztatása, illetve amikor a munkaerő-kölcsönző vállalat a dolgozónak két kikölcsönzés között is bért fizet.

Mindkét esetben jól jár az állam, hiszen csökkennek a költségei: segélyfizetés helyett a munkabérek adói, járulékai befolynak az államkasszába.

Aminek a kölcsönzők örülnek

Dr. Szabó Tamás, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója ugyanakkor kiemelkedően fontos előrelépésnek tartja a határozott idejű munkaszerződések hosszabbításának lehetőségét, a csoportos létszámleépítés alóli felmentést, az egységes 15 napos felmondási idő és a munkavállalók védelmében az atipikus szabályozású végkielégítés bevezetését.

Az elfogadott módosítási javaslatoknak köszönhetően a jövőben, közintézményekben – ha a foglalkoztatás másképp nem megvalósítható – az alap-tevékenységhez köthetően is lehet alkalmazni kölcsönzött dolgozókat, segítve ezzel a munkaerőhiánnyal vagy létszámkerettel küzdő intézményeket, például a kórházakat. Jelentős változás még a hazai vállalkozások védelmében, hogy ezentúl a külföldi székhelyű kölcsönző cégeknek is a hazaiakkal azonos piacra lépési feltételeket ír elő a jogszabály, megszüntetve ezzel az itthoni kölcsönzők hátrányos megkülönböztetését.

A fizetett juttatások szabályai július 1-től
A bérpótlékok számítási alapja a munkavállaló alapbére, de a kollektív szerződésben, vagy akár munkaszerződésben ettől el lehet térni akár a munkavállaló számára kedvezőtlenül is.
A munkaszerződésben műszakpótlék helyett havi átalányt is megállapíthatnak. 
Csak a 18 óra után végzett munkára jár a 30 százalékos bérpótlék, a délutáni műszak megszűnik.
A személyi alapbérbe beépíthető a műszak-, vasárnapi és éjszakai pótlék, azonban a rendkívül munkavégzés pótléka nem.
Műszakpótlék csak heti 80 órás munkavégzés esetén jár.
Az éjszakai pótlék az alapbér 15 százaléka.
A vasárnap is nyitva tartó üzletek többműszakos munkáltatók lesznek és a munkavállalóknak 50 százalékos vasárnapi pótlék jár. A megszakítás nélküli tevékenységre nem jár pótlék.
A kötetlen munkaidőben foglalkoztatottak után nem kell túlórát fizetni, valamint a pontos munkaidő-nyilvántartás vezetése sem szükséges.
A túlórára 50 százalékos bérpótlék jár, de a felek dönthetnek úgy, hogy szabadidőben történik a „kifizetés”.

A munkaerő-kölcsönzési iparág igen fontos nemzetgazdasági szempontból: az így létrejövő munkahelyek jelentős része nem jönne létre, ha nem létezne – vagy rugalmatlan szabályok közé szorulna – ez a foglalkoztatási forma. 2011-2012-ben a hazai állások többsége ilyen keretek között valósult meg, hiszen a vállalatok nem tudták saját állományukat bővíteni. Az ágazat mára 130 ezer főt foglalkoztat, százmilliárdos adóbevételt hozva az államkasszának. A kedvezőbb szabályozási feltételek következtében a kölcsönzést igénybe vevők részéről a kereslet növekedése, ezzel a munkaerő-kölcsönzés és foglalkoztatás további bővülése várható a jövőben.

Új felmondási szabályok július 1-től

Lesz felmondás és azonnali hatályú felmondás. Ez utóbbiba tartozik a rendkívüli felmondás, a fél próba idő alatti azonnali hatályú felmondás, és a határozott idejű munkaviszony megszüntetése. A határozott idejű munkaviszony úgy szüntethető meg, ha a munkáltató kifizeti a szerződés lejártáig (legfeljebb egy évre) a távolléti díjat, kivéve, ha a cég csőd vagy felszámolás hatálya alá kerül, illetve, ha a munkavállaló szakmailag tartósan alkalmatlanná válik, írja a HR Portál.

A korábbi szabályoktól eltérően július elsejét követően azonban felmondhat a munkáltató a keresőképtelen beteggé váló munkavállalójának, csak a felmondás ideje akkor kezdődik, amikor már papíron is egészségessé válik. Horváth István ügyvéd szerint kérdéses, hogy hogyan járhat el a munkáltató azokkal szemben, akik már az új szabály hatálybalépése előtt is betegek voltak, vagy azokkal, akiknek 2013-ban lesz hároméves a gyereke. Az új MT szerint ugyanis július elsejétől bizonyos feltételekkel a gyermek hároméves kora előtt is elküldhetővé válik a kismama amennyiben visszatér a gyesről, vagy gyedről és a munkáltató nem talál számára megfelelő pozíciót. A gyes lejártát követő 30 napos felmondási védelem is megszűnt és nem lesz felmondási védelem a gyermekápolási táppénz igénybe vétele esetén sem.