Az elmúlt hónapok alatt folyamatos egyeztetés zajlott a munkaerő-kölcsönző szakma és a szaktárca között. Az eredmény ezúttal nem maradt el: az Országgyűlés több fontos ponton módosította 18-án az eredeti szabályozási javaslatot. (A hétfőn elfogadott "átmeneti rendelkezések" számos ponton érintik a július 1-én hatályba lévő törvényt, de a megválaszolatlan kérdések száma ezek elfogadása következtében sem csökkent.) (A törvényről és arról, hogy milyen problémákat vetettek fel vele kapcsolatban a szakmai szervezetek, itt olvashat.)
Ezzel elhárultak a körülbelül 130 ezer embert foglalkoztató ágazat megszűnésének veszélyei, állítja a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. (Itt olvashat arról, hogy kinek jó az új törvény.) Azért az örömben van némi üröm: az ágazat résztvevői továbbra is változást sürgetnek az egyenlő bérezés elvének túl szigorú alkalmazásában. Véleményük szerint ez hátráltatja a munkaerőpiactól távol esők – ötven éven felüliek, pályakezdő fiatalok, megváltozott munkaképességűek – integrálását. Az ágazat résztvevői – a legnagyobb gyártó/termelő vállalatok, munkaadói szervezetek és kölcsönzők - a szaktárcával további együttműködést szorgalmaznak arra hivatkozva, hogy a jelenlegi szabályban nem érvényesül az EU idevonatkozó irányelvének rugalmassága, mely speciális esetekben –integrációs céllal – lehetőséget ad az egyenlő bérezéstől való eltérésre. Ilyen eset a munkaerőpiactól tartósan távol lévők foglalkoztatása, illetve amikor a munkaerő-kölcsönző vállalat a dolgozónak két kikölcsönzés között is bért fizet.
Mindkét esetben jól jár az állam, hiszen csökkennek a költségei: segélyfizetés helyett a munkabérek adói, járulékai befolynak az államkasszába.
Aminek a kölcsönzők örülnek
Dr. Szabó Tamás, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója ugyanakkor kiemelkedően fontos előrelépésnek tartja a határozott idejű munkaszerződések hosszabbításának lehetőségét, a csoportos létszámleépítés alóli felmentést, az egységes 15 napos felmondási idő és a munkavállalók védelmében az atipikus szabályozású végkielégítés bevezetését.
Az elfogadott módosítási javaslatoknak köszönhetően a jövőben, közintézményekben - ha a foglalkoztatás másképp nem megvalósítható - az alap-tevékenységhez köthetően is lehet alkalmazni kölcsönzött dolgozókat, segítve ezzel a munkaerőhiánnyal vagy létszámkerettel küzdő intézményeket, például a kórházakat. Jelentős változás még a hazai vállalkozások védelmében, hogy ezentúl a külföldi székhelyű kölcsönző cégeknek is a hazaiakkal azonos piacra lépési feltételeket ír elő a jogszabály, megszüntetve ezzel az itthoni kölcsönzők hátrányos megkülönböztetését.
A bérpótlékok számítási alapja a munkavállaló alapbére, de a kollektív szerződésben, vagy akár munkaszerződésben ettől el lehet térni akár a munkavállaló számára kedvezőtlenül is.
A munkaerő-kölcsönzési iparág igen fontos nemzetgazdasági szempontból: az így létrejövő munkahelyek jelentős része nem jönne létre, ha nem létezne - vagy rugalmatlan szabályok közé szorulna - ez a foglalkoztatási forma. 2011-2012-ben a hazai állások többsége ilyen keretek között valósult meg, hiszen a vállalatok nem tudták saját állományukat bővíteni. Az ágazat mára 130 ezer főt foglalkoztat, százmilliárdos adóbevételt hozva az államkasszának. A kedvezőbb szabályozási feltételek következtében a kölcsönzést igénybe vevők részéről a kereslet növekedése, ezzel a munkaerő-kölcsönzés és foglalkoztatás további bővülése várható a jövőben.
Új felmondási szabályok július 1-től
Lesz felmondás és azonnali hatályú felmondás. Ez utóbbiba tartozik a rendkívüli felmondás, a fél próba idő alatti azonnali hatályú felmondás, és a határozott idejű munkaviszony megszüntetése. A határozott idejű munkaviszony úgy szüntethető meg, ha a munkáltató kifizeti a szerződés lejártáig (legfeljebb egy évre) a távolléti díjat, kivéve, ha a cég csőd vagy felszámolás hatálya alá kerül, illetve, ha a munkavállaló szakmailag tartósan alkalmatlanná válik, írja a HR Portál.
A korábbi szabályoktól eltérően július elsejét követően azonban felmondhat a munkáltató a keresőképtelen beteggé váló munkavállalójának, csak a felmondás ideje akkor kezdődik, amikor már papíron is egészségessé válik. Horváth István ügyvéd szerint kérdéses, hogy hogyan járhat el a munkáltató azokkal szemben, akik már az új szabály hatálybalépése előtt is betegek voltak, vagy azokkal, akiknek 2013-ban lesz hároméves a gyereke. Az új MT szerint ugyanis július elsejétől bizonyos feltételekkel a gyermek hároméves kora előtt is elküldhetővé válik a kismama amennyiben visszatér a gyesről, vagy gyedről és a munkáltató nem talál számára megfelelő pozíciót. A gyes lejártát követő 30 napos felmondási védelem is megszűnt és nem lesz felmondási védelem a gyermekápolási táppénz igénybe vétele esetén sem.
