Új összhang, no meg pénz kell a munkaerőpiacon

2016. május 17. kedd - 13:30 / Sebők Orsolya
  •    

2016 a munkaerőhiány éve lesz a magyar gazdaságban, egyre több jel mutat erre. A számos ok és lehetséges kezelési megoldás közül úgy tűnik, a cégek részéről még mindig a bérek emelése lenne a leghatékonyabb megoldás – ha lenne miből.

– Össztársadalmi feladat, hogy legyen elég képzett és képezhető munkaerő. A politikának, a cégeknek, az iskolarendszernek és az oktatóknak együtt kell biztosítaniuk, hogy továbbra is rendelkezésre álljon az a jól képzett munkavállalói csoport, amely korábban is hozzájárult az ország versenyképességéhez – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az Objektív Kutató Intézet Adózás és foglalkoztatáspolitika című konferenciáján.

Jelenleg az egyik legnagyobb kihívás Európa és Magyarország előtt fenntartani a gazdasági növekedést, és megtalálni azokat a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket, amelyekkel biztosítható, hogy minden régióban legyen kellő számú és megfelelően képzett munkaerő.

– Az nem fordulhat elő, hogy a foglalkoztató nem talál számára alkalmas munkavállalót. Különösen ma, az erősen technológiavezérelt, ipar 4.0 korszakban van szükség tudatos foglalkoztatáspolitikára – hangsúlyozta az államtitkár. Az EU célkitűzése, hogy 2020-ig a jelenlegi 68%-ról 75%-ra emelje a foglalkoztatást. Magyarország is csatlakozott ehhez az elváráshoz, és bár nem állunk rosszul – fogalmazott Cseresnyés – sok még a tennivaló.

Rosszat is jelenthet a kevesebb munkanélküli

Kontinensszerte csökken a munkakeresők száma, ami örvendetes volta mellett azt is jelenti, hogy még súlyosabb problémává válik a szakemberhiány.

Tavaly év végén 9,3 százalék volt a munkanélküliek aránya az unióban, ami 2009 óta a legkedvezőbb arány, és itthon is egyre szebbek az adatok – egy év alatt 14,9 százalékkal csökkent az álláskeresők száma a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint –, még ha ebben a közfoglalkoztatás „kozmetikája” is benne van. Vagyis kontinensszerte csökken a munkakeresők száma, ami örvendetes volta mellett azt is jelenti, hogy még súlyosabb problémává válik a szakemberhiány.

A szakemberkérdést tartják a cégek a legsúlyosabb kockázatnak – derül ki a PwC 2016-os Vezérigazgató felméréséből. A globális kutatás szerint 23 százalékkal nőtt a probléma említése a tavalyi évhez képest, és a hazai cégvezetők 85 százaléka számára fenyegető a szakemberhiány. Rekordot döntött a Manpower Group 2015-ös felmérésében is a szakemberhiány említése: a megkérdezettek 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen talál megfelelő munkaerőt. Mára nemcsak magasan képzett, nyelveket beszélő munkaerőből van hiány, hanem számos területen szakmunkásból is. A tehetséghiányra panaszkodó magyar munkaadók több mint fele úgy érzi, veszélyben a versenyképesség, termelékenység. Már nem is egy-két érintett területről van szó.

kaméleon, pénz, természeti erőforrás

kép: PP Archív

Ha a trend folytatódik, 2016 kritikus év lehet a magyar munkaerőpiacon. Eltűnhetnek azok az álláskeresők, akiknek mindegy, hogy hol, csak legyen bejelentett állásuk. Az, hogy a munkavállalók egy jelentős része válogathat az ajánlatok között, akár fehérítheti is a munkaerőpiacot. Ők ugyanis nincsenek rákényszerítve, hogy feketén vagy szürkén dolgozzanak. Mivel viszont a fizetéseket a cégek nem tudják a végtelenségig emelni – a kkv-szektorban legalábbis biztosan nem –, szakértők szerint előtérbe kerülhetnek a béren kívüli juttatások. Vagyis kerülhetnének, ha nem éppen most terveznék kivezetni őket a magyar rendszerből.

A bér az úr?

Bár több kutatás eredményei alapján látszik úgy, hogy a munkavállalók számára többé már nem a kereset nagysága az elsődleges döntési szempont vagy legnagyobb vonzerő az álláspiacon, úgy tűnik, ez inkább csak a „kiváltságos” munkavállalókra vonatkozik. Azokra a hiányszakmákban tevékenykedő, tehetséges fiatalokra, akik tudatosan építik a karrierjüket és nagyjából tisztában vannak a lehetőségeikkel.

100% emelés?
A bérek kapcsán aktuális ügy a kiskereskedelmi vasárnapi kötelező zárva tartás eltörlésével felmerült ötlet, hogy 100%-ra emeljék a hét utolsó napján dolgozók kereskedelmi dolgozók bérpótlékát. A munkaadók is úgy látják, szükség van az emelésre ebben a munkaerőigényes szektorban, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azt mondta, aki nem tudja kifizetni a 100 százalékos bérpótlékot az alkalmazottaknak vasárnapra, annak nem is éri meg kinyitni.

Az Y generációval kapcsolatos sztereotípiákat a legtudatosabb réteg alakítja, a többség (40%) legnagyobb félelme egyértelműen az, hogy nem fog elég jól keresni és azon a listán is első helyen áll (48% választása alapján) a versenyképes juttatás, amely azt mutatja, mitől válik vonzóvá egy munkahely az Y generáció számára – derül ki egy friss kutatásból.

„Még ha hirtelen meg is emelik a béreket, a munkaadóknak már most sincs hová nyúlnia a munkaerőpiacon, a szakemberek elfogytak: vagy itthon, vagy külföldön foglaltak” – mondta korábban Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

A cégek is látják, hogy emelésre szükség van, csakhogy ezt sokan nem tudják kigazdálkodni, legalábbis úgy tűnik, nem az adókkal megterhelve.

Az adók hatása a munkaerő-piachoz lazábban kapcsolódó, illetve a nemzetközileg mobil munkavállalók esetében nagyobb – mondta el az Objektív konferenciáján Nobilis Benedek Emánuel, az NGM Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztály vezetője, aki szerint hosszabb távon a munkakínálat határozza meg a foglalkoztatást.

Régiós versenytársainknál jelentősebb lehet a béreltitkolás

– Úgy látjuk, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv hatása nagyobb volt az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók esetében, mint az adójóváírásnak. Az utóbbi években több speciális foglalkoztatás-ösztönző is bekerült az adórendszerbe, mint például az egyszerűsített foglalkoztatás, a diákszövetkezeteknek adott kedvezmények vagy a kisadózók tételes adójának bevezetése – emelte ki Nobilis.

De persze ha az adórendszerről beszélünk, annak a bevallott jövedelmekre gyakorolt hatását sem szabad elfelejteni. Magyarországon továbbra is ferde a béreloszlás, vagyis az átlagbérhez viszonyítva magasabb az átlag alatt bejelentettek száma, mint a V4 országokban, amiből arra következtethetünk, hogy nálunk a régiós versenytársainknál jelentősebb a béreltitkolás.

Új korszak, új egyezségek

– Egyáltalán nem biztos, hogy pénzben veszi ki valaki azt, amit megkeres a munkahelyén. Az adatok azt mutatják, hogy a vállalatok ugyan növelik a béreket, de hatalmas különbségek vannak az egyes szektorokban az egy főre eső havi jövedelemben és a 2010 és 2015 közötti bérnövekedés százalékos értéke között. Általában ahol magasabb a jövedelemszint, kevesebbet emeltek az elmúlt öt évben, de vannak kiugró ágazatok. A pénzügyi szektorban például messze az átlag feletti, közel 500 ezer forintos jövedelmeket látunk, míg a szociális ellátásban vagy az erdőgazdaságban tevékenykedők jóval az átlag alatt, 100 ezer forint körül keresnek, ráadásul a bérek itt csökkentek az elmúlt öt évben – mondta a hazai kkv szektor foglalkoztatáspolitikáját vizsgáló Opten kutatás eddigi eredményei alapján Dr. Sugár András, a Corvinus Egyetem Statisztikai tanszékének vezetője a konferencián.

 Intézményi adatok (KSH) a havi jövedelem változása 2011 és 2015 között, valamint annak nagysága 2015-ben ágazatonként Forrás: Dr. Sugár András, a Corvinus Egyetem Statisztikai tanszékének vezetőjének az Objektív Kutató Intézet konferenciáján tartott előadásából

Intézményi adatok (KSH) a havi jövedelem változása 2011 és 2015 között, valamint annak nagysága 2015-ben ágazatonként
Forrás: Dr. Sugár András, a Corvinus Egyetem Statisztikai tanszékének vezetőjének az Objektív Kutató Intézet konferenciáján tartott előadásából

A kutatás egyik fontos célja a vállalati teljesítmény és a nemzetgazdasági indikátorok közötti összefüggés megtalálása. A makroszintű mutatók közül kiemelt jelentőségű GDP vállalati megfelelője, a hozzáadott érték a vállalatokat kevésbé érdekli. Ez rávilágít a számviteli rendszer tökéletlenségére is, hiszen a cél a nemzetgazdasági és a vállalati szint közötti összhang megteremtése. A vállalati-ágazati szintű elemzés azt mutatja, hogy a hozzáadott érték előállításában nagy különbség van az egyes termelési tényezők között a fejlődésben.

–A ruhaiparban például 94%, míg az energetikában mindössze 10% a munkaerő hozzájárulása a termelés értékéhez – emelt ki egy elemet Sugár a most folyó kutatás fókuszpontjaiból.

Mindezek az összefüggések pedig azért fontosak, mert a válság átrendezte a vállalatok és állam viszonyát is, és most a szereplőknek meg kell találniuk az új összhangot.