Láthatóvá válnak azonban baráti, családi összejövetelekről, és gyerekekről készült „cuki” pillanatok is. A kérdés, hogy jogszerű-e, ha a képeket mások feltöltik, felhasználják? Védettek-e a rólunk készült fotók? Érdemes odafigyelni az Érthető Jog figyelmeztetésére.
Képmásunk védelme
A rólunk készült fotók, felvételek, de még a rajzok, festmények is jogi védelem alatt állnak.
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy
„Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.”
Mindenkinek jogában áll eldönteni, hogy szeretné-e, hogy felvétel készüljön róla. Azt is jogában áll eldönteni, hogy másoknak is megakarja-e mutatni a róla készült fotókat.
Úgy készülhet rólunk fotó, felvétel, rajz, vagy bármi egyéb, ami a képmásunkat megörökíti, ha ahhoz hozzájárulunk.
A hozzájárulást azért ne úgy képzeljük el, hogy egy baráti, családi, vagy akár céges szülinapon is szigorú jogi nyilatkozatokat kell aláíratni, mielőtt a tortával lencsevégre kapnánk az ünnepeltet.
A hozzájárulás történhet ráutaló magatartással is, vagyis, ha odaállunk, mosolygunk, nem tiltakozunk, akkor már úgy vehető, hogy a fotó készítéséhez hozzájárultunk. (A ráutaló magatartásról itt olvashatsz bővebben: Hogyan jöhet létre egy szerződés? – Úgyis, ahogy nem is gondolnád – 2. rész)
Szabadon felhasználható az elkészített fotó?
A fotó készítéséhez akár ráutaló magatartással adott hozzájárulás azonban még nem jelenti egyben azt is, hogy az azonnal mehet is a világhálóra.
A törvény alapján nem csupán a felvételhez kell hozzájárulás az érintett személytől, de az elkészült fotó felhasználásához is. Márpedig, ha azt megosztjuk, akár csak a mi saját idővonalunkon, fiókunkban, akkor azzal már meg is történt a felhasználás. A felhasználás nem csupán a közzététellel valósulhat meg. Felhasználás történhet úgy is, hogy a képet módosítják, montázsokat készítenek stb.
Ha egy családi eseményen közös fotó készül, az egyben azt is jelenti, hogy a fotón szereplők
Gyerekek a világhálón
A büszke szülők, rokonok, barátok előszeretettel osztják meg gyerekeik „cuki” fotóit. Érthető ez, hiszen ki ne lenne büszke az első mosolyra, az első lépésekre, bizonyítványra, éneklésre és még hosszan sorolhatnám. Igen ám, de ami a felnőtteknek aranyos, azt egyáltalán nem biztos, hogy a gyerek is szívesen látná az Instagramon megosztva.
Alapvetően a gyerekek érdekeit, jogait a szülőknek, mint törvényes képviselőknek kell képviselniük. Ők azok, akik hivatalos ügyekben is nyilatkoznak, hozzájárulnak, belegyeznek stb. Nem árt, ha a gyerek fotóinak megosztását is ilyen szemmel nézik. Érdemes feltenni a kérdést: a gyerek is örülne annak, ha a róla készült fotó felkerül a netre?
Mikor lehet engedély nélkül megosztani más fotóját?
Vannak törvényi kivételek, amikor nem kell a fotón szereplő személy hozzájárulása a felvétel elkészítéséhez vagy felhasználásához. A törvény kimondja, hogy
„Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.”
- Tömegfelvételek
- Nyilvános közszereplés
A közszereplőknek is jár azonban védelem, hiszen nem mindig és nem minden megnyilvánulásuk közszereplés. Ha például magánemberként vásárolnak a boltban, akkor már nem lehet arra hivatkozni, hogy a személy közszereplő, ezért a róla készült fotóhoz nem kell a hozzájárulása.
Instagram képmegosztások: biztos, hogy jogszerű?
Mindenképpen fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Instagramon vagy Facebook profilokon megosztott, közzétett, vagy akár csak feltöltött fotók esetén is megsérthető mások képmáshoz való joga. Gondoljunk csak bele, hogy sok esetben olyan fotókkal találkozhatunk, melyen nem csak az azt kitevő személy szerepel, de ott vannak a barátok, munkatársak családtagok, vagy akár olyan személyek, akik még közeli kapcsolatban sem állnak a fotót közzétevővel. Mi sem rajongunk az összes rólunk készült felvételért. Van, amit előnytelennek tartunk, és nem szívesen mutogatnánk.
Lényegtelen, hogy valaki miért nem szeretné, ha a róla készült fénykép sokak előtt ismertté válna.
Egy-egy „jópofa” felvétel nem feltétlenül mindenkinek ugyanazt az üzenetet hordozza. A közösségi médiákon is figyeljünk magunk és mások jogainak védelmére!
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.
