Kürti Sándor: „A GDPR nem büntetőtörvény”

2018. május 19. szombat - 07:30 / Kriston László
  •    

A nemzetközileg elismert adatmentő vállalkozás névadó mogulja természetesen szakmailag érintett a törvényben, és sajátos szemszögből látja annak hasznosságát. Kürti Sándor szerint éppen ideje, hogy az információs szupersztrádának is legyen afféle KRESZ-szabályrendszere.

„Ha az építészek úgy építkeznének, ahogy a programozók programoznak, az első harkály romba döntené a civilizációt” – vélekedett a fanyar beszólásairól (is) ismert Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke a Piac & Profit által rendezett Cégvezetők csúcstalálkozója 2018 című konferencián. Ő már csak tudja. A rendszerváltás óta mások elbarmolt dolgait igyekszik kijavítani. (Kivétel, ha az adattárolók sérülését kataklizmikus külső tényezők okozzák. Ilyen például a New York-i WTC-tornyok 2001. szeptember 11-i elpusztulása. Az ezzel kapcsolatos adatmentésben is részt vett Kürti cége.)

Közlekedési szabályok az infosztrádán

„A GDPR nem szitokszó. Szeretném elosztani a tévhitet, hogy ez egy büntetőtörvény. Ez az Európai Uniónak egy nagyon tisztességes és előremutató rendelkezése. Vége annak, hogy az infosztrádán lehet bukósisak nélkül, piásan vezetni” – hangsúlyozta beszédében Kürti Sándor.

Kürti Sándor (fotó: PP/Bánkuti András)

Kürti Sándor és a Rubik kocka
Fotó: PP/Bánkuti András

Az üzletember párhuzamként a közlekedési szektort, a gyógyszeripart és a postarendszert emlegette. Mindenki magától értetődőnek véli, hogy ezek megbízható szolgáltatások. „Biztonságosnak hiszik az emberek.” Napjainkban szinte már minden bonyolult – vagy egyszerű – folyamat számítógépeken fut. Mégis olyan mértékű adatlopások és adatsérülések történnek, hogy a modern civilizációt meghatározó hi tech infrastruktúra közel sem mondható biztonságosnak. Ez nem kis részben a cégek hanyagságán múlik. „Vége annak, hogy minden hülye fölmehet az internetre, mert azt gondolja, hogy minden oldalról zöldet mutat neki a lámpa.”

GDPR: szakítani kell a szabad-tilos szemlélettel
Május 25-e, az új uniós adatvédelmi szabályozás hatálybalépésének napja közel van, de azért utána is fel fog kelni a nap, ezért még most sem késő elkezdeni a felkészülést a megfelelésre, főleg azért, mert előbb utóbb úgyis mindenkinek meg kell felelnie az új előírásoknak – figyelmeztetett Halász Bálint, a Bird & Bird nemzetközi ügyvédi iroda partnere. Már csak azért is érdemes foglalkozni a megfeleléssel, mert a GDPR a kötelezettségek mellett számos lehetőséget is tartogat a cégek számára.

Vállalati adattest

Ma már minden cégnek rendkívül kiterjedt CRM-rendszerei és kapcsolati hálója van, s ha ezt fel kellene rajzolni, bonyolult interakciós térkép jönne ki belőle. Kürti szerint ideje, hogy ebbe a kommunikációs, adattovábbító, adatkezelő dzsungelbe végre kötelező előírásokat vigyen a törvénykezés. „Szabványosság kell a vállalaton belül. Olyan szabályokat felállítani, hogy a szülő például ne adhassa oda a telefonját a gyereknek, mert az összeszed mindent.”

Innovációs frász

Az olyan cégeknek, mint a Kürt Zrt., az „azonnali változáskövetés” a kenyere, folyton alkalmazkodni kell a technológia fejlődéséhez, ami észvesztő tempójú. Csakhogy a fejlesztő cégek gyakran kiszúrnak az adathordozókat megvásárló ügyfelekkel. „Rossz szoftvereket adnak kell, aztán küldenek patchet, hogy javítsuk menet közben. De a repülőgépet sem a levegőben szokták javítani!”

Ebből ered, valamint az említett komplex kapcsolati hálóból s a kölcsönhatások gyorsaságából, hogy „a problémák egyszerre jönnek. A megoldások viszont szakaszosak. Minden cég és vállalkozó időprésben él. Kitaláljuk a megoldást, kitaláljuk, hogy milyen pénzből finanszírozzuk, rájövünk, hogy hol lehet beszerezni, aztán kiderül, hogy kiszórtuk rá a pénzt, mert már új probléma van”.

Iratmegsemmisítőt NEM ír elő a GDPR
Május után komoly büntetésre számíthatnak azok a cégek, amelyek nem megfelelően kezelik a náluk lévő adatokat, ugyanis az új rendelet a magánszemélyeknek sokkal nagyobb betekintést és jogokat ad az adataik kezelésével kapcsolatban.

Merevlemez vagy pendrive?

Kürti Sándor konferenciabeszédében felvázolta szakterülete közelmúltbeli fejlődési történetét is. 1995-ben az amerikaiak elhatározták, hogy kitolnak a japánokkal, akik azt a tekercset gyártották, ami nélkülözhetetlen volt az adattároló berendezésekhez, s amivel elvitték az egészt termékből profit felét. „Azóta van Kálmán-szűrő, nem kell tekercs.” Ezután Japánban belefogtak új adattároló mechanizmusok kifejlesztésébe, és részben ennek folyományaként születtek meg a ma is használatos pendrive-ok is. Csakhogy azok a pendrive-ok, amikkel mi földi halandók dolgozunk, „közel sem olyan megbízhatóak, mint a mágneses adattározók”. Ezért van az, hogy „az adatattárolás 80 százaléka mágneses még ma is”.

„Nem létezik biztonságos adattároló eszköz, csak biztonságos adattárolási módszer – ismertette szakterülete nagy aranyigazságát Kürti. – Ne higgyünk az esti meséknek. Szakértők nélkül nehéz eligazodni.” Vagyis az övéhez hasonló cégek tevékenysége nélkülözhetetlen lesz a jövőben is.

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek