Van még tennivaló a tisztább gazdaságért

2014. június 23. hétfő - 11:10 / piacesprofit.hu
  •    

Nem változott a korrupció mértéke az üzleti életben az elmúlt két évben egy friss felmérés szerint, de a saját ágazatát optimistábban látja a többség.

Kép: Pixabay

A korrupció mértéke nemzetközi és hazai szinten sem változott az elmúlt két évben – derül ki az EY legfrissebb, 13. alkalommal elkészített Globális Visszaélési Felméréséből. A magyar válaszadók 60 százaléka gondolja úgy, hogy az ország üzleti életében gyakoriak a visszaélések és megvesztegetések. Közép-Kelet-Európában ez az arány 47 százalék, míg a nyugat-európai piacokon csupán 19 százalék. Ugyanakkor a megkérdezettek saját iparáguk vonatkozásában már sokkal optimistább képet festenek. Hazánkban és a régiónkban mindössze 13 százalék gondolja úgy, hogy ágazatukban elterjedt gyakorlat a megvesztegetés egy-egy megbízás elnyerése érdekében.

Habár a belső előírások iránt a felsővezetés elkötelezettsége továbbra is kiemelten magas, a hazai vállalatok csupán kétharmada rendelkezik etikai kódexszel vagy korrupcióellenes szabályzattal. Ezen a téren sem érezhető javulás az elmúlt két év válaszait tekintve. (Jellemző probléma az egyszemélyes döntéshozatal, amely nagy kockázatot jelent mind a beszállítók, mind a megrendelők számára, és nagymértékben növeli a visszaélések lehetőségét.)

Az előírások gyakorlati alkalmazása továbbra is nagyobb erőfeszítést kívánna itthon és nemzetközi szinten egyaránt. Magyarországon a válaszadók csupán fele vett részt korrupcióellenes képzésben, emellett a felelősségre vonás is igen alacsony arányú, a szankcionálás mértéke elenyésző. A megkérdezett vállalatok csupán 28 százaléka jelezte, hogy a korrupcióellenes szabályzat megszegői büntetésben részesültek.

Nem fest jobb képet egy másik hasonló felmérés sem. A magyar vállalatok 26 százaléka tapasztalt egy vagy több gazdasági visszaélést az elmúlt két év során a PwC adatai szerint. A hűtlen kezelés továbbra is a leggyakoribb csalási típus, azonban a gazdasági bűncselekmények egyre sokrétűbbek, és növekszik az egyéb csalási formák aránya. A hűtlen kezelés (63%) a leggyakoribb gazdasági bűncselekmény, ezt követi a korrupció és vesztegetés (38%), a pénzmosás (25%), a beszerzési csalás (25%) és a számítógépes bűnözés (17%). Közel minden ötödik magyarországi válaszadó nyilatkozott úgy, hogy a vállalatától kenőpénzt kértek az elmúlt 24 hónapban, és minden harmadik szerint vállalata már került hátrányba kenőpénzt fizető versenytárssal szemben. A korrupció elterjedtebb Magyarországon (38%), mint a közép-kelet-európai régióban (36%) és globális szinten (27%).

Nem a vérünkben van a korrupció
Nem a kultúrában, hanem feltehetően inkább az intézményi és a jogszabályi környezet hiányosságaiban keresendők a korrupció okai a visegrádi országokban. Erre a következtetésre jutott az a felmérés, amelynek célja egyrészt az volt, hogy feltárja az egyes közép-európai országok vezetőinek kulturális sajátosságait, másrészt hogy megvizsgálja, mennyire épült be az etikus viselkedés a vezetői kultúrába. Itt találja a részleteket.