Tündérmese lesz-e a jövő évi büdzsé is?

2012. június 14. csütörtök - 12:17 / Kolossa Katalin
  •    

Növekvő GDP, bővülő beruházás és foglalkoztatás, dinamikusan fejlődő export és import, csökkenő infláció - a gazdasági tárca ezzel számol a jövő évi költségvetési tervezetben. A központi büdzsé véleményezésére hivatott Költségvetési Tanács szerint a prognózis túl optimista, a testület úgy véli, hogy a növekedési és finanszírozási kockázatok miatt további kiigazító lépések válhatnak szükségessé a költségvetés bevételi és kiadási oldalán. Matolcsy György ma délután mutatja be a költségvetést, amit a kormány holnap nyújt be a parlamentnek. A 2013. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat szokatlanul korán, ősz helyett már az első félév végén a honatyák elé kerül.

Az országgyűlésnek benyújtott költségvetési javaslatot a képviselők az államháztartási törvény szabályai szerint a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék véleményével együtt tárgyalják meg.

Kép:MTI
Kép:MTI

„Elég példátlan módon már az év felénél legyen meg a következő év költségvetésének kerete, sarokszámai és a bevételi oldala" – javasolta május elején Orbán Viktor, s a kormányfő kérését a kormánypárti frakciók támogatták, adta hírül az MTI. A hónap közepén a miniszterelnök már azt mondta: a nyár közepére állnia kell a 2013-as büdzsé vázának, szeptemberben pedig már csak a költségvetés nagyobb egységein belüli részdöntéseket kell meghozni. Május 17-én a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közzétette a jövő évi büdzsét megalapozó makroszámokat.

Az NGM prognózisa

Az NGM jövőre 1,6 százalékos GDP-növekedéssel számol – ez megegyezik a Széll Kálmán Terv 2.0 előrejelzésével -, az államháztartás hiánya pedig a GDP 2,2 százalékára csökken. Az NGM hangsúlyozta: a vártnál kedvezőtlenebb makrogazdasági környezet, az egyes ágazatokat terhelő átmeneti különadók kivezetése és a pénzügyi szervezetek különadójának csökkenése következtében pótlólagos intézkedések nélkül az államháztartás hiánya jelentősen túllépné a kitűzött értéket.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint elemzők kedvezőtlenebbnek látják a 2013-as növekedési esélyeket,
a tervezett 1,6 százalékos bővülés felét tartják reálisnak.

A belföldi fogyasztás terén a tárca jövőre a beruházások 0,3 százalékos bővülésével számol, a háztartások fogyasztását illetően pedig 2012-re a Széll Kálmán Terv 2.0 szerinti 1,4 százalékos csökkenés helyett csak 1,2 százalékos mérséklődést prognosztizál, 2013-ra viszont a korábban várt 0,7 százalék helyett 0,2 százalékkal számol. Az infláció az idei 5,2 százalékról (a legfrissebb adatok szerint most 5,3 százalék a vártnál kedvezőbb adat) jövőre 4,2 százalékra csökken az NGM számításai szerint, a a nettó átlagkereset idén 1,7, jövőre pedig 4,8 százalékkal bővül. A tárca tervei alapján az export és az import ez évi 4,7, illetve 2,8 százalékos növekedési üteme jövőre 8,8, illetve 8 százalékra gyorsul. A foglalkoztatottak számát tekintve idén 1,2, jövőre 2,2 százalékos lesz a bővülés. Az NGM a számításokban 2012-re és 2013-ra egyaránt 299,40 forintos euróárfolyamot vett alapul.

Költségvetési Tanács: kedvezőtlenebb előrejelzésen alapuló alternatíva kell

A Költségvetési Tanács június 11-én publikált véleménye szerint a konjunkturális kockázatok miatt az egyensúly tartása érdekében további kiigazító lépések válhatnak szükségessé a költségvetés bevételi és kiadási oldalán. A testület ezért kedvezőtlenebb előrejelzéseken alapuló alternatív makrogazdasági prognózis készítését tartja indokoltnak.

Költségvetési Tanács
A Költségvetési Tanácsot (KT) – az állami költségvetés készítésének folyamatát felügyelő testületet – 2008 végén, törvény alapján hozták létre. A független testület munkáját korábban szakmai apparátus segítette, amelynek először a fenntartási költségeit vonta el a második Orbán-kormány, majd a tagokat és 2010. december 31-én az elnököt is felmentette. Az új szabályozás szerint a KT-t az Állami Számvevőszék elnöke, a jegybankelnök és az államfő egy delegáltja alkotja. Jelenleg a testület elnöke Kovács Árpád közgazdász, tagjai Domokos László (ÁSZ) és Simor András (MNB).

A 2013. évi költségvetési tervezés alapjául vett 1,6 százalékos gazdasági növekedés a tanács véleménye szerint csak a belföldi kereslet számottevő javulása és a befektetői bizalom jelentős erősödése esetén érthető el. A nemzetközi környezetben viszont vannak olyan tényezők, amelyek lefelé mutató kockázatokat jelentenek, ezek bekövetkezése esetén viszont a növekedés jóval gyengébb lehet az előrejelzettnél, ami alapvetően kihathat a büdzsé bevételi és kiadási oldalának teljesülésére. Kovács Árpád, a testület elnöke szerint elemzők kedvezőtlenebbnek látják a 2013-as növekedési esélyeket, a tervezett 1,6 százalékos bővülés felét tartják reálisnak.

A testület értékelése szerint a hiánycélok megvalósítása érdekében eddig alkalmazott eszközök esetenként diszfunkcionálisak, és növekedési hatásuk is vitatható. Ezeknek az intézkedéseknek is tulajdonítható, hogy a finanszírozás kockázati felárai magasak, a hitelezési aktivitás és a beruházási ráta pedig régiós összehasonlításban Magyarországon a legalacsonyabb. Mindez komoly növekedési kockázatot jelent, és ezen keresztül a hiány- és adósságcsökkentési célok teljesíthetőségére negatívan hat vissza.

Elemzők kedvezőtlenebbnek látják a 2013-as növekedési esélyeket, a tervezett 1,6 százalékos bővülés felét tartják reálisnak

A bevételi oldal teljesülésében a növekedési kockázat azt jelenti, hogy bekövetkezése esetén a főbb adónemeknél a tervezettnél kevesebb bevétel folyik be. További kockázatot jelent az is, hogy a tanács értékelése szerint a költségvetésitörvény-javaslatban szereplő bevételek jogszabályi kidolgozottságának hatásmechanizmusa, színvonala, alátámasztottsága, háttérszámítása egyenetlen, esetenként nem megfelelő. Kiadási oldalon az önkormányzati feladatellátás, illetve finanszírozás folyamatban lévő szerkezeti átalakításával összefüggésben a javaslat jelentős változásokat irányoz elő, ám a folyamat lezáratlansága miatt a tanács nem tud véleményt mondani arról, hogy az egyes költségvetési fejezetek, címek, előirányzatok szintje lehetővé teszi-e a közfeladatok zavartalan ellátását, illetve, hogy a beruházási, felújítási, szolgáltatási, működtetési kiadások alakulása milyen hatással van a reálgazdaságra. Ennek kockázatára azonban a tanács felhívja a figyelmet.

Rogán örül, Cséfalvay optimista
A Költségvetési Tanácsnak a jövő évi büdzséről megfogalmazott véleményével kapcsolatban Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője egy sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva örömének adott hangot. Azt mondta: először fordult elő, hogy a testület egyhangúlag támogatta a kormány által készített törvényjavaslatot. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint megfogadandó tanács az óvatos költségvetési tervezésre vonatkozó KT-javaslatot. Ugyanakkor szerint 2012 második felében már megindulhat a növekedés, és lassan a reformok eredményei is beérnek.

Emellett a testület aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy vannak még olyan felülről nyitott kiadási előirányzatok, amelyek esetében a kapott háttérszámítások, illetve az ezek mögött meghúzódó folyamatok alapján a tervezett kiadások túllépése várható. Ezeket azonban nem nevesíti a dokumentum.

Finanszírozási kockázatokat is lát a jövő évi büdzsé tervezetében a Költségvetési Tanács, mivel a gazdasági tárca a bevételekben ugyan nem számol az IMF/EU-hitellel, a makropálya tervezésében viszont igen. Mint azt Kovács Árpád elmondta a közszolgálati televízióban: ha mégsem lesz hitelmegállapodás, az több száz milliárd forinttal rontja a költségvetés finanszírozási helyzetét.

 

Minőségi kormányzás
ff
Kovács Árpád

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint minőségi költségvetési tervezés nélkül nem állítható helyre az egyensúly. Az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága (EOQ MNB) megalapításának 40. évfordulója alkalmából rendezett május végi budapesti konferencián a szakember arról is beszélt, hogy csak lassan nyer teret az a nézet, hogy a társadalmi-gazdasági versenyképesség egyik legfontosabb tényezője a sokféle értelemben vett minőség, és ez a kormányzásra is igaz: a kiváló minőség a jó működésben gyökerezik. Gazdaságfejlesztés elképzelhetetlen minőségfejlesztés nélkül, ez pedig csak akkor hatékony, ha a minőség javítása, fejlesztése a közigazgatás, az oktatás és az egészségügy minden szintjét is érinti.