Patthelyzet: most sem sikerült megegyezni a minimálbérről

Szerdán sem született megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum idei emeléséről. A koronavírus-járvány miatt az országos béralkut soha nem látott bizonytalanság jellemzi. A munkáltatók belemennének a 4 százalékos, a munkavállalói oldal kitart az 5 százalékos emelés mellett.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülésén sem állapodott meg a kormányzat a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek a 2021-es minimálbérről és garantál bérminimumról.

A munkáltatók legfeljebb az idei infláció várt mértékével megegyező emelést akarnának (vagyis 3 százalékot, bár ekkora emelési ajánlattal mentek tárgyalni, de mint alább kifejtjük, készek többet is adni), míg a munkavállalók 5 százalékot tartanának elfogadhatónak.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára a Piac&Profitnak a mai ülés után elmondta, mindkét oldal megismételte a december 30-i álláspontokat. Vagyis a munkaadók továbbra is 3,1 százalékos emelést, a munkavállalói oldal 5 százalékos emelést tartana indokoltnak. Ez 166 ezer forint minimálbért és 217 ezer forint garantált bérminimumot jelent.

„A két oldal között a különbség, hogy ha 3 és 5 százalék között, vagyis 4 százaléknál alakulna ki egy megállapodás, a munkaadók hajlandók lennének ebbe belemenni” – mondta a VOSZ főtitkára.
Perlusz László kiemelte, mindez azt jelenti, hogy egységesen el tudnák fogadni a megállapodást 4 százalékos szinten (ez a minimálbérnél 167 400 forint, garantált bérminimumnál 219 ezer forint)  azért, hogy a legrosszabbul keresők, a gyeden, gyesen keresők, az álláskeresők, az összes olyan ember, aki érintett a minimálbérhez kötött szociális juttatásokkal, megkaphassák az emelt összeget.

(Fotó: Pixabay)

Perlusz László szerint a munkavállalói oldal megosztott. Van olyan szakszervezeti konföderáció, amely szintén vállalná a 4 százalékos emelésről szóló egyezséget, és vannak olyanok, akik kitartanak az 5 százalék mellett.

A mostani ülésen a kormányzati oldal megerősítette azt is, a minimálbér megállapítása nem lehet visszamenő hatályú, vagyis ha januárban megegyeznének a felek, februártól 1-től lenne hatályos a megemelt minimálbér és garantált bérminimum.

A munkaadók szerint érdemes minél előbb megállapodni, egyben vállalják azt is, hogy félév előtt ismét leülnek tárgyalni arról, hogy esetleg lehet-e tovább emelni a második félévtől.

2-3 ezer forinton megy a vita

„A kormányzati oldal tétlensége miatt olyan helyzetbe kerültek a felek, hogy most már nem előre mennek és próbálnak lépéseket tenni a megállapodás felé, hanem sokkal inkább visszalépések történnek. Ezt tapasztaltuk a mostani tárgyalási körben”– mondta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség továbbra is ragaszkodik az 5 százalékos emeléshez, ez alatt nem fogják aláírni megállapodást. Kordás László úgy látja, a munkavállalói oldal álláspontját igazolják a ma publikált KSH-adatok, miszerint van lehetőség arra, hogy a V4-eskhez képest Magyarországon is 5 százalékos emelés valósuljon meg januártól, szerinte ez az álláspont továbbra is tartható.
„2-3 ezer forintos különbségen alkudozunk, nem gondolom, hogy ez az összeg csődbe vinné a magyar vállalkozásokat. A hazai vállalkozások sem rosszabbak, mint a lengyel vagy a szlovák vállalkozások, ahol 7 százalék feletti emelés volt. Ezt a pénzt Magyarországon is ki lehet termelni” – tette hozzá.
2020-ban 8 százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, amelyeknek értéke így bruttó 161 000 forintra, illetve 210 600 forintra nőtt.

A bértárgyalások jövő héten folytatódnak.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo