Ön jól jár az adóváltozásokkal?

2009. április 28. kedd - 15:49 / piacprofit.hu
  •    

Nem tartalmaz újdonságokat a korábban bejelentett válságkezelő programhoz képest az adótörvények átalakítására vonatkozó törvényjavaslat. A jelenlegi tervezet előnyösebb átmeneti rendelkezéseket határoz meg egyes ÁFA-ügyletekre vonatkozóan, viszont a táppénz-szabályok módosítása például lényegében csökkenti a befizetett járulékokért járó szolgáltatás összegét, ami kvázi járulékemelésnek is felfogható. Elkerülhetetlen továbbá az ÁFA törvény idei újabb módosítása - vélik a Deloitte szakértői.

A kormány adótörvényekhez fűzött módosító javaslatain keresztül a 2010-es adóváltoztatások teljesen kikerülnek a parlament előtti adócsomag tervezetéből. Ennek következtében a 2010-es társasági adószabályokat, a személyijövedelemadó-táblát, valamint egyes járulékrendelkezéseket is egy másik törvényjavaslat fogja tartalmazni, amelyet a közeljövőben terjeszt a parlament elé a kabinet. E törvényjavaslat várhatóan tartalmazni fogja többek között a „szuperbruttósítás" néven ismertté vált új adóalap-számítási módszert, egyes külföldi („offshore") társaságok adóztatására vonatkozó szabályokat, valamint az ingatlanadót is – véli Dr. Kövesdy Attila, a Deloitte Adóosztályának vezetője. A jelenlegi törvényjavaslat így a korábban bejelentett válságkezelő programhoz képest nem tartalmaz újdonságokat.

A törvényjavaslat elfogadása esetén a 2009-es adótábla a teljes évre vonatkozóan, tehát 2009. január 1-re visszamenőleg megváltozik – közölte Veszprémi István, a Deloitte Adótanácsadási üzletágának partnere. Az adókulcsok (18 és 36 százalék) változatlansága mellett az adótábla 18 százalékos kulcsának sávhatára 1.700 ezer forintról 1.900 ezer forintra emelkedik.

A javaslat csökkenti az 1,7 millió forint éves kereset feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalók adóterhét. A változás éves szinten 36 ezer (havonta 3 ezer) forint nettó jövedelem-növekedést jelent azon munkavállalók részére, akik éves jövedelme az 1.900 ezer forintot eléri. A kedvezmény arányaiban nagyságrendileg 3 százalék nettó jövedelem-növekedésnek felel meg 1.900 ezer forintos bruttó jövedelemnél, magasabb jövedelemnél a kedvezmény arányosan kevesebb – tette hozzá Veszprémi.

Mi lesz a családi pótlékkal?

Az eddig adómentes családi pótlék (és oktatási támogatás) 2009. szeptember 1-jétől adóterhet nem viselő járandósággá alakul. A törvényjavaslat szerint egyéb jövedelem – és egyben adóterhet nem viselő járandóság – lesz a családi pótlék 50-50 százaléka minden, a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult magánszemélynél, illetve a jogosult magánszeméllyel közös háztartásban élő élettársánál. A családi pótlékot tehát nem csak azon magánszemély adóalapjába kell beszámítani, akinek folyósítják, hanem a másik, családi pótlékra, oktatási támogatásra egyébként szintén jogosult szülővel közös háztartásban élő szülő, élettárs adóalapjába is.

Egyedülálló szülőnek ugyanakkor csak a családi pótlék felét kell beszámítania az adóalapjába. A változás következtében a családi pótlék ugyan nem válik adókötelessé, azonban abban az esetben, amennyiben a családi pótlékban részesülő magánszemély más, adóköteles jövedelemmel is rendelkezik, a családi pótlék összegével megegyező összegű jövedelmét magasabb adó fogja terhelni.

Szakképzési hozzájárulás és társadalombiztosítás

A tervezet szerint 2009. július 1-jétől változnak a szakképzési hozzájárulás fejlesztési támogatás útján történő teljesítésének szabályai is. A jövőben a fejlesztési támogatás maximális összegét a hallgatók számától, valamint a szakképzési évfolyamon történő gyakorlati képzésre megállapított kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegétől függően kell meghatározni. Ez a változtatás bonyolítja a szakképzési hozzájárulás összegének fejlesztési támogatás céljára történő felhasználását, ami ennek következtében magasabb kockázattal járhat – véli Veszprémi István.

2009. július 1-jétől a foglalkoztatóknak és az egyéni vállalkozóknak a minimálbér kétszeres összegéig a korábbi 29 százalék helyett 26 százalék TB-járulékot kell fizetniük. A járulékalapot képező jövedelem azon részére, amely meghaladja a minimálbér kétszeresét, az irányadó TB-járulék mértéke változatlanul 29 százalék marad. A tervezet szerint 2009. július 1-jétől a munkáltatóknak szintén a minimálbér kétszeres összegéig a korábbi 3 százalék helyett 1 százalék munkaadói járulékot kell fizetniük. A jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladó része után a munkaadói járulék mértéke továbbra is 3 százalék.

A fentiek következtében a minimálbér kétszeresének megfelelő (143.000 forint), valamint az ezen összeg feletti jövedelmek utáni járulékfizetési kötelezettség havi szinten összesen 7.150 forinttal (évi 85.800 forinttal) csökken, amely a minimálbér kétszeresével megegyező bruttó munkabér esetén 2009. július 1-jétől a havi bérköltséget 3,7 százalékkal csökkenti. A változtatás elsősorban a kevés hozzáadott értéket termelő, azonban munkaerő-igényes ágazatoknak jelent könnyítést, mivel a munkabér növekedésével a bérköltség csökkenése arányaiban egyre kisebb – emelte ki a szakember.

Mikor juthatunk táppénzhez?

A tervezet szerint a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz (passzív táppénz) időtartama a jelenlegi 45 napról 30 napra csökken. A passzív táppénzjogosultság időtartamának mérséklésével egyidejűleg a tervezet meghatározza a passzív táppénz egy napra járó összegének felső határát is, amely az érvényes minimálbér 150 százalékának harmincad része, vagyis 2009-ben legfeljebb napi 3.575 forint. Passzív táppénzre a biztosítási jogviszony megszűnését követő 3 napon belül bekövetkező keresőképtelenség esetén jogosult a munkavállaló, jelenleg 45 napig. A tervezet szerint a jogalkotó ezen időszakot csökkenti, és a fizetendő táppénz összegét 30 napos hónap esetén havi 107.250 forintban maximálja.

A javaslat a táppénz általános mértékét is csökkenti: két évnél hosszabb biztosítási jogviszony esetében 70 százalékról 60 százalékra, míg rövidebb időszak esetén 60 százalékról 50 százalékra csökken a táppénz összege. A módosítás lényegében csökkenti a befizetett járulékokért járó szolgáltatás összegét, amely rendelkezés így egy kvázi járulékemelésnek is felfogható – emelte ki Veszprémi István.

Az áfa törvény még biztosan változni fog

Az általános forgalmi adó mértéke 20 százalékról 25 százalékra emelkedik 2009. július 1-től, ami emelkedést jelent a korábban tervezett 23 százalékhoz képest. További újdonság, hogy bizonyos tejtermékekre, illetve pékárukra, valamint – előreláthatóan 2009. augusztus 1-től – távhőszolgáltatásra kedvezményes, 18 százalékos kulcsot vezetne be a tervezet.

Veszprémi István felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi, 2009 márciusában benyújtott törvény átmeneti rendelkezéseihez képest a jelenlegi törvénytervezet előnyösebb átmeneti rendelkezéseket tartalmaz azon ügyletekre nézve, amelyeknél a felek részletfizetésben, vagy időszakos elszámolásban állapodtak meg. Az új átmeneti rendelkezések alapján az adómérték tekintetében az elszámolási időszakot – a tényleges teljesítésektől függetlenül – időarányosan meg kell bontani. Az áthúzódó elszámolási időszak 2009. június 30-ig terjedő része 20 százalékos kulccsal adózik, míg 2009. július 1-től kezdődő része 25 százalékkal. A 25 százalékos adómérték – Svédországgal és Dániával együtt – a legmagasabb az Európai Unióban.

Idén várhatóan még legalább egyszer módosul az áfa törvény, hiszen a jelenlegi javaslat nem tartalmazza a 2010-es változásokat. Fontos szempont, hogy lényegesen módosult az Európai Unió Áfa irányelve, az egyes tagállamoknak pedig közösségi jogban foglalt kötelezettsége, hogy ezeket a változásokat 2010-től saját nemzeti jogukban átvezessék. Az áfa törvény újabb módosítása ennek megfelelően elkerülhetetlen.