Nincs vitánk az EU intézményeivel?

Barroso sajtótájékoztatót tartott a bizottság ülése után
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az Európai Bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja szükséges változtatásokat, eddig azonban ez nem történt meg - emlékeztetett José Manuel Barroso, a bizottság elnöke. Mint ismeretes, rajta kívül többek között Viviane Reding és Olli Rehn biztosok is a magyar miniszterelnöknek, illetve a magyar kormánynak írt levélben fejtették ki fenntartásaikat e kérdésekkel kapcsolatban. Az Európai Központi Bank is jelezte, hogy szerinte nem felelt meg az uniós előírásoknak a jegybanktörvény előkészítése és elfogadása.

Az Európai Bizottság keddi ülésén (balról jobbra) José Manuel Barroso elnök, Johannes Leitenberger kabinetfőnök és Viviane Reding igazságügyi kérdésekben, alapvető jogokban és állampolgársági ügyekben illetékes biztos
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Határidő: a szokásos fele

Magyarországnak egy hónapja van arra, hogy válaszoljon a bizottsági aggályokra, derült ki a Barroso-nyilatkozat elhangzását követően kiadott közleményből. Ez a határidő a fele a szokásosnak, az ilyen jellegű hivatalos értesítések ugyanis rendszerint két hónapot adnak az érintett tagállamnak. Minél gyorsabban megoldódik a helyzet, annál jobb - szögezte le a bizottság elnöke, aki hangsúlyozta: a bizottság döntése az érintett magyar jogszabályok alapos elemzésén alapul.

Név nélkül nyilatkozó európai bizottsági illetékes szerint a magyar kormány ez idő alatt változtathat a törvényeken, és így összhangba hozhatja saját jogrendszerét az EU-joggal, vagy pedig válaszlevélben fejti ki álláspontját. Ha a válasz nem elégíti ki az uniós testületet, az egy második levelet is ír, amelyben újabb érvekkel támasztja alá véleményét. Ebben a levélben a bizottság újabb válaszadási határidőt tűz ki. Ha a kötelezettségszegési eljárás alá vont ország ennek leteltével sem számol be kielégítő lépésekről, akkor a brüsszeli végrehajtó testület a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz utalhatja az ügyeket. Az említett európai bizottsági forrás úgy vélekedett: ha a bírósági szakaszt megelőzően nem születik megoldás, akkor a különböző várható határidők fényében reális, hogy a kérdésben még az idén eljussanak a bírósági beadványig. A kötelezettségszegési eljárás célja azonban - tette hozzá az uniós illetékes - nem valamely tagország megbüntetése, hanem az uniós jog érvényesítése.

A vitatott kérdések

A jegybankok függetlenségét az uniós alapszerződés 130. cikke írja elő. A bizottság a magyar jegybanktörvényben több olyan pontot lát, amely értelmezése szerint sérti ezt az uniós függetlenségi követelményt.

Az adatvédelmi hatóság függetlenségét illetően az uniós adatvédelmi irányelv a hivatkozott uniós joganyag, amivel a magyar szabályozás Brüsszel meglátása szerint nincs összhangban.

A bírói tevékenység felső korhatárát illetően az Európai Bizottság jogi szolgálata – a korhatár 70 évről 62 évre történt leszállításában – azzal az uniós irányelvvel való magyar ütközést véli felfedezni, amely az életkoron alapuló diszkriminációt tiltja. Ez utóbbi tekintetben arra a felvetésre, hogy Magyarországon a 62 év az általános nyugdíjkorhatár, az uniós illetékes azt válaszolta, hogy az csak a nyugdíjazást lehetővé tevő előírás, a bírákat viszont megfosztják attól a lehetőségtől, hogy bíróként dolgozzanak tovább.

José Manuel Barroso úgy fogalmazott: a bizottság szeretné elkerülni, hogy a kétely legkisebb árnyéka vetüljön arra, hogy „az európai család egyik kulcsállamaként" Magyarország nem tartja teljes mértékben tiszteletben a demokratikus elveket és értékeket. A bizottság eltökélt abban, hogy biztosítsa: az uniós joganyagot „betűjében és szellemében" teljesen tiszteletben tartják minden EU-tagállamban, és ezt stabil jogi környezet garantálja.

A bizottság arról is döntött, hogy a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban közelebbi tájékoztatást kér a magyar kormánytól, mert nincs elég információja olyan kételyek eloszlatásához, amelyek egyfelől a bírói szervezetrendszer irányításával, a bírák kinevezési jogkörének telepítésével, illetve a volt legfelsőbb bírósági elnök megbízatásának az eredeti mandátum lejárta előtti megszűnésével függnek össze.

A bizottság elnöke jelezte azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök január 24-én Brüsszelbe látogat. Tárgyalásaikon az említett témákról esik majd szó - fűzte hozzá Barroso.

A közlemény szerint
a bizottsághoz hasonlóan Magyarország is rendkívül fontosnak tartja a jegybank,
az igazságszolgáltatás és
az adatvédelmi hatóság függetlenségét.

„A konkrétumok talajára helyezve"

A magyar kormány célja az, hogy az Európai Bizottság felvetéseire érdemi és teljes körű választ adjon, illetve a problémás kérdésekre mielőbb, lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjon - közölte a kormányszóvivői iroda az MTI-vel az Európai Bizottság keddi döntése után.

A közlemény szerint a magyar kabinet tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság kollégiumi ülésén döntés született „néhány magyar törvény EU-joggal való összeegyeztethetőségének az uniós szerződések által előírt eljárás keretében történő vizsgálatáról". Ez lehetőséget ad Magyarországnak - írták -, hogy a vitát szakmai alapon, „a konkrétumok talajára helyezve" folytassa le, mégpedig az arra hivatott fórummal, „a szerződések őrének számító" Európai Bizottsággal. A közlemény szerint a bizottsághoz hasonlóan Magyarország is rendkívül fontosnak tartja a jegybank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi hatóság függetlenségét, így „sem az alapelvek, sem a közös európai értékek és vívmányok jelentősége tekintetében nincs vitánk az Európai Unió intézményeivel". Az Európai Bizottság érveinek ismeretében megkezdődik az alapos vizsgálat.

Barroso azt is bejelentette, hogy Orbán Viktor január 24-én Brüsszelbe látogat
Fotó: MTI

A kisebbik kormánypárt szerint a kötelezettségszegési eljárás az unió bevett gyakorlata, sok esetben alkalmazott megoldás, és a magyar kormány nyitott a megegyezésre. A folyamat során a két fél tárgyalása vagy az Európai Bíróság döntése hoz eredményt - mondta a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője az MTI-nek. Harrach Péter azt is mondta, hogy óriási különbség van az uniós eljárás és a Magyarország ellenfelei által gerjesztett médiahadjárat között. Kiemelte: a magyar kormány nyitott a megegyezésre, érveit világosan ki fogja fejteni, és az esetleges törvénymódosítás nem jelent különösebb nehézséget. Azt is megjegyezte: ha bírósági döntés születik, a kormány azt tiszteletben fogja tartani.

A kritikát az Orbán-kormány politikája kapta

Elkerülhető lett volna, hogy az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarországgal szemben, ha az Orbán-kormány, illetve a kormánytöbbség figyelembe veszi az ellenzék, így a szocialisták kritikai észrevételeit a kifogásolt jogszabályokról - mondta sajtótájékoztatóján Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője Barroso bejelentésére reagálva. Hozzátette, az uniós csatlakozással Magyarország vállalta a közösségi jog tiszteletben tartását. Arra az újságírói felvetésre, hogy az EU alapszerződése szerint az unió nem avatkozik a tagállamok belügyeibe, Mesterházy úgy válaszolt: nem belügyekről van szó, az Európai Bizottság pedig a minden tagországtól elvárt normák betartása felett őrködik. Ezzel összefüggésben Angela Merkel német kancellár hétfői nyilatkozatát idézte, amely szerint Magyarországnak igazodnia kell az uniós alapelvekhez. A pártelnök azt is hozzátette, hogy bár a kormányoldal igyekszik a történteket Magyarország elleni támadásként láttatni, a kritikát az Orbán-kormány rossz politikája kapta. Mint mondta: az uniós aggályok részleteit még nem ismerik, de egyetértenek azzal, hogy a kifogásolt jogszabályok - így a jegybanktörvény, az adatvédelmi biztos helyébe lépő hatóság felállítása és a bírókat érintő rendelkezések, ideértve az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörét is - gyengítik a magyarországi demokráciát.

EP-vita Magyarországról

Az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén vitát folytatnak Magyarországról. Az ülésen felszólal Orbán Viktor miniszterelnök, aki – szóvivője, Szijjártó Péter közlése szerint – arra hivatkozva kezdeményezte ennek lehetőségét, hogy „a nemzetközi baloldal újabb támadást akar indítani Magyarország ellen”. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője keddi közleményében azt írta, hogy az elmúlt hónapok során megfogalmazott nemzetközi bírálat az Orbán-kormány ellen, nem a magyar nép ellen irányult, de ez a bírálat nem pártpolitikai indíttatású, amit az is igazol – írta közleményében –, hogy „az európai jobboldal meghatározó politikusai is elfordultak az Orbán-kormánytól”. A politikus szerint „a magyarországi válság olyan súlyos, hogy a demokratikus politikai erőknek össze kellene fogniuk az ország megmentése érdekében. Új politikára, új stílusra, a nemzeti összefogás minimumára van szükség. E fordulat végrehajtása a kétharmados parlamenti többség feladata és felelőssége. Ehhez őszinte szembenézésre és az eddigi önámítás megszüntetésére lenne szükség” – hangsúlyozta Tabajdi, aki úgy vélte, ha a magyar miniszterelnök szerdán is abban a szellemben fog beszélni az Európai Parlament előtt, hogy „nemzetközi balliberális összeesküvésnek” tulajdonítja a bírálatokat, „azzal csak olajat önt a tűzre, és a magyar nép érdekei ellen cselekszik”.

Orbán Viktornak választania kell, hogy mit helyez előtérbe: a saját hatalmi érdekeit vagy az ország érdekeit - kommentálta az LMP frakcióvezető-helyettese kérdésre kedden az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó döntését. Karácsony Gergely sajtótájékoztatón álságosnak tartotta azt a hivatkozást, hogy a kormányfő az ország szuverenitását védi, véleménye szerint a miniszterelnök lépései épp Magyarország alkupozícióit rombolják. Kifejtette: az EU-nak joga van beleszólni a döntésekbe, ha Magyarországon az uniós joggal ellentétes törvények születnek. Nem is ez a valódi kérdés, hanem az, hogy az országnak hogyan lehet olyan kormányfője „aki folyamatosan a nemzeti szuverenitásra hivatkozik, és lehetetlen helyzetbe hozza Magyarországot az Európai Unió előtt", miközben nagyon komoly tárgyalások zajlanak az újabb hitelfelvételről, illetve az EU következő költségvetéséről - mondta. Kitért arra is, hogy Brüsszel nem abba szól bele, hogy személy szerint ki álljon az adatvédelmi hivatal élén, hanem abba, hogy „jogállami módon megválasztott, független intézmények vezetőit milyen módon lehet eltávolítani a pozíciójukból".

Hitelmegállapodás és jegybanktörvény

A jegybanktörvény miatti kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló levél nem szól arról, hogy ez a kérdés közvetlen kapcsolatban állna a Magyarország által igényelt hitelmegállapodással. Két különböző jogi eljárásról van szó: a kötelezettségszegési eljárástól függetlenül indulhat majd meg a hitelfeltételek kidolgozása, ahol nem kizárt a hitel összekapcsolása a jegybanktörvény ügyének rendeződésével. Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke ezzel kapcsolatban külön írásos nyilatkozatot tett, amelyben leszögezte: a központi bank függetlenségét minden EU-tagország kormányának tiszteletben kell tartania, az új magyar jegybanktörvény bizonyos előírásai pedig szerinte sértik ezt az elvet. „Sürgetem a magyar kormányt, hogy biztosítsa a központi bank teljes függetlenségét. Ez magában foglalja valamennyi releváns jogszabály felülvizsgálatát, beleértve az alkotmányét is. Ezzel foglalkozni kell (angolul: »this needs to be addressed«), mielőtt hivatalos tárgyalásokat kezdhetünk a kért EU-IMF pénzügyi támogatásról” – hangsúlyozta Rehn.