Magyarország „feltételes szabadlábon”?

2013. május 06. hétfő - 07:30 / Kolossa Katalin
  •    

Még mindig kétesélyes, hogy kiszabadul-e júniusban Magyarország a lassan évtizedes uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Annak ellenére így van, hogy az Európai Bizottság kedvezőbb kilátásokkal számol a magyar gazdaságot illetően, mint pár hónappal ezelőtt. A gazdasági tárca vezetője bizakodik, és úgy véli, nem kell módosítani az idei költségvetést. Az unió gazdasági biztosa szerint viszont korrekciókra lesz szükség ahhoz, hogy az idei hiány 3 százalék alatt maradjon. És akkor a jövő évi esélyekről még nem is beszéltünk…

Az Európai Bizottság (EB) ez évre 3 százalékos GDP-arányos magyar költségvetési hiányt jelez, jövőre viszont már 3,3 százalékos deficittel számol a pénteken közzétett tavaszi előrejelzésben. Az EB téli prognózisa a magyar államháztartási hiányt 2013-ra és 2014-re még egyaránt 3,4 százalékosra becsülte, de akkor még nem volt ismert a 2012-es tényadat: télen a bizottság még 2,4 százalékos deficittel kalkulált, a tényleges hiányadat viszont 1,9 százalék lett.

Olli Rehn szerint további intézkedések kellenek
Van esély arra Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági biztosa szerint, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, de a kormány lépnie kell ahhoz, hogy a hiány a 3 százalékos küszöbérték alatt. Rehn, az EB tavaszi gazdasági előrejelzését bemutatásakor elismerte, hogy Magyarország 2012-ben sikeresen szorította le 3 százalék alá az államháztartási hiányt, de az ismét az uniós küszöbérték fölé kerülhet. A kormány új intézkedésekkel biztosíthatja, hogy a GDP-arányos deficit 3 százaléka alatt maradjon. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter biztatónak nevezte Olli Rehn gazdasági szavait a túlzottdeficit-eljárás megszűnése szempontjából.

Olli Rehn. Fotó: EU

 

Kiigazítás 3 lépésben
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az európai bizottsági jelentés közzététele után egy héttel háromlépcsős kiigazítást jelentett be. Erről itt olvashat.

A bizottság szerint annak oka, hogy a deficit 2013-ban a GDP 3 százalékára emelkedik, az átmeneti bevételek – egyes szektorális és egyszeri különadók – kivezetésében, a magasabb kamatkiadásokban, a bevételeket csökkentő gazdaságösztönző intézkedésekben – mint például a munkahelyvédelmi program pénzügyi hatása, a közoktatási szféra tervezett béremelése –, valamint a magasabb jövedelműek személyi jövedelemadóját csökkentő lépésekben keresendő. A kiterjesztett közmunkaprogram és a közberuházások növekedése is növeli a hiányt.

Foglalkoztatás
A 2012-es 10,9 százalékos munkanélküliségi ráta a bizottság szerint idén 11,4 százalékos lesz (Érdekes, hogy a valutaalap tavaszi jelentésében ez az adat pozitívan változott a megelőző előrejelzésekhez képest: a korábban jelzett 11,1 százalékos szint helyett 10,5 százalékra csökkentette a munkanélküliségi ráta ez évre várt szintjét.) A foglalkoztatottság 2013-ban összességében nem változik, de a magánszektorban az év elején csökken a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliségi ráta jövőre enyhén emelkedik, 11,5 százalékra nő annak ellenére, hogy a foglalkoztatottság várhatóan nő, ennek hatását azonban a munkaerőpiacon megjelenők számának további gyarapodása ellensúlyozza.

Lesz javulás, de kérdés, mire elég

Mindezeket részben ellensúlyozzák az olyan intézkedések, mint például az energia- és közműszolgáltatók adójának emelése, a pénzügyi tranzakciós illeték, a bejelentett e-útdíj, a nyugdíjrendszer felülvizsgálata és a 2013-as konvergenciaprogramban meghatározott intézkedések, és ezekhez társulhatnak még a gazdasági élénkülés kedvező hatásai.

Ami a gazdasági növekedést illeti, az uniós testület a tavalyi 1,7 százalékos visszaesés után idén 0,2, jövőre pedig 1,4 százalékos magyar GDP-bővülést vár, szemben a téli előrejelzése 0,1, illetve 1,3 százalékos adatával. (Az IMF tavaszi jelentése 2013-ra stagnálást, jövőre pedig 1,2 százalékos bővülést prognosztizál, míg a kormány várakozása 0,7, illetve 1,9 százalék.) A bizottság szerint idén bővülnek az exportpiacok, és az elkölthető jövedelem növekedésének köszönhetően stabilizálódik a belső kereslet, bár a háztartások fogyasztását továbbra is korlátozza a magas munkanélküliségi ráta. A magánbefektetések várhatóan idén is csökkennek a hitelezés visszaesése és néhány tőkeigényes szektor túladóztatása miatt, bár az EU-források nagyobb mértékű beáramlása ösztönzi a kormányzati költekezést.

Infláció
Az bizottság prognózisa az inflációt illetően mind a kormányénál, mind az IMF elemzésénél optimistább: ez évre 2,6, jövőre pedig 3,1 százalékkal számol, míg a valutaalap 3,2, illetve 3,5, a konvergenciaprogram pedig 3,1, illetve 3,2 százalékos éves inflációt vár.

A jövő évi növekedést is az export és a belső kereslet élénkülése segíti majd a testület szerint. A háztartások fogyasztása mellett várhatóan a beruházások szintje is nő majd, elsősorban a hitelezési feltételek javulásának, illetve a kormány és a jegybank hitelezést ösztönző intézkedéseinek hatására. Az Európai Bizottság ugyanakkor hangsúlyozza – mint ahogyan korábbi elemzéseiben is mindig felhívta erre a figyelmet –, hogy a magyar gazdaság iránti bizalom mértéke továbbra is gyenge, és ez csökkentheti a növekedési ütemet.

Az EB előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság idén emelkedik, mégpedig a tavalyi 79,2 százalékról 79,7 százalékra, jövőre pedig 78,9 százalék lehet

Varga Mihály. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Varga szerint a bizottság téved

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még pénteken sajtótájékoztatón ismertette a tárca álláspontját az Európai Bizottság előrejelzéséről: szerinte a testület téved a 2013–2014-re jelzett GDP-arányos államháztartási hiányt illetően. A miniszter ennek ellenére – megismételve a konvergenciaprogram bemutatásakor is hangoztatott álláspontját – jó esélyt lát arra, hogy Magyarország még júniusban kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Ugyancsak megismételte azt a régóta ismert kormányzati véleményt, hogy az Európai Bizottság értékelésében kettős mérce alkalmazása tapasztalható.

Mindemellett a nemzetgazdasági miniszter kijelentette – utalva Olli Rehn gazdasági és pénzügyekért felelős európai biztos véleményére –, hogy nincs szükség az idei költségvetés módosítására. Úgy találta, hogy a konvergenciaprogram teljes körű kiértékelése mintha még nem történt volna meg, ezért is tartja vitathatónak az ez évre jelzett 3 százalékos hiányszámot. Varga szerint a bizottság meggyőzéséhez szükséges lépéseket a kormány saját hatáskörben is meg tudja tenni. A miniszter szerint ugyanakkor biztató, hogy a bizottság és a magyar kormány növekedési számai közelednek egymáshoz.

Nem lesz klasszikus csomag, de kiigazítás igen

Az MTI által megkérdezett Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője – aki inkonzisztensnek nevezte a bizottság által felvázolt hiánypályát – szerint sincs szükség további költségvetési intézkedésekre. Ő úgy véli, hogy az is erősíti a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés esélyét, hogy az ügyben végső döntést meghozó pénzügyminiszterek „politikusok”, akik feltehetően nem akarnak saját maguk számára negatív precedenst teremteni.

Választási költségvetés?
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó szakelemzői pénteki értékelésükben „nehezen elképzelhetőnek” nevezték, hogy az EB-prognózis alapján további korrekciós lépések nélkül Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól. A ház elemzői szerint a kormány számára egyrészt presztízskérdés, hogy Magyarország csatlakozhasson „a költségvetésileg erényes” országok klubjához, másrészt – és ez a fontosabb ok – szabad kezet szeretne a jövő évi „választási költségvetés” összeállításához anélkül, hogy tartania kellene a túlzottdeficit-eljárásból eredő potenciális szankcióktól. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az elmúlt hetekben többször is kijelentette, hogy nem lesz jövőre választási költségvetés.

Az ING elemzője, Ürmössy Gergely szerint is kikerülhet Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól, de csak akkor, ha további, 80–100 milliárd forint értékű kiigazító lépéseket tesz a hiány 3 százalék alatt tartása érdekében, de klasszikus „csomagra” nem kell számítani. Mindkét szakértő szerint a költségvetés kiadási oldalát érinthetik kormányzati lépések.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, hétfőn közzétett havi prognózisa szerint az is lehetséges, hogy Magyarország az újabb kiigazítás után is csak „feltételesen” kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól, mivel a magyar kormány nemcsak az EU-t szeretné meggyőzni a szigorú költségvetés iránti elkötelezettségéről, hanem egyidejűleg mozgásteret is akar teremteni magának a választási költekezéshez. Ezzel azonban az EU is tisztában van. A következő hetekben a GKI kis kiigazító lépések bejelentésére számít, hogy a kormány az EB-prognózis szerinti 3 százalékot elérő, illetve azt meghaladó 2013–2014. évi költségvetési hiányt 3 százalék alatt tartsa. A GKI azonban a GDP 3,5 százaléka körüli deficitre számít idén, de ennél magasabb hiányt sem tart kizártnak, például a telekomadóra vonatkozó késői és kedvezőtlen EU-bírósági ítélet vagy még erőteljesebb választási költekezés esetén.

Mi várható az unióban?
Az Európai Bizottság tavaszi jelentése szerint az EU-ban 2013 második felében beindul a gazdasági növekedés, elsősorban az export bővülésének köszönhetően. Idén összességében még 0,1 százalékkal – az euróövezetben 0,4 százalékkal – csökken a gazdasági teljesítmény, de jövőre már 1,4 – az euróövezetben 1,2 – százalékos bővülés várható. Ez prognózis némileg pesszimistább a téli előrejelzésnél, amelyben az EB 2013-ra még 0,1 százalékos, 2014-re pedig 1,6 százalékos bővülést várt az unió egészében, míg az eurózónában –0,3, illetve +1,4 százalékkal számolt. A bizottság változatlanul úgy véli, hogy bár a belső keresletet továbbra is több tényező fékezi, a fogyasztást és a befektetést visszafogó hatások fokozatosan csökkenni fognak. A külső és belső egyensúlytalanságok kiigazítása folyamatban van, több sebezhető ország pedig az exportra termelő ágazatok jövedelmezőségének javulása nyomán pozitív fizetési mérleget könyvelhet majd el. A magas adósságszint viszont továbbra is hátráltatja a növekedést, a munkaerőpiac gyengélkedése – az állástalanok aránya az unióban 10,5 százalékról 11,1 százalékra emelkedik, és 2014-ben is ezen a szinten marad – pedig a magánszektor fogyasztását fogja vissza. A bizottság előrejelzése szerint az infláció idén az EU egészét tekintve 1,8, az eurózónában 1,6 százalék lesz; jövőre pedig 1,7, illetve 1,5 százalékos pénzromlás várható. Az államháztartási hiány idén a GDP 3,4, jövőre pedig 3,2 százalékára mérséklődik, az eurózónában a tavalyi 3,7 százalékról 2,9 százalékra csökken, jövőre pedig további egy tizeddel javul. Az államadósság idén várhatóan 89,8, jövőre pedig 90,6 százalék lesz, az euróövezeten belül 95,5, illetve 96 százalék az előrejelzés.