Az EU növekedése is fékeződik, az Európai Bizottság a tavalyi 2,1% után idén 2%-ról 1,5%-ra csökkentette növekedési előrejelzését. A magyar egyensúlyi mutatók kedvezőek – két hitelminősítő javított is Magyarország besorolásán -, de a külkereskedelmi többlet jelentősen csökken, az infláció és az államháztartási hiány pedig egyike a legmagasabbaknak az EU-ban. Az elmúlt hetekben kormányzati program-cunami söpört végig az országon.

Kép: SXC

Bár a kormány 2018 végén 3,9%-ra csökkentette idei növekedési előrejelzését, az így is kiugróan magas, a legtöbb előrejelzés – beleértve az MNB-t is – 3,5% körüli ütemre számít. A magyar növekedés motorja 2018-ban a belföldi felhasználás volt (ami éves alapon 7%-kal nőtt). A fogyasztás 4,6, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 16,5%-kal bővült. Ennek megfelelően szárnyalt az építőipar, gyorsult a kereskedelem bővülése, ugyanakkor lassult az ipari termelés, főleg kivitelének nagyon szerény emelkedése következtében. Az áruk és szolgáltatások behozatala (7,1%) gyorsabban nőtt a kivitelnél (4,7%).

Idén az EU-transzferek tovább nőnek, de már csak 7% körüli beruházás-növekedést alapoznak meg. A bruttó bérek növekedése lassan, de folyamatosan csökken, az infláció tendenciájában emelkedik, így a reálkeresetek a 2017. évi 10% feletti ütemről 2018-ban (közfoglalkoztatottak nélkül) a versenyszektorban 8, a költségvetésiben 6% körülire fékeződtek, idén pedig 5-5,5%-os dinamika várható.

A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja a hitelezési expanzió is; a személyi hitelek állománya 2018 végén 37, az áruhiteleké 15%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Bár a maginfláció januárban 3% fölé emelkedett, s az MNB szóban már előzőleg jelezte, hogy e

Ugyanakkor az Államadósság Kezelő Központ február végén megemelte egyes állampapírok kamatát. A forint 2018 végéhez képest 1,5%-kal erősödött, de kérdéses, hogy ha az EU-ban egyik legmagasabb inflációt nem követi valós jegybanki szigorítás, az hogyan hat a forintra.

Februárban a kormányzat népesedési-családtámogatási tervet jelentett be, hatpontos célrendszert hirdetett meg, majd az MNB-vel párhuzamosan közzétette saját versenyképességi programját, s kilátásba helyezett egy gazdaságvédelmi programot is. A programok közös jellemzője, hogy hatáselemzést nem, vagy alig tartalmaznak, szakmailag nem megvitatottak.

Nem foglalkoznak az EU-források csökkenésének következményeivel, a javaslatok többsége állam-, nem pedig piacközpontú szemléletű. Nem látszik a valódi elkötelezettség az oktatás, az egészségügy és más állami szolgáltatások reformjára. A hangsúly egyrészt a társadalom nehezebb idők jövetelére való ráhangolására, másrészt ennek sokféle vonzó céllal és konkrét ötlettel való ellensúlyozására került, miközben mindezek megvalósításának eszközrendszere és forrása homályban maradt.

A GKI prognózisa 2019-re

** GKI becslése