AZ OECD a világgazdasági válság 10 éves évfordulója alkalmával készített egy elemzést, amelynek középpontjában az áll, hogyan alakult a vagyon eloszlása, az átlagos és a medián jövedelem és a gazdaság szerkezete a szervezet országaiban.
Egyre több vagyon egyre kevesebb kézben
Általánosságban elmondható, hogy az összvagyon évtizedek óta egyre kevesebb kézben összpontosul. A válság is súlyosabban érintette a szegény és középosztálybeli háztartásokat, amivel csak nagyobbra nyílt az olló.
A szegények és gazdagok vagyona között egyértelműen az Egyesült Államokban a legnagyobb a különbség. Napjainkra az USA-ban a háztartások leggazdagabb 10 százaléka birtokolja az amerikai vagyon 79 százalékát – ez az arány korábban is magas volt, de a 2007-es 73 százalékról képes volt tovább nőni. Korábbi statisztikák szerint ennek ráadásul legalább a felét, az összvagyon közel 40 százalékát a leggazdagabb 1 százalék birtokolja.
Az OECD-országokban a felső 10 százalék részesedése az összvagyonból átlagosan 52 százalék. Magyarország és más régiós országok az átlag alatt vannak, nálunk ez az arány 48 százalék, Lengyelországban 42, Szlovákiában pedig a legalacsonyabb az egyenlőtlenség, a felső 10 százaléké a gazdagság 32 százaléka.
Szinte nincs is magyar középosztály
A felmérésből kiderült az is, hogy a magyarok 46 százaléka úgy véli, gyermekei szegényebbek lesznek náluk, valamivel kevesebben, 41 százaléknyian vannak azok, akik szerint gazdagabbak.
Bár az a válságtól többé-kevésbé független volt, alaposan átalakult a globális gazdaság szerkezete. A piacot már nem a fizikai termékek határozzák meg, hanem az olyan, nem kézzel fogható értékek, mint az adatok és digitális szolgáltatások, az innovációk és a szabadalmak, valamint a márkák körüli marketing. Meglepő szerepet töltött be az automatizáció és a digitalizáció. Az optimisták azt hangsúlyozzák, hogy a technológiai fejlődés miatt kényelmesebb, jövedelmezőbb és jobb minőségű munkahelyeken dolgozhatunk, míg a pesszimisták a növekvő munkanélküliség miatt aggódnak. Az OECD adatai alapján úgy tűnik, át kell gondolni ezeket a sztereotípiákat: ugyan legtöbb OECD-országban visszaesett a válság előtti szintre, a medián jövedelmek azonban stagnáltak, miközben romlott a munkakörülmények megítélése.
Az OECD szerint a válság sokak számára visszafordíthatatlan vagyoni károkat okozott. Bár a válság után talpra állt a világgazdaság, a globális GDP kilőtt, a középosztály nem nyerte vissza a válság alatt elvesztett vagyonát, jövedelmeit. A szegények helyzete sem javult, sok országban a válság következtében csökkentek a szociális ellátások. Az utóbbi évek növekedéséből elsősorban a leggazdagabb 1 százalék profitált.