Jobban vagyunk, de rosszabbul fizetünk

2016. szeptember 30. péntek - 08:10 / Timár Gigi
  •    

Kissé romlott a fizetési morál Magyarországon tavalyhoz képest az EOS Csoport idei, fizetési szokásokat vizsgáló kutatásából. Bár sok mutató javul, összességében rosszabbul fizetünk.

Meghosszabbították a cégek a fizetési határidőket az előző évekhez képest derült ki az EOS nemzetközi felméréséből, amelyben 14 ország fizetési szokásait vizsgálták.  Az átlag 38 napos fizetési határidő sokkal hosszabb a tavalyi 31 napnál, ezzel a romlással értük el a kelet európai átlagot. A B2B szektorban még jelentősebb a romlás, sokan 41 napos fizetési határidőt szabnak meg – ez tavaly csupán 33 nap volt – mondta el Dénes Zsolt az EOS kiemelt ügyfelekkel foglalkozó értékesítője.

Kép: Fotolia

Kép: Fotolia

A partnerek 75%-a fizet időben a tavalyi 77%-hoz képest, ez gyenge javulás, ugyanakkor romlott a fizetési hajlandóság: a nehezen, vagy nem behajtható követelések aránya 3-ról 5%-ra emelkedett egy év alatt. Különösen a lakossági ügyfelek és szolgáltatások esetén nőtt a késedelmes fizetés és a kifizetetlen számlák aránya – most 23 és 28%.

Az adatok alapján egy számla lejártát követően átlagosan 19 napot kell várnia egy magyar cégnek, hogy a késve fizetők fizessenek – ez kétnapos romlás a tavalyi évhez képest.

Behajtás Facebookon?
Nem tartunk lépést a digitalizációval, a NAIH pl nem engedi, hogy a követeléskezelő cégek Facebookon keresztül vegyék fel a kapcsolatot az adósokkal – mondta Thummerer Péter. Pedig a szakember véleménye szerint az adósnak is érdeke a mielőbbi kapcsolatfelvétel, aminek ez remek eszköze lenne.

A nemfizetés fő okai között a szállítói hitelek kihasználása (29%), az ideiglenes likviditási probléma (48%), a saját ügyfelek késedelmes fizetése (34%) a leggyakrabban említett okok. Emellett, bár még mindig alacsony az említés aránya, de lényegesen nőtt tavaly óta az okok között a professzionalizmus hiánya a számlák kezelésénél (11 helyett 17%) – vagyis egyre többen érzik, hogy előbb jut a pénzéhez az, aki professzionálisan kezeli a kintlevőségeit. Lakossági ügyfelek esetében az eladósodás (30%) – ez jelentősen nőtt tavaly óta – a munkanélküliség (35%), az ideiglenes likviditási problémák (35%) vannak az első helyeken.

A megkérdezett cégek Magyarországon továbbra is optimisták a fizetési hajlandóság javulását tekintve – sokkal inkább, mint Kelet Európa más országaiban. Az optimizmus csak a B2C ügyfeleket kiszolgáló cégek esetében nőtt, a B2B szektorban tevékenykedő vállalatok a fizetési hajlandóság enyhe romlására számítanak a következő két évben.

Nőtt a cégek stabilitása annyiban, hogy nem érzik annyira fenyegetőnek egy-egy számla ki nem fizetését. (Ugyanakkor minden harmadik európai kis- és középvállalkozás fennmaradását a késedelmes fizetések fenyegetik más adatok szerint.)  Amiért mégis kintlévőség-kezelő szolgáltatót vesznek igénybe, az első helyen a pénzforgalom biztosítása (43%), a második helyen a külső szolgaáltatók szakértelme, harmadik helyen pedig a bíróságon történő jogérvényesítés áll. A megkérdezettek harmada már vesz igénybe külső szolgáltatót, ami 4%-os növekedés a tavalyi évhez képest – ez igen szép eredménynek tekinthető a szakértők szerint.

Kérik a szabályozást
A követeléskezelés helyzete központilag továbbra is szabályozatlan, a követeléskezelő szakma saját szervezete a MAKISZ, évek óta azon munkálkodik, hogy legyen ilyen ágazati szabályozás. Ennek érdekében egy törvényjavaslatot készített a szövetség, amit véleményezésre megküldött az illetékes szakhatóságoknak. Most úgy néz ki, hogy idén a parlament már nem fog foglalkozni vele, a MAKISZ képviselői pedig jövőre, a választások közeledése miatt még kevésbé látják reálisnak, hogy napirendre kerüljön a dolog – így továbbra is csak várnak a szabályozásra – mondta a cég által szervezett sajtótájékoztatón Thummerer Péter, az EOS Faktor Zrt. és az EOS KSI Kft. ügyvezető igazgatója. Egyéb jogszabályok és hatóságok viszont egyre jobban figyelmet fordítanak erre a területre: a Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonsági Hivatal (NAIH) például évek óta vizsgálja a követeléskezelési iparágat és próbálja terelgetni a tevékenységét adatkezelés ügyben. Fontos hatással van a munkára az MNB mint felügyeleti szerv, amely intenzív munkát fejt ki ezen a területen is. A devizahiteles elszámolás utolsó fázisa zajlik, az elmaradt követelések most kerülnek a követelésvásárló cégekhez – ezt a folyamatot ellenőrzi az MBN is jelenleg.

A devizahitelek viszik az évet

A devizahiteles követeléseket a bankok sokáig házon belül kezelték, tavaly év végén hárult el minden akadály, így megjelentek a követelésvásárlási piacon lakáshitel portfoliók – ha egyelőre kisebb volumenben is. Egyelőre ismerkedik egymással kereslet és kínálat – fogalmazott Thummerer.

A PSZÁF évekkel ezelőtt adott ki ajánlást a követeléskezelők számára, de a bankok számára kiadott MNB ajánlást önszabályozó módon magukra is vonatkozónak érzik a lakáshitelesek kezelésében. A követeléskezelő cégek emellett arra számítanak, hogy hamarosan ki is fog jönni egy kifejezetten a követeléskezelőkre szabott hasonló ajánlás. Még várhatóak következő tenderek ezen a területen, azaz a bankok további követeléseket adnak majd át az ezzel foglalkozó cégeknek, most már mintegy egyéves tapasztalattal készülnek ezekre, kialakultak a gyakorlatok ezen az egyébként új területen.

A teljes devizahiteles követelésállomány lebontása a szakember szerint akár 20 év is lehet – ez az adósok szempontjából előny, mivel nagyobb a mozgástér egy követeléskezelőnél mint az eredeti, banki hitelezőnél. A piac akár 50.000 ügyfelet felszívhat, de nem egyszerre, hanem fokozatos építkezéssel. A további megoldást jelentő Eszközkezelővel jó tapasztalataik vannak, a magáncsőd viszont egyelőre nem váltotta be a jogalkotó hozzá fűzött reményeit a szakember szerint.

A devizahiteles szerződések mellett nagy volumenű vállalati projekt hitelek is piacra kerületek, nagy kereskedelmi bankok értékesítik ezeket – ezek kapcsán nagy az érdeklődés nagy nemzetközi befektetői csoportok részéről is. Jellemző, hogy jelenleg inkább fedezetes követelések jelennek meg a piacon a korábban jellemző fedezetlen hitelek (hitelkártya, közüzemi tartozás) helyett, köszönhetően többek között a szolgáltatói piac változásának is.