Ingatlanadó: nem az adócsalókat kell vele megfogni

2009. május 18. hétfő - 12:51 / PP/MTI
  •    

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője, az APEH volt elnökhelyettese szerint bohózat, amit az ingatlanadó körül csinálnak. László Csaba, volt pénzügyminisztzer pedig demagógiának nevezte, hogy az ingatlanra kivetett adóval fogják majd meg az adócsalókat.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője, az APEH volt elnökhelyettese szerint bohózat, amit az ingatlanadó körül csinálnak. Az értékalapú adót előbb bevezették, majd visszavonták, aztán újra egységes és kötelező adóról volt szó, most pedig luxusadóról, 100 millió helyett 30 millió forintos értékhatárral – foglalta össze az adószakértő az MTI-nek az ingatlanadó körüli történéseket. Vámosi-Nagy Szabolcs úgy vélekedett: a kormány által tervezett vagyonadó alapját képező elemek közül a repülőgépekkel nem nagyon érdemes foglalkozni, mert tíz magánrepülő lehet az országban, s azok mind cégtulajdonban vannak. 

Hasonlóképpen véledett László Csaba, egykori pénzügyi pénzügyminiszter, aki szerint a vagyontárgyakat be lehet társaságokba vinni, s akkor máris nem vonatkozik rájuk a vagyonadó – jegyezte meg.

Problémás pontok az értékelésben
Probléma, hogy a makroszintű övezeti besorolás nem tudja kezelni az ingatlanpiaci változatosságokat, ilyen lehet például, hogy milyen utcában, melyik házban található a lakás, vagy éppen melyik emeleten és hova néz az ablaka, milyen állapotban van az adott ingatlan. Könnyen megjósolható az ellenvetés, hogy ezen esetekre szól az értékbecslés útján történő ellenbizonyítás lehetősége. 
Nem világos, hogy a jogalkotó milyen érték-, illetve besorolás-követést tervez. Egy felújítás előtt álló lakás esetén esetleg érdemes lehet értékbecslést kérni, majd a már megnövekedett érték esetén élvezni lehet a korábbiakon alapuló alacsonyabb adó mértéket. Nem ismert az sem, hogy egy értékbecslés meddig lesz felhasználható 5 – 10 évre, vagy minden évben költséget fog jelenteni a tulajdonos számára.
Az értékalapú ingatlanadó következménye lehet egy felerősödő szegregáció is, hiszen a nagy értékű ingatlanok kisebb jövedelemmel rendelkező tulajdonosai  igyekeznek majd túladni  ingatlanukon. A vásárlást az övezeti besorolás ismeretében nyilván csak magas jövedelemmel rendelkezők engedhetik meg maguknak. Mindez a jómódúak fokozott elkülönüléséhez vezethet.
az RSM DTM Hungary Zrt. elemzéséből

Értékteremtők

Azt, hogy az ingatlanadó forgalmi érték alapú lesz, a szakértő végképp kezelhetetlennek tartja, mert "egy ingatlannak annyi forgalmi értéke van, ahányan értékelik". A nálunk fejlettebb országok közül nincs egy sem, ahol ne lenne egységes és értékalapú ingatlanadó – hangsúlyozta Vámosi-Nagy, aki a mostani rendszer egyik fő hibájának azt tartja, hogy az önkormányzat dönti el, bevezeti-e az adót, így két szomszédos település közül az egyiken fizetni kell, a másikon nem. A másik problémát abban látja, hogy az adó négyzetméter alapú, így egy 3 éves ház után ugyanannyit kell fizetni, mint egy 120 éves után, ami már düledezik. Mind a kettő olyan durva ellentmondás, amit már rég fel kellett volna oldani – hangsúlyozta az Apeh volt elnökhelyettese.

Méltányos ingatlanadót csak valamilyen piaci érték alapján lehet bevezetni – vélekedett László Csaba. A négyzetméterre vetíteni az adót szerinte nem volna szerencsés, mert az ingatlanok értéke most annyira eltérő, hogy egyes esetekben túladóztatnának, más esetekben pedig túlságosan alacsony lenne a teher. Mivel a direkt értékelés az ingatlanok nagy száma alapján kivitelezhetetlen, csak a számított érték jöhet szóba az adó alapjául, ahogy a luxusadó esetében is volt. Ennek kiindulópontja a korábbi valós tranzakciós érték lehet. A volt pénzügyminiszter szerint a nem egyedi értékelés alapján, és a piaci értékelés alapján kivetett adó esetén egyaránt előfordulhatnak méltánytalanságok.

Önkormányzatoknak nehéz

Arról, hogy a vagyonadót az ingatlanok esetében csak a 30 millió forintnál értékesebb vagyontárgyakra vetnék ki, úgy vélekedett: minden értékhatárnak van egy hátránya, nevezetesen, hogy a kreatív magyar adózókat olyan cselekményekre ösztönzi, amelyeket egyébként nem tennének. Másrészt, nyilvánvalóan a szociális szempontokat is figyelembe kell venni, ami adószakmai szempontból komplikálja a rendszert, és torzulásokhoz vezet – mondta László, aki úgy vélekedett: a nemzetközi példákat tekintve egy 1 százalékos ingatlanadó a magánszemélyek számára nagyon soknak tűnne, 0,5 százalék körüli mérték lenne még elviselhető. Az adószakértő úgy látja, az a jó, ha az önkormányzat a sávon belül differenciál és ellenőriz, s az övé a bevétel, az adót azonban az APEH szedi be, mert így sokkal hatékonyabb. A luxusadó kapcsán elég jól látható volt, hogy az önkormányzatok nem kellően felkészültek erre – emlékeztetett. Hozzátette: a helyiadó-bevételek mintegy 90 százaléka az iparűzési adóból (ipa) származik, amit az adóhatóság szinte minimális többlet ráfordítással, a társasági adóval együtt be tudna szedni; ez a cégeknek óriási könnyebbséget jelentene.

Hibák

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint az eredeti elképzelésből csak az ingatlanadó szja-ból való levonhatóságát hiányolta, azzal együtt szakmailag támogathatónak tartotta volna az egységes értékalapú ingatlanadót. Akkor ugyanis nem adóemelésre, hanem a központiból a helyi adóba való átcsoportosításra került volna sor, ugyanakkor azok, akik nem fizetnek rendesen adót, nem élvezhették volna a levonás előnyét.

Ha bevezették volna az egységes értékalapú ingatlanadót, meg lehetett volna szüntetni az ingatlannal összefüggő helyi adókat – a házadót, a telekadót, a kommunális adót és az idegenforgalmi adót -, míg most hozzájuk tesznek egy ötödiket – mutatott rá, hozzátéve, hogy négy és fél év alatt ez lesz a 13. plusz adónem.  

Gazdagellenes és demagóg

A tervezett adónak az adószakértő szerint már semmi köze nincs az általános ingatlanadóhoz. Arról van szó, hogy "fizessenek a gazdagok", ugyanis, miközben az szja-törvény tervezett változásai rendkívül megemelik a magas jövedelműek személyijövedelemadó-terhét – a mostani 40 százalékról 44-re -, még luxusadóval is sújtanák őket – mondta. Lehet ilyen társadalmi törekvés, ennek azonban vannak hátulütői: többnyire a jómódú emberek vannak olyan gazdasági pozíciókban, hogy dönthetnek munkahelyekről, befektetésekről, és ettől el lehet venni a kedvüket – mondta Vámosi-Nagy.

László Csaba pedig demagógiának nevezte, hogy az ingatlanra kivetett adóval fogják majd meg az adócsalókat. Úgy vélekedett, ha valaki adócsalásból tett szert nagy értékű ingatlanra, arra nem az a jó válasz, hogy – azzal együtt, aki legális jövedelemből vett ugyanakkora ingatlant – megadóztatják. Nem mindenki adócsaló, akinek nagy értékű ingatlana van – hangsúlyozta -, akiről pedig az adóhatóság tudja, hogy adócsaló, "fogja meg" – mondta. László Csaba szerint az ingatlanadó "drasztikusan" növeli az adótudatosságot. Az emberek megtanulják, hogy a közszolgáltatásokat ők fizetik, ezért elvárják, hogy színvonalas legyen – mondta.