Földtörvény: eszi, nem eszi, nem kap mást az EU!

2014. február 24. hétfő - 13:30 / kfarkas
  •    

Nagy garral nyilatkozott a vidékfejlesztési miniszter a májusban életbe lépő földtörvényről. Fazekas Sándor szerint az erősen vitatott törvényre akkor is rákerül a pecsét, ha Brüsszelnek kifogásai vannak ellene. Pedig a törvény nem csak az osztrák gazdálkodókra van negatív hatással.

Kié lesz a föld? – Kép: SXC

Régen ugrott annyira egymásnak az osztrák és a magyar agrárdiplomácia, mint a magyar földtörvény ügyében. Mint azt korábban megírtuk, az osztrák agrárminiszter, Andrä Rupprechter az Európai Bizottsághoz fordult, mivel a földtörvény május elsején életbe lépő passzusai (egyes részei már januártól hatályosak) semmisnek mondják ki a zsebszerződéseket, amelyekkel több száz külföldi gazdálkodó, elsősorban osztrákok szereztek nagy területeken haszonélvezeti jogot.

Az osztrák politikus szerint a törvény miatt kétszáz osztrák gazdálkodó veszítheti el földterületét Magyarországon és nem kizárt, hogy a büntetőjogi rendelkezések miatt még vádat is emelnek ellenük a zsebszerződések miatt. A zsebszerződések megkötését ugyanis 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni. A spekulatív módon megszerzett termőföldet az állam kisajátíthatja, és élhet elővásárlási jogával is, ha gyanús ügyletet feltételez. Mint azt Michael Barnier versenyjogi biztos hivatala közölte, a Bizottság megvizsgálja a földtörvény vitatott részeit és megteszi a szükséges lépéseket, ha a törvény egyezik az uniós joggal.

Nem tágít a magyar kormány

A magyar kormányt a jelek szerint nem hatotta meg a Brüsszel felől fenyegető veszély: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint az új földtörvény május elsején „akkor is hatályba lép, ha arra az unió bizottsága nem üti rá a pecsétet, akkor is hatályba lép, ha az esetleg egyeseknek nem tetszik”. A vidékfejlesztési miniszter elmondása szerint: az új törvény legfontosabb rendelkezése, hogy a nemzeti értéket képviselő magyar termőföldet védi, és a magyar földműveseket hozza előnyös helyzetbe azzal, hogy akik helyben laknak és ott gazdálkodnak, azok vehetik meg a földeket.

A vidékfejlesztési miniszter elmondta: a tisztánlátás értekében vizsgálatot rendelt el a magyar földekre megkötött osztrák haszonélvezeti szerződésekkel kapcsolatban Győr-Sopron-Moson, Vas, Zala és Veszprém megyében. Ennek alapján a földhivatalok a mezőgazdaság más szakigazgatási szervezeteivel együtt áttekintik a haszonélvezeti szerződéseket. A miniszter szerint fontos tudni, kikről van szó, és mely területeket érintenek a haszonélvezeti szerződések. A haszonélvezeti szerződések vizsgálata hétfőn kezdődik a négy dunántúli megyében.

Földet vettél volna? Nem fogsz!
Az alkotmányozáson kívül kevés törvénytervezetet kísért annyi indulat, mint a pénteken elfogadott földtörvényt, ami nem is csoda, hiszen a jogszabály gyakorlatilag kizárja a magyar állampolgárok túlnyomó részét a földvásárlók köréből.

Ezek az ún. zsebszerződések olyan jogi konstrukciók, amelyek elfedik a valódi vevő – elsősorban a külföldi személy – tulajdonosi jogait. Illegális a dátum nélküli, de ellenjegyzett adásvételi szerződés. Legális megoldás azonban, ha a külföldi érdeklődő megbízottja, “strómanja” vásárol, majd a külföldi által alapított magyar cég hosszú távú haszonbérletbe veszi a földet, illetve a strómannak a föld értékével megegyező kölcsönt nyújt, amelynek a fedezete a stróman földtulajdona öröklési, értékesítési tilalommal. Így a birtoklás, a használat és közvetett úton a rendelkezési jog is biztosított. Becslések szerint ilyen szerződésekkel hazánkban akár 350-400 ezer hektár is külföldi ellenőrzés alatt lehet, jellemzően osztrák gazdálkodók kezében. Az erre vonatkozó büntetőjogi szabályozást azonban Áder János köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek, így annak átdolgozása jelenleg is zajlik.

A téma részletes hátterét itt olvashatja!

Van aki örökléssel szerezte

„Mi nem a zsebszerződésekkel, illegális úton haszonélvezetet szerzett gazdálkodókért aggódunk” – emelte ki Ernst Zimmerl a budapesti osztrák nagykövetség agrárattaséja a Wirtschafstblatt osztrák kiadásának. „Az évek során azonban sok osztrák gazdálkodó kötött bérleti szerződést magyar földtulajdonosokkal, az ő befektetéseik aggasztanak minket, a zsebszerződésekkel szerzett földek ügyét a követség nem vizsgálja” – mondta a szakpolitikus. Az új földtörvény ugyanis nem engedélyezi az így megkötött bérleti szerződéseket, csak rokonok között. Mint az osztrák szakpolitikus kiemelte, az ilyen bérleti szerződések esetén, – még ha évtizedekre kötötték is meg – általában előre kifizetik a bérleti díjat a teljes időtartamra. Mivel az ilyen szerződések a földtörvény szerint érvénytelenek, az osztrák gazdálkodók futhatnak a pénzük után, egy fillért sem fognak látni befektetésükből.

Márpedig a magyar termőföld nem rossz befektetés: mint azt a Magyarországon 200 hektáron gazdálkodó Klaus Fuhrmann a Krone.at hírportálnak elmondta: 1994-ben a magyar rokonoktól örökölt kárpótlási jegyekkel az osztrák földárak hetedéért szerzett bérleti jogot több évtizedre. (Mintegy harminc hektáron 99 évre!) A gazdálkodó minden bizalmát az Európai Unióba veti, mivel szerinte az osztrák kormányzat önmagában kevés az Orbán-kormány határozottsága ellen, más kiutat pedig nem lát. „Nem vihetem magammal a földemet Ausztriába” – mondta a magyar felmenőkkel rendelkező Fuhrmann. A magyar termőföld értéke ugyanakkor folyamatosan emelkedik, de a nyugati szomszédunknál tapasztalható földárakhoz képest még mindig csak harmadannyiba kerül. A magyar termőföld ezért régiós összevetésben igencsak jó befektetésnek számít.)

Nem tetszik a bankoknak az új földtörvény
A Magyar Bankszövetség szerint az új földtörvény tervezete nehezíti a hosszú távú finanszírozást, és növeli a hitelezés kockázatát. A parlamentnek benyújtott törvényjavaslat, amely elsődlegesen a termőföld tulajdonjogának megszerzésére és a földhasználat rendszerének újraszabályozására irányul, jelenlegi tartalmával jelentősen megnehezíti a termelők, különösen a mezőgazdasági üzemek hosszú távú finanszírozását, és növeli a hitelezés kockázatát a szakmai szövetség közleménye szerint.

Márpedig az uniós segítség egyhamar nem menti meg az osztrák gazdálkodókat: az Európai Bizottság jelenlegi vizsgálata legfeljebb azt állapíthatja meg, hogy a magyar jogszabály egyes pontjai ellenkeznek-e az uniós joggal. Erről a Bizottság levélben értesíti a magyar kormányzatot, amely vagy elismeri a Bizottság álláspontját és módosítja a jogszabályt, vagy nem. A Bizottság csak ezután indíthat kötelezettségszegési eljárást (ebből több is folyik Magyarország ellen),  és fordulhat az Európai Bírósághoz, amely várhatóan az idén már nem hirdethet ítéletet az ügyben.

Nem csak az osztrákokkal szúr ki a földtörvény

Bár igazán felemelő érzés, hogy az Európai Bizottság 200 osztrák gazdálkodó miatt beszáll a Bécs és Budapest közti iszapbirkózásba, a magyar földtörvény nem csak a külföldiek földszerzését akadályozza meg. Mint arra korábban többször is felhívtuk a figyelmet, a jogszabályban rögzített feltételek a magyar társadalom többségének esetében is kizárják földszerzés lehetőségét. Ilyen kitétel például a helyi földbizottságok működése: ezzel kapcsolatban a kormány szerdán fogadta el a földbizottságok működéséről szóló, hamarosan hatályba lépő rendeletet. A jogszabály egyik legfontosabb intézkedése, hogy a föld adásvételekkel kapcsolatban a helyben élő gazdák közössége által megválasztott földbizottságot vétójog illeti meg, tehát a helyi gazdák jóváhagyása nélkül nem jöhet létre földvásárlás.

Ám még ha a földbizottság rá is bólint a vásárlásra, az állami hatóságnak is jóvá kell hagynia az adásvételt. Ez a kettős fékező mechanizmus nem csak a korrupció melegágya lehet, hanem a termőföld értékére is negatív hatással lesz, mivel a befektetési célú földvásárlást gyakorlatilag lehetetlenné teszi, a további szabályokkal, mint a helyi lakhely, legalább két éves gazdálkodói múlt, illetve mezőgazdasági szakirányú végzettség. Persze a törvény megkerülhető: ha valaki egy mezőgazdasági cég résztulajdonosává válik, akkor az is gazdálkodásnak számít a törvény betűje szerint. A kitételek  – valamint a törvény további rendelkezései – annyira súlyosan sértik a magyar társadalom érdekeit, hogy a Fidesz-kormány ténykedése alatt első ízben szakadás állt be a pártban a jogszabály miatt, Ángyán József volt államtitkár kilépett a pártból, mivel véleménye szerint az új törvény az oligarchák érdekeit szolgálja. . A törvény kétharmados, tehát megváltoztatásához komoly politikai földindulásra lenne szükség.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek