Négy éves csúcsra, 6,6 százalékra gyorsult az infláció szeptemberben éves összevetésben, augusztushoz képest 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a Központi Statisztikai Hivatal friss gyorsjelentése szerint. Az adat meghaladja a korábbi elemzői becsléseket, mindezzel együtt a piaci szereplők jelentős része arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa folytatja kamatcsökkentést.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A Reuters által megkérdezett elemzők előzetesen 6,4 százalékos inflációt vártak éves összehasonlításban. A szeptemberit meghaladó inflációt utoljára 2008 júliusában (6,7 százalékot) mértek a statisztikusok.
Durva áremelések egy év alatt
Az előző évhez képest az élelmiszerek árai szeptemberben átlagosan 7,5 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (33,8%), a sertészsiradék (24,3%), az idényáras élelmiszerek (22,2%), a csokoládé, kakaó (17,1%), és a sertéshús (13,0%) ára. A szeszes italok, dohányáruk 15,6 százalékkal, az egyéb cikkek 8,6, ezen belül a járműüzemanyagok 15,7 százaléklal drágultak. A háztartási energiáért átlagosan 5,6, ezen belül is a palackos gáz 8,9, a vezetékes gáz 7,4 százalékkal került többe szeptemberben, mint egy évvel korábban. A szolgáltatásoknál 4,5, ezen belül a szemétszállítás esetén 7,9, csatornadíj mértékében 5,2, a ruházkodási cikkeknél pedig 2,5 százalékos változás volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához képest. Éves összevetésben csökkenést (1 százalék) egy termékcsoportban, a tartós fogyasztási cikkeknél mértek a statisztikusok.
Ez már a csúcs?
A meglepetést elsősorban az élelmiszerárak vártnál nagyobb gyorsulása okozta, míg a várakozásoknál nagyobb mértékben nőtt a dohányáruk és az üzemanyagok ára is. Eközben - a forint erősödését és a változatlanul igen gyenge belső keresletet tükrözve - a vártnál jobban csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai és a szezonalitástól elmaradó mértékben emelkedtek a ruházati cikkek árai – emelte ki az adat publikálását követően kiadott kommentárjában Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője. Hozzátéve: az élelmiszerárak továbbra is igen jelentős felfelé mutató kockázatokat jelentenek, amit a mezőgazdasági termelői árak 18 százalékos növekedése mutat. Ezzel szemben az üzemanyagárak számottevően estek októberben, miközben novemberben kiesik a bázisból a gázolaj jövedéki adójának tavalyi emelése.
A TakarékBank számítása szerint az infláció az év hátralevő részében visszaesik 6 százalék közelébe. Januárban és februárban kiesik az idei áfa emelés hatása, így az infláció a jövő év elején 4,5-5 százalék közé mérséklődhet. Ebben az évben 5,9 százalék, jövőre 4,2 százalék lehet az átlagos infláció, ugyanakkor Suppan Gergely figyelmeztetett arra, hogy az inflációs várakozások beragadása kockázatot jelent.
Ősszel drágult az étel és a ruhanemű
Augusztushoz képest szeptemberben átlag fölött drágultak az élelmiszerek (0,6%), ezen belül is a liszt (9,4%), a sertéshús (3,5%), a baromfihús (2,5%), a tojás (2,3%), a sajt (1,9%), a szalámi, szárazkolbász, sonka (1,7%) és az étolaj (1,2%). Olcsóbb lett viszont a csokoládé, kakaó (2,6%) és az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (0,6%). A ruházkodási cikkek ára átlagosan 1,4 százalékkal emelkedett, összefüggésben a szezonváltással, de számottevően nőtt a szeszes italok, dohányáruk (1,3%), az egyéb cikkek (1,1%) ára is. Ez utóbbin belül kiugró volt a járműüzemanyagok árváltozása (2,8%). Csökkent ugyanakkor a háztartási energia (0,5%), a tartós fogyasztási cikkek (0,2%) és a szolgáltatások díja (0,1%).
Mi lesz az alapkamattal?
Mivel az inflációt külső ársokkok okozzák, amit a monetáris politika érdemben nem tud befolyásolni, a belső kereslet pedig középtávon is gyenge marad, ezért arra lehet számítani, hogy amint az ársokkok hatása belép a bázisadatokba, az inflációs cél elérhetővé válik. Erre azonban 2014 első fele előtt nem lehet számítani. Így, ha a monetáris tanács úgy ítéli meg, hogy a 2014-es inflációs célok nincsenek veszélyben, a kamatcsökkentési sorozat folytatódhat, mivel az ország kockázati megítélése jelentősen javult az elmúlt hetekben. A váratlanul magas szeptemberi infláció miatt azonban kérdéses, hogy októberben folytatódik-e a kamatcsökkentés, vagy egy hónap szünet után novemberben kerül sor a következő kamatcsökkentésre - tette hozzá Suppan Gergely.
Elhúztunk az uniós mezőnytől
Az unióban eddig is csúcstartók voltunk a fogyasztói árak emelkedésének tempójában, a friss adattal várhatóan csak a távolság nő a mezőnytől. Az EU 27 tagországában 2012. augusztusban a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 2,7%-kal voltak magasabbak, mint 2011. augusztusban. A legkisebb áremelkedést Svédországban (0,9%) és Görögországban (1,2%), a legnagyobbat Magyarországon (6,0%), valamint Cipruson (4,5%) mérték.
Nem akadály a magas infláció
Némiképp más véleményen volt Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója, aki szerint amennyiben a jelenlegi, kedvező kockázati környezet fennmarad, a rekord magas infláció várhatóan nem bizonytalanítja el a Monetáris Tanács kamatcsökkentésre szavazó tagjait, így folytatódhat a jegybanki lazítás. Tekintve azonban, hogy az alapkamat további csökkentését a piac már beárazta, mindez nem jár majd jelentős további hozamcsökkenéssel a magyar eszközök piacain.
MNB prognózis
A jegybank legutóbbi inflációs jelentése szerint az idén 5,8 százalékkal, jövőre 5,0 százalékkal nőhetnek Magyarországon a fogyasztói árak. A 3 százalékos cél elérése 2014 második felére tolódott.
A K&H Alapkezelő igazgatójáéhoz hasonlóan vélekednek az egyik vezető londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a 4cast felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai, akik egyébként az MTI előzetes inflációs felmérése során pontosan megjósolták a 6,6 százalékos szeptemberi inflációt. Álláspontjuk szerint az MNB legutóbbi inflációs előrejelzésében felvázolt pálya alapján szeptemberben akár 6,7-6,9 százalék is lehetett volna a tizenkét havi infláció. Mindennek alapján a múlt hónapban, az inflációs jelentés kiadásának idején ez nem volt akadálya a kamatcsökkentésnek, akkor nem valószínű, hogy most akadálya lenne" - fogalmaztak a 4cast elemzői.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai is további MNB-kamatcsökkentéseket jósoltak csütörtöki kommentárjukban, mivel véleményük szerint a monetáris tanács változatlanul a kockázati felárakra figyel. A ház 2013 közepére 5,5 százalékig csökkenő MNB-alapkamatot vár.
