Családvédelmi akcióterv: inkább az egykulcsos adóhoz kellene hozzányúlni

2019. február 14. csütörtök - 12:05 / piacesprofit.hu
  •    

A hétvégén bejelentett családvédelmi csomag minden szakember szerint tartalmaz olyan elemeket, amelyek alkalmasak lehetnek a gyermekvállalási kedv javulására. Ugyanakkor az intézkedések nem veszik figyelembe a nők hátrányos helyzetét a munkaerőpiacon és a fizetések terén, ezért konzerválják az egyenlőtlenségeket.

A miniszterelnök hétvégi évértékelő beszédében egy hétpontos demográfiai fordulatot segítő akciótervet jelentett be. (A miniszterelnök tavaly is ezt a témát tette meg beszéde középpontjául.) Ebben kedvezményes hitel, nagycsaládosok számára autóvásárlási kedvezmény, CSOK kibővítése szerepel. Továbbá néhány, a kisgyerekes anyák munkaerő-piaci esélyeit javító program is szóba került. A Policy Agenda ennek kapcsán azt nézte meg, hogy milyen bérpolitikai, és munkaerő-piaci problémák nehezítik a gyermekvállalási korban lévő nők helyzetét.

Mi kell a demográfiai fordulathoz?
Az új kormány alakulása óta többször elhangzott, hogy demográfiai fókuszú kormányzás várható. A politika középpontjában a gyerekvállalás ösztönzése, a népességfogyás megállítása lesz. A probléma valóban égető: Magyarországon a világon egyik leggyorsabb a népesség természetes fogyása, termékenységi rátánk (vagyis az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek száma) 1,4, ami aligha lesz képes arra, hogy kompenzálja a társadalom elöregedését.

Nők a munkaerőpiacon

A kormányzati hétpontos intézkedési programnak mindössze két eleme érinti azt a kérdést, hogy mivel lehet segíteni a kisgyermekes anyukáknak a munka világába történő visszatérését. A bölcsődei ellátórendszer kiszélesítése és a kisgyermekkel otthon maradó nagyszülői GYED-program bevezetése elvileg megteremthetik annak a lehetőségét, hogy aki tud, az minél előbb visszatérhessen munkahelyére. Ugyanakkor nem biztos, hogy ez a valódi probléma.

Ismert, hogy a munkaerőpiacon jelentős hátrányban vannak a nők a férfiakhoz viszonyítva. Legutolsó rendelkezésre álló adat szerint (2016. év) egy férfi átlagfizetése 16 százalékkal (majd kéthavi bérrel) magasabb, mint a nőké.

2018. harmadik negyedévében a foglalkoztatottak 55 százaléka volt férfi, miközben a munkavállalási korú lakosság körében ez az arány 48,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy most 590 ezer fővel több nőnek kellene dolgoznia a foglalkoztatottak körében, hogy a dolgozni tudó lakosságon belüli arány teljesüljön. Ez természetesen nem elvárható cél, hiszen a potenciális női munkavállalók közül többen gyermekük nevelése miatt vannak távol a munkaerőpiactól. Ebben a tekintetben nem „lóg ki” a magyar munkaerőpiac a V4-ek „sorából”, ugyanakkor lemaradásban van az észak- és nyugat-európai országoktól:

Forrás: Policy Agenda

Forrás: Policy Agenda

A nők foglalkoztatásán belül minden egyszázalékos arányjavulás (a férfiak változatlan foglalkoztatási szintjével számolva) 68 ezer új női foglalkoztatottat jelentene. Azzal tehát, ha elérnénk a nők foglalkoztatásán belül az északi országok szintjét, 204 ezer fővel több női munkavállalónk lenne, akik munkajövedelmük által jelentősen növelnék a háztartásuk bevételeit.

Bérek egyenlőtlensége

A nők munkaerő-piaci hátránya nem csak a foglalkoztatottsági arányukban és az átlagos bérek különbségében jelenik meg. Sokkal nagyobb társadalmi problémát jelent a bérrendszeren belüli egyenlőtlenség. Ennek pedig már van az állam által előidézett oka is.

Amennyiben a versenyszféra 5 fő feletti foglalkoztatóit és a közszférát nézzük, akkor látszik, hogy ebben a szegmensben 2016-ban 50,5 százalék volt a női dolgozók aránya. (Ennek fő oka, hogy a közszférában dolgozók 75 százaléka nő.)

Az egyes jövedelmi kategóriákban jelentős a nemek közötti különbség. A társadalom rosszabbul kereső alsó felének (első öt decilis) 52 százaléka nő, míg a felső ötödben már csak 49 százalék. Amennyiben a felső 10 százalékot, a legjobban kereső réteget nézzük, ott már csak 38 százalékos a nők aránya.

Forrás: Policy Agenda

Forrás: Policy Agenda

Amennyiben a kereseteket összeadjuk, akkor az 5 fő feletti foglalkoztatóknál és a közszférában dolgozók körében a bruttó jövedelem 53 százalékát viszik haza a férfiak, és így 47 százalékát a nők. A 35 év alatti dolgozói társadalom esetében azonban a nők már csak 43 százalékát szerzik meg a munkajövedelmeknek.

Az állam a nettó jövedelmek alakulásában két ágon tud beavatkozni közvetlen módon. Egyrészt a törvényben szabályozott bérek kapcsán (közfoglalkoztatotti bérek, minimálbér, garantált bérminimum), másrészt az adórendszeren keresztül. Azáltal, hogy a férfiak a jobb kereseti kategóriákban vannak, az egykulcsos adórendszer konzerválja a férfiak és a nők közötti nettó béregyenlőtlenséget. Amennyiben az állam azt akarná, hogy a nők is jobb kereseti viszonyokkal rendelkezzenek, akkor direkt módon tudna azzal segíteni, ha az adórendszerben a mediánjövedelem alattiak esetében alacsonyabb adókulcsot érvényesítene, mint a felső 10 százalékba tartozóknál.

Üvegcipő helyett üvegplafon
A fejlett országokra és a hazai üzleti világra is jellemző, hogy képzettebbek a nők a férfiaknál, ám továbbra is kevesebbet keresnek mint a férfiak, alulreprezentáltak az üzleti és politikai életben. Vajon mi ennek az oka? Erről beszélgettünk dr. Nagy Beátával, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával.

A másik állami beavatkozási eszköz a minimálbér és a garantált bérminimum emelése lenne. Az elérhető utolsó béradatok alapján a nőket – az arányokat tekintve – jobban érintette ez a két bér. Ebből következően ennek emelése nagyobb segítséget jelent a női munkavállalóknak, mint a férfiaknak. A közmunka terén – ahol szintén az állam határozza meg a béreket – az elmúlt években azt látjuk, hogy „elnőiesedett” ez a munkavállalói réteg. 2018 decemberében már 59 százaléka a közmunkásoknak nő volt, ezzel szemben négy évvel korábban még csak 48 százalékuk. Eközben a minimálbér jelentősen elszakadt a közfoglalkoztatotti bértől, ami azt is jelenti, hogy a nők kerültek rosszabb anyagi helyzetbe ebben a munkavállalói csoportban is. (Korábbi elemzésünkben bemutattuk, hogy a reálkeresete csökkent a közmunkásoknak.)

A nők béregyenlőtlensége és a munkaerőpiacon meglévő kisebb részvételi arányuk egyértelműen olyan elemek, amelyek bizonytalanságot okoznak a jövőt illetően. Ez pedig talán nagyobb hatással van a gyermekvállalási kedvre, mint a most bejelentett intézkedések. Ugyanakkor a kormány éppen ezen a területen nem akar ellépni az eddigi politikájától, és mérsékelni az egyenlőtlenségeket.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor