Hat évet öregedett a magyar társadalom

2018. február 21. szerda - 16:03 / piacesprofit.hu
  •    

A miniszterelnök évértékelő beszédének hangsúlyos eleme volt az elmúlt évek javuló demográfiai trendje. Az értékelés szerint a termékenységi mutató jelentősen nőtt az elmúlt években. Ez pedig, ahogy elmondta: a családtámogatási rendszernek köszönhető. 

A magyar társadalom öregszik, a lakosság átlagéletkora nő, és csökken a népességszám. (Ez nem csak magyar probléma.) A rendszerváltás idején 10 millió 374 ezer ember élt Magyarországon, 2008-ban a gazdasági válság kezdetekor 10 millió 45 ezren, ma már csak 9 millió 798 ezren vagyunk. Nagyobb időtávban nézve, az átlagéletkor 36,1 év volt a rendszerváltás idején, aztán 2008-ban 39,4 év, míg 2016-ban már 41,9. Azaz majdnem 6 évet „öregedett” a társadalom. Ez a környező országokban mindenhol alacsonyabb. (Az is igaz, hogy az elöregedő társadalom új piaci réseket hoz létre.)

Jelentős problémát okoz ugyanakkor, hogy csökkent a születendő gyermekek száma, ebből következően nincs elegendő utánpótlás a társadalmunk lélekszámának fenntartásához. A rendszerváltáshoz képest kb. 27%-kal kevesebb gyerek születik évente. Ez a folyamat pedig öngerjesztő módon járul hozzá a született gyerekek számának folyamatos, bár ingadozásokkal megfigyelhető csökkenéséhez – véli szerkesztőségünknek küldött elemzésében a Policy Agenda.

Lépni kell, ha nem szeretnénk, hogy a gyerekeink tartsanak el minket
Mindenkinek kötelező dologként kéne tekintenie a nyugdíj-előtakarékosságra! – hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő az Aegon Prémium Ügyfélklub legutóbbi rendezvényén. Szerinte az ésszerűség, az erkölcsi törvények és az írott jogszabályok is arra köteleznek mindenkit, hogy előrelátó módon gondoskodjék nyugodt öregkoráról.

Egy-egy kormány tevékenysége nehezen ítélhető meg az adott évben született gyermekek száma alapján. Ha ugyanis összehasonlítanánk a szocialista-liberális kormánykoalíció idejét az eddig eltelt hét évvel, akkor azt az eredményt kapnánk, hogy éves átlagban kb. 6%-kal több gyerek született korábban, mint most. Ez azonban nem alkalmas mutató arra, hogy megítéljük bármelyik kormány demográfiára gyakorolt hatását.

E mögött az adat mögött valójában a 15-49 év közötti nők számának a csökkenése áll (sőt, az 1000 férfira jutó nők száma is minden évben kissé alacsonyabb). Ebben a tekintetben Magyarország majd nem a legrosszabbul áll, hiszen a 10%-os csökkenéssel csak Romániát előzi meg.  Míg déli szomszédunknál 17%-kal csökkent az ebben a korosztályban élők száma 1990-hez képest, addig Csehország (-7%), Lengyelország (-4%) és Szlovákia (0%) előttünk áll.

Nem elvonatkoztatható probléma mindettől, hogy a nők várható életkora – Romániával együtt – nálunk a legalacsonyabb (79,21 év). Ez pedig az egészségügyi rendszer, a prevenció, a táplálkozás egyenes következménye.

Mire büszke a kormány?

A miniszterelnöki évértékelőben említett „örömteli demográfiai elem” a teljes termékenységi mutató javulása volt. Orbán Viktor kiemelte, hogy ebben a mutatóban 1,23-ről 1,49-re „lépett előre” az ország. Ez a szám az élve született gyermekek számának az arányát fejezi ki a szülőképes korú (15-49 év közötti) nőkhöz viszonyítva. Való igaz, hogy 2011-ben nagyon alacsony szinten állt ez a szám, míg 2016-ban már jobb volt a helyzet. De sajnos az is igaz, hogy a 2017-es adat újra csökkenést mutat (legalábbis az első tizenegy hónap tényadatai alapján erre lehet következetni).

A pestiek tarthatják el a nyugdíjasokat
Néhány évtizeden belül a főváros és a fejlettebb régiók lakossága termeli majd meg a nyugdíjak legnagyobb részét, a periféria elnéptelenedése miatt. A népességen belül ráadásul folyamatosan csökken az aktív keresők aránya, miközben a nyugdíjcélú megtakarítások mennyisége nem nő elég gyorsan.

A kormány által büszkén hangsúlyozott demográfiai mutató két adattól függ tehát. Ezek közül az adott évben született gyermekek száma még csökkent is ebben a kormányzati időszakban, az előző kormányzati ciklushoz viszonyítva. Az arányszám javulása éppen annak köszönhető, ami problémát is jelent egyben: azaz a 15-49 éves korosztályba tartozó nők számának a csökkenése.

Mire lehet számítani?

Az egész kérdés abból a szempontból izgalmas, hogy a miniszterelnök által sikerként elkönyvelt teljes termékenységi mutató növekedése valóban a probléma megoldásához vezető út? A problémát ez esetben az jelenti: meg lehet-e állítani, vagy csökkenteni lehet-e a társadalom létszámának csökkenését.

Ehhez két út vezet egyszerre. A várható életkor emelése (jobb egészségügy, hatékonyabb megelőzés) és a születendő gyermekek számának emelkedése. Az Európai Unió (Eurostat), a Központi Statisztikai Hivatal, az ENSZ és a Világbank előrejelzései azt mutatják, hogy csökken az elkövetkező években a lakosság száma. A KSH által alkalmazott becslés szerint alapesetben ez 16%-os csökkenés is lehet 2040-re. Érdekesség, hogy mindezt úgy éri el az ország, hogy emelkedik a teljes termékenységi mutató, és eléri az 1,6-es értéket.

demografia

Nagyon nehéz megítélni, hogy egy kormány valóban tud-e bármilyen közpolitikai akcióval hatást gyakorolni a születendő gyermekek számára. A több éve meglévő családi adókedvezmény rendszere – amely a gyermekek számától függően biztosít adókedvezményeket -, azután a CSOK, illetve egyéb kisgyermekes anyákat támogató programok hatása, ahogy láttuk nem mutatkozik meg az adatokban. Pontosabban: az adatok azt mutatják, kevesebb gyerek születik ebben a kormányzati időszakban, mint korábban.

Aki kér, az kap – CSOK körkép
Mindegyik banknál nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) folyósítási összege idén eddig a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva, több helyen is negyven százalék feletti volt a bővülés, miközben egyes pénzintézeteknél többszörösére emelkedett a kihelyezett összeg.

Ha részletesebben megnézzük a számokat azt látjuk: 2011 és 2017 között 5,5%-kal csökkent a 18 év alattiak létszáma. Ha a háztartások jövedelme alapján nézzük a kategóriákat, akkor a kiskorúak 50%-a a legalsó három decilisbe tartozó családoknál él. Ebben a körben több, mint 6%-kal csökkent a gyermekek száma 2010 óta. A középosztály (4-7. decilis) esetében minimális (0,2%-os) csökkenés figyelhető meg, míg a felső három decilisbe tartozók esetében 15 százalékkal kevesebb gyermek van 2017-ben, mint 2011-ben.

Az adatok alapján nem tűnik bizonyítottnak, hogy a kormányzat által kialakított családtámogatási rendszer úgy működne, hogy meg is akadályozná a társadalom lélekszámának csökkenését. Azt sem látjuk, hogy a kormány által preferált középosztályban több gyerek lenne. Sőt, igazából azon sem lehetett változtatni, hogy a gyerekek fele a lakosság alsó három tizedében él.

Ugyanakkor – és ezt is fontos aláhúzni – nem állítható az sem, hogy a 2010 előtti kormányzás jobb lett volna ebből az aspektusból. Bár több gyermek született akkor, mint 2010 után, de ez önmagában nem a kormány eredménye, hanem az akkor még magasabb szülőkorú nők létszámának köszönhető.