Az infláció fékezett, a forint gyengült

2013. március 12. kedd - 18:34 / piacesprofit.hu
  •    

Hét éves mélypontra süllyedt februárban az infláció: az előző hónaphoz képest 0,1, éves összevetésben 2,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. A statisztikusok elsősorban a 10 százalékos rezsicsökkentéssel magyarázták a fogyasztói árak mérséklődését. Elemzők a következő hónapokban az infláció további lassulását várják, ami alapot teremthetne az újabb kamatvágásra, ha a forint gyengülése gátat nem szab annak. A forint azonban egész nap szakadt: a legtöbb devizával szemben 9 hónapja nem látott szintig gyengült.

A háztartási energia ára februárban 7,4 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest. Az elektromos energia és a vezetékes gáz árában teljes egészében megjelent a 10 százalékos rezsicsökkentés. Az ennek nyomán jelentkező áram- és gázszámlák hatása tehát már érvényesült a februári inflációban, a budapesti távhőszolgáltatásnál jelentkező csökkenés egy tétele még ezután, márciusban lesz érezhető, de annak hatása már viszonylag csekély lesz – mondta el Minary Borbála, a osztályvezetője az MTI tájékoztatása szerint.

Hét éves mélyponton a drágulás üteme
A most februárban mértnél alacsonyabb inflációt 2006 áprilisában regisztráltak a statisztikusok (akkor a 12 havi fogyasztói árnövekedés 2,3 százalék volt). A jelenlegi mértékkel egyező, 2,8 százalékos értéket pedig 2006 május-júniusban jelzett a KSH.

A havi maginfláció februárban 0,4 százalékosra lassult a januári 0,5 százalékról, a 12-havi, szintén 0,1 százalékponttal, 3,6 százalékra fékezett. A nyugdíjas fogyasztóiár-index egy hónap alatt 0,3 százalékkal csökkent, 12 hónap alatt 2,5 százalékkal nőtt. Az esztendő eddig eltelt részében (figyelembe véve a 3,7 százalékos januári adatot is) az infláció 3,2 százalék volt éves összevetésben. (Az ábra az adott naptári évre vonatkozó átlagos fogyasztóiár-indexet mutatja.)

Tovább lassulhat a drágulás

A pénzügyi szolgáltatások drágultak erőteljesen januárhoz képest
Februárban az élelmiszerek ára egy hónap alatt nem változott, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség és gyümölcs) 2,1 százalékkal drágultak. Ugyanakkor 2,4 százalékkal csökkent az étolaj, 2,2 százalékkal a sertéshús, 1,9 százalékkal a tojás ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal csökkent egy hónap alatt.
A legnagyobb mértékben, 2,4 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt egy hónap alatt, a dohányáruknál az árváltozás a jövedéki adó mértékének emelkedésével függ össze. Az egyéb cikkek közül a járműüzemanyagok 3,1 százalékos drágulását mérte a KSH.
Kisebb mértékű, 0,7 százalékos áremelkedés következett be a szolgáltatásoknál, de Minary Borbála felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzügyi szolgáltatások január-februárban 23,2 százalékkal drágultak decemberhez képest, ami nagyrészt a tranzakciós díjtételekkel magyarázható.
A tartós fogyasztási cikkeknél átlagosan 0,1 százalékos, míg a ruházati cikkeknél 1,7 százalékos árcsökkenés volt egy hónap alatt. A háztartási energia árának a rezsicsökkentésből eredő esésével párhuzamosan a szén és a brikett 5-6, a tüzifa 4,7 százalékkal drágult februárban.

Az energiaárak kalkulált csökkentése mellett némi meglepetést okozott februárban az élelmiszerárak változatlansága, az előző években ugyanis kisebb-nagyobb áremelkedés következett be – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki 3,1 százalékos 12 havi adatot várt. Ugyancsak kisebb fogyasztói árak alakultak ki egy hónap alatt a tartós fogyasztási cikkeknél, így a gépkocsiknál, a bútoroknál, a ruházati cikkeknél vagy a lakás felszereléseknél.

Kondrát Zsolt előrejelzése szerint a következő hónapokban a 12 havi infláció akár 2,1 százalékra is eshet, majd az év végére 2,7 százalékra ugorhat vissza, ha az élelmiszeráraknál nem következik be rendkívüli emelkedés.

Hasonló magyarázatot adott a vártnál alacsonyabb inflációra Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője is, jelezve, hogy a belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak korábbi előrejelzésekhez képesti lassúbb növekedése, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek tavalyi meredek emelkedését.

Lassult az élelmiszerár-emelkedés
Tavaly februárhoz képest az élelmiszerek drágulása a januári 5,8 százalékról 4,1 százalékra lassult. Ezen belül viszont 14,7 százalékkal drágult a liszt, 14,1 százalékkal az idényáras élelmiszerek, 10,7 százalékkal a sertészsiradék. 10,6 százalékkal a tojás és 9,2 százalékkal az étolaj. A cukor ára 6,9 százalékkal csökkent. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 14,8 százalékkal nőtt a szeszes italék és a dohányáruk ára, amiből a dohánytermékek drágulása 27,4 százalékos, a szeszes italoké 5,3 százalékos volt.
Az üzemanyagok az átlagnál szerényebben, 2,3 százalékkal drágultak. Miközben a szolgáltatások átlagosan 3,5 százalékkal drágultak, a szemétszállításnál 7,5, a helyi tömegközlekedésnél 5,5 százalékos volt az áremelkedés. A ruházati cikkek 0,4 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek 2,3 százalékkal kerültek kevesebbe mint egy évvel korábban.

Suppan Gergely úgy véli, hogy bázishatások miatt az infláció  a következő hónapokban 2,6 százalékig mérséklődhet. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, emellett az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére lehet számítani, az idei év 2,5 százalékos infláció zárulhat. Az átlagos infláció 2013-ban 2,7 százalék, jövőre 3,2 százalék lehet.

Jöhet az újabb kamatvágás

A márciusi kamatdöntéssel kapcsolatos kérdésre Suppan Gergely azt mondta, hogy miután az infláció várhatóan az egész év során a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, lehetőség lenne további kamatcsökkentésekre, amit a piacok áraznak is, a határidős kamatlábpiac 100 bázispontos, azaz egy százalékos további kamatcsökkentést áraz 6 hónapon belül. (Az alapkamat jelenleg 5,25 százalék.)

Meredeken gyengült a forint
A vártnál jobb inflációs adat ellenére kedden már gyorsuló ütemben gyengült a forint: a fontosabb devizákkal szemben 9 hónapja nem látott szintre ért a hazai deviza. Az euró árfolyama nap közben 306,47 forintig emelkedett a bankközi devizapiacon a reggeli 302 forintról. Ilyen magasságban utoljára 2012. májusában jegyezték a hazai fizetőeszköz. (Az euróért legtöbbet 2012 januárjában kellett fizetni, amikor 324,27 forintig száguldott a jegyzés.)
A dollár kedden délután 235,06 forinton forgott, szemben a reggeli 231,81 forintos és a hétfő esti 231,40 forinttal. A svájci frank árfolyama 248,47 forintra emelkedett délutánra a reggeli 244,27 és az előző esti 244,36 forintról. A japán jen jegyzése 2,4540 forintra emelkedett a reggeli 2,4036, illetve a hétfő esti 2,4034 forintról.
A hazai deviza gyengélkedése hátterében piaci szereplők szerint Orbán Viktor azon nyilatkozata állt, amely szerint a jelenleginél jóval alacsonyabb vállalati hitelkamatokra lenne szükség. A miniszterelnök ezzel együtt azt is jelezte, hogy hamarosan a kkv-k devizahitel-problémáinak megoldására irányuló program indul.

A forint azonban különösen sérülékennyé vált az elmúlt hetekben, ami megakadályozhatja a kamatcsökkentések folytatását az elemző szerint. Szintén kérdéses az inflációs cél középtávú tarthatósága, aminek kockázatát az is jelzi, hogy a hosszabb lejáratú állampapírhozamok az utóbbi hetekben nem süllyedtek együtt a rövidebb lejáratokkal.

Suppan Gergely véleménye szerint év közepéig 4,75 százalékra csökkenhet az alapkamat, amennyiben a forint gyengélkedése átmeneti marad, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének számottevő javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges.

Kondrát Zsolt is úgy látja, hogy az infláció alakulása alapot adhat a kamatcsökkentésre, ugyanakkor jelezte: 304-305 forintos euró árfolyamnál a tanácstagoknak el kell gondolkodniuk, hogy ez milyen kockázatot jelent. A szakember korábban azzal számolt: 300-310 forintos árfolyamnál megáll a kamatcsökkentéssel az MNB, most éppen ezen sáv közepénél ingadozik a forint. Előrejelzése szerint a jelenlegi 5,25 százalékos alapkamat 4,5 százalékra süllyed az év során.

Gyorsíthat a jegybank, de

Londoni elemzők, akik előzetesen 2,8-3,4 százalék közötti februári inflációt prognosztizáltak, az adat publikálását követően azt emelték ki, hogy az a tény, hogy a mutató a 3 százalékos célszint alá lassult az eddigieknél nagyobb monetáris enyhítési ütemet tenne lehetővé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára, amely a jelek szerint a korábbiaknál jobban viseli a gyenge forintot. Mindezzel együtt a csatorna túloldalán úgy gondolják a piaci szereplők, hogy “szélsőséges” forintgyengülés esetén valószínűleg leáll az enyhítési ciklus.

Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza azt várja, hogy az MNB monetáris tanácsa a márciusi kamatdöntő ülésen legalább 50 bázispontos kamatcsökkentésről dönt. Ezt indoklása szerint az alacsony infláció mellett a magyar gazdaság gyenge teljesítménye támasztja alá, továbbá, hogy a lengyel jegybank a minap szintén 0,50 százalékpontos – a piac által vártnál nagyobb – kamatcsökkentést hajtott végre.

A Standard Bank londoni elemzőjének véleménye szerint, ha a forint rövid távon még tovább gyengül, arra az MNB valószínűleg devizapiaci intervencióval reagálna. Várakozása szerint később, ha a devizaadós háztartások problémáira valamilyen mértékben sikerül megoldást találni, az MNB agresszívabb forintgyengülést is elviselne.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai kedden úgy értékelték, hogy az MNB valószínűleg már most is jobban tűri a gyengébb forintot, mint korábban, tekintettel arra, hogy az elmúlt évben csökkent a magyar gazdaság devizaalapú eladósodottsága. A ház szerint a vártnál gyorsabb ütemű dezinfláció még tovább erősítheti a magyar jegybank tűrőképességét e téren.

A JP Morgan londoni elemzői közölték: alapeseti várakozásuk az, hogy az MNB a következő hónapokban folytatja a fokozatos, lépésenként 0,25 százalékpontos, kamatcsökkentési ciklust. A cég szerint ugyanakkor a célszint alá lassult infláció érveket szolgáltathat ahhoz is, hogy a monetáris tanács ebben a hónapban 0,50 százalékpontos kamatcsökkentésről döntsön. A JP Morgan elemzőinek véleménye szerint a márciusi kamatdöntő ülésen legalábbis szóba kerül egy ilyen mértékű csökkentés lehetősége.

A ház londoni közgazdászainak keddi prognózisa szerint az MNB enyhítési ciklusa az idei második negyedévben is folytatódik, valószínűleg a 4,50 százalékos kamatszint eléréséig. A JP Morgan alapeseti előrejelzése szerint ezen a ponton az “eltúlzottá váló” forintgyengülés a monetáris tanácsot az enyhítési ciklus befejezésére, vagy legalábbis szüneteltetésére készteti, és a későbbi kamatcsökkentések a devizaalapú hitelek további leépítésének időzítésétől és sikerétől függnek majd.

Daniel Hewitt, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokra szakosodott vezető elemzője a keddi inflációs adatismertetés után annak a véleményének adott hangot, hogy bár az infláció lassulása a felszínen további támogatást nyújthat a kamatcsökkentésekhez, lehetséges azonban, hogy a monetáris tanács nagyobb figyelmet fordít a maginflációra, mint a teljes kosárra. A teljes kosárra számolt infláció ugyanis a 2-4 százalékos célsáv alsó tartományában van, a maginfláció viszont továbbra is a sáv felső részén jár. Hewitt szerint emellett a forintgyengülés is korlátozó tényező.

Mindent egybevetve a Barclays vezető londoni elemzője azt jósolta, hogy az MNB még további 1,25 százalékpontos kamatcsökkentéssel 4,00 százalékra süllyeszti alapkamatát a jelenlegi 5,25 százalékról, ám ezt továbbra is az eddigi fokozatos, alkalmanként 0,25 százalékpontos csökkentésekkel hajtja végre.