A magyar dió relatív koraisága és korábbi sikerei ellenére sokféle termesztési és piaci nehézséggel szembesült az utóbbi években. Az évekig kifejezetten jó áron értékesített és az európai piacon elsőként megjelenő magyar dió helyzete az elmúlt esztendőkben jelentősen megváltozott. Ezt a klímaváltozás okozta termesztési és növényegészségügyi problémák mellett a nagy diótermelő országok fokozódó, olcsó árukínálata okozta, ami kiszorította a magyar árut az európai piacról. Ezen kívül az aszályos időjárás miatt az egyébként is alacsonyabb hozamaink tovább csökkentek, és ez már nem teszi versenyképessé termelésünket a versenytársak két-háromszoros termésátlagaival szemben.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint a magyar szabadföldi szamóca várhatóan május közepén jelenik meg nagyobb mennyiségben a piacokon. A köznyelvben epernek hívott gyümölcs – valójában szamóca – jelenleg még javarészt görög, spanyol importként kapható, illetve az utóbbi hetekben már a magyar üvegházi, fóliás szamóca is megvásárolható. A hazai szamóca ízében, állagában is nagyságrendekkel jobb a külföldről, több ezer kilométerről behozottnál, hiszen frissen kerül a fogyasztókhoz.

A hazai virágüzletek forgalma megduplázódik Valentin-napkor, de még az azt követő pár napban is erős. Az utóbbi években február 14-én – az ilyenkor még külföldről behozott – vörös rózsa mellett egyre több fogyott a piros, pink és bordó színűből, illetve divatba jött a nárcisz és a jácint – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

A kamarai tagok energiaköltség-csökkentését segítő megállapodás született a MOL Nyrt. és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara között. A tartályos gázt használó vagy használni tervező kamarai tagoknak a kedvezményes tartályos gázszolgáltatás igénybevételéhez a NAK internetes portálján lévő egyszerűsített igényfelmérést kell kitölteniük.

Hazánkban a legjelentősebb termesztett gombafaj a csiperke és a laska. A gomba nagyon egészséges, ennek ellenére az egy főre eső gombafogyasztás Magyarországon nagyon alacsony, 1-1,5 kilogramm évente – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

Az Agrárgazdasági Kamara tagdíjbevallási határideje 2017. július 15. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarai tagok 2017. július 15-ig tehetik meg bevallásukat a kamara portálján elérhető „e-Irodába” belépve - hívta fel a figyelmet a Saldo.

Az agrárgazdasági vállalkozások egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tudatosabb munkaerő-gazdálkodásra, meglévő alkalmazottaik képzésére, ugyanakkor szerintük a pályakezdők szakmai felkészültsége és problémamegoldási készsége nem éri el a várt szintet. Egyebek közt ez is kiderül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkaerő-piaci felmérésének előzetes adataiból.

Megkezdi az elmaradt tagdíjak behajtását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az egyenlegértesítőket a tartozásról várhatóan december közepéig kapja meg a 10 ezer legnagyobb adós.

Pályázati tanácsadói szolgáltatást indít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amellyel az agrártámogatások minél hatékonyabb elérését kívánja segíteni.

Egyre több gazdálkodó fordult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához azzal, hogy végrehajtási fenyegetést tartalmazó ügyvédi levelet kapott kézbe, amelyben a területileg illetékes vízitársulat a társulati díj megfizetésére szólítja fel.

Az adatok összevetése még nem fejeződött be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál, de annyi már biztos, hogy 100 ezer termelő nem tett eleget bevallási kötelezettségének. Náluk hamarosan a NAV fog kopogtatni.

A Magyar Agrárkamara felhívja a termelők figyelmét, hogy 2013. január 1-jétől az eddiginél kedvezőbb feltételek mellett, 50 százalékos kamatkedvezménnyel igényelhető agrár forgóeszköz hitel a Magyar Fejlesztési Bank programja keretében.

Kivételes, sürgős eljárásban módosította kedden a parlament a nyári ülésszak utolsó napján, július 12-én elfogadott új agrárkamarai törvényt, amely egyáébként augusztus elsejével lépett hatályba.

Jakab István szerint a magyar mezőgazdasági termelők versenyképessé tételéhez professzionális szolgáltatást és tanácsadást nyújtó kamarai szervezetre van szükség, ezért fogadta el a parlament a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényt.

2012. augusztus 1-jén hatályba lépett az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény.  Az új törvény alapján a hazai agrártermelői és élelmiszeripari szektor gyakorlatilag valamennyi piaci szereplője - a gazdasági társaságoktól az őstermelőkig - kötelezően tagjává válik a jövő év elején megtartandó országos kamarai választások révén létrejövő új agrár köztestületnek.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Sebestyén Róbert, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnöke és Szabó Csaba miniszteri biztos újabb földhaszonbérleti szerződéseket adott át a nyertes pályázóknak a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) épületében. Az öt megyéből érkezett gazdák több mint 900 hektár megművelésére kaptak most lehetőséget. Eddig összesen 840 szerződést kötöttek, ezek szerint a földművesek átlagban 19-20 hektár földet vehetnek használatba.

Az idén rekord nagyságú területen, 1262 ezer hektáron termesztenek kukoricát Magyarországon. Június elején-közepén a szakértők még jó termést vártak, azonban az elmúlt időszakban tapasztalt forró és száraz idő miatt - a napokban lehullott csapadék ellenére - jelentősen romlottak a kilátások. A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának jelentése szerint az aszály több helyütt visszafordíthatatlanul károsította a kukoricát.