Kép: SXC

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet, hogy a gazdálkodók csak abban az esetben kötelesek a vízitársulatoknak tagi hozzájárulást fizetni, ha arról szabályszerűen összehívott közgyűlésen, kétharmados többséggel hozott döntés született. Ellenkező esetben viszont nem áll fenn a kötelezettség. Az elmúlt napokban egyre több gazdálkodó fordult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához azzal, hogy végrehajtási fenyegetést tartalmazó ügyvédi levelet kapott kézbe, amelyben a területileg illetékes vízitársulat a társulati díj megfizetésére szólítja fel.

A vízitársulatok megalakulását és működését a 2009. évi CXLIV. törvény szabályozza. Az adók módjára behajtható, kötelező érdekeltségi hozzájárulást az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi CX. törvény 39.§.-a hatályon kívül helyezte, így 2011. január 1. napjától megszűnt ez a tagi kötelezettség.

2012. decemberében az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXXVIII. törvény 65.§-a újabb módosításokkal bővítette ki a vízitársulatokról szóló törvényt. Ennek értelmében a társulat szervei (küldöttgyűlés, intézőbizottság és felügyelőbizottság) kibővültek a közgyűléssel. A törvény a közgyűlés hatáskörébe rendelte a társulati feladatok ellátása érdekében a tagok fizetési kötelezettsége mértékének és felhasználásának meghatározását. Közgyűlést az intézőbizottság elnöke hívhat össze, illetve, ha a társulat tagjainak több mint 25%-a írásban kéri, a felügyelőbizottság elnöke is jogosult erre. A közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó értesítést minden tagnak a közgyűlés megtartására kitűzött időpontot legalább 15 nappal megelőzően meg kell küldeni és a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

A közgyűlés határozata akkor érvényes, ha az összes társulati tag érdekeltségi egység aránya szerint számított, legalább kétharmados többsége, nyílt szavazással dönt az elfogadásáról. Egy tag egy szavazattal rendelkezik. A tagot a közgyűlésen - két tanú által aláírt - írásbeli meghatalmazással ellátott személy is képviselheti. Egy képviselő legfeljebb száz tagot képviselhet. A közgyűlések határozatairól nyilvántartást kell vezetni és a jegyzőkönyveket a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét; a jelen levő, illetve a képviselt társulati tagok számát; a közgyűlésen hozott határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent (képviselt) társulati tagok milyen arányban szavazták meg; a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a közgyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.

Minderre tekintettel, amennyiben a törvényben leírtaknak megfelelően, szabályszerűen összehívott közgyűlésen, kétharmados többséggel hozott döntés született a fizetési kötelezettségről, úgy a tagokra ez kötelező érvényű, tehát meg kell fizetniük a hozzájárulást, ellenkező esetben viszont nem kötelesek ezt megtenni. A fizetési kötelezettséget ugyanakkor csak újabb – a törvényben előírt módon összehívott – közgyűlésen hozott kétharmados többségi határozattal lehet eltörölni.