Kik a világ leggazdagabb, milliárdos hírességei?

A zenekészítés összetett és magával ragadó folyamat, amely teljes odaadást kíván az alkotótól.

Száguld a zeneipar.

„Megérett a világ a pusztulásra, ahol ezzel a teljesítménnyel a legjobbak közé lehet kerülni” – írja a Kalóz Records miután a Financial Times a világ legjobbjai közé választotta.

Az "unalmas" jólétben metál koncerteken élik ki az emberek a lázadás illúzióját.

Ma már nem elég a művészi tehetség, vállalkozóként is boldogulni kell. Ehhez nyújt segítséget egy magyar fejlesztés.

Egymást követő két évben maradhat el Európa egyik legnagyobb szabadtéri eseménye, ha nem javul gyorsan a járványhelyzet, ami a gazdaság újraindítását is lehetővé tenné.

Ha tíz évvel ezelőtt megkérdeznek egy zenei kiadóvállalatot, hogy kit tart az iparág legnagyobb ellenségének, biztos, hogy egy svéd fiatalembert nevezett volna meg. De aztán ez a kopasz fiú megmentette a zeneipart.

Magyarországon tavaly 6,5 milliárd forintot tettek ki a hangfelvétel-iparból származó bevételek, ami 1,7 százalékos csökkenés az előző évhez képest.

Miközben az unió polgárainak kétharmada a gazdasági stabilitás egyik alappilléreként tekint a szellemi tulajdon védelmére, csaknem 50%-uk az innováció korlátozását és csak egy szűkebb kör védelmét látja az erre szolgáló szigorú szabályozásban.

Zene az kell, mert körülölel… Idézhetnénk stílusosan az ismert sorokat. Ám a lelkünkre ható muzsikáért a vállalkozásoknak mélyen a zsebébe kell nyúlnia a jogdíjak miatt. Utánanéztünk, hogy kinek, miért és milyen mélyen kell abba a zsebbe nyúlni.

Háttérzene-szolgáltató cégekkel köt együttműködési megállapodást az Artisjus, és jogdíjkedvezményekkel is ösztönzi azt, hogy egyre több üzletben szóljon minőségi zene. Ezzel a magyarok vásárlás közben több helyen hallhatnak majd az egész világ zenei repertoárját felölelő zenei műsorokat, köztük magyar zenét is.

Az ingyenes mobiltelefonos alkalmazást az Egyesült Királyságban indították útjára. A játék szerint egy zenekiadó vezetőjének bőrébe kell bújnunk, és így tapasztalhatjuk meg, milyen hatással vannak a jogsértések az üzletre.

Az online zeneszolgáltatók, például a Spotify vagy az iTunes ezentúl egyszerűbben megkaphatják az engedélyt arra, hogy több országban letölthetők legyenek zenéik: ezt eredményezi a Brüsszelben elfogadott jogszabálytervezet.

Az Európai Bizottság kutatóközpontja által készített tanulmány szerint az illegális letöltések nem feltétlenül gyakorolnak negatív hatást a digitális zeneértékesítésre.