Nemzetközi szinten fordított tendencia figyelhető meg: a fizikai és digitális értékesítések, valamint a kiadói és előadói jogdíjbevételek 2016-ban 5,9 százalékkal 15,7 milliárd dollárra nőttek. Ilyen mértékű növekedés nem volt az 1997 óta tartó időszakban, amióta a Nemzetközi Hangfelvétel-ipari Szövetség (IFPI) méri a piac globális forgalmát - szerepel a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (MAHASZ) által az MTI-hez eljuttatott közleményben, amely az IFPI éves jelentésének főbb adatait ismerteti.
Mint írták, a kismértékű magyarországi csökkenés oka a jogdíjbevételek éves elszámolásaiban előforduló ingadozás, ám ezt majdnem ellensúlyozták az évek óta jelentősen növekvő digitális (10,8 százalék), illetve a hosszú idő után először újra növekedést mutató fizikai (15,6 százalék) értékesítések. Ennek fő motorja a vinyl lemezek értékesítése, amely ugyan alacsony bázisról, de 105,6 százalékkal emelkedett, és immár a teljes fizikai értékesítés több mint 17,4 százalékát teszi ki. A fizikai formátumok bevételei nemzetközi szinten 7,6 százalékkal csökkentek.
A hangfelvételek sugárzásáért, nyilvános előadásáért, többszörözéséért fizetett jogdíjakból származó bevételek tavaly globálisan 7 százalékkal 2,2 milliárd dollárra emelkedtek. Magyarországon 10,3 százalékos a csökkenés 2015-höz képest. Az előadóknak és kiadóknak fizetett jogdíjak globálisan továbbra is a teljes bevétel 14 százalékát produkálják, Magyarországon ez az arány 55,8 százalék. A kiugró adat oka, hogy a közép- és kelet-európai térségben a már stabil és rendezett jogi környezet és az ebben működő profi jogdíjkezelés szintjére még nem tudott felnőni a digitális értékesítés és az ehhez kapcsolódó fogyasztói kultúra.
A digitális értékesítés a hangfelvétel-ipar teljes bevételeinek 50 százalékát tette ki tavaly. A letöltések szerepe folyamatosan csökken, az adatok 2016-ban 20,5 százalékos visszaesést mutatnak, és immár Magyarországon is jelentősen, 41,1 százalékkal alacsonyabb bevételt produkáltak 2015-höz képest.
A jelentés szerint a hangfelvétel-ipar a 15 éven át tartó, 40 százalékos visszaesést hozó időszak után az úgynevezett értékhézag (value gap) kiküszöbölésével állhat ismét fejlődési pályára. Az elnevezés a felhasználói tartalmak feltöltését lehetővé tévő szolgáltatásokon (például YouTube) a zenéből származó bevételek, valamint a zenét létrehozó és abba befektető alkotókhoz eljutó összegek közötti növekvő különbséget takarja. A piacon a szolgáltatások visszafogott becslések szerint is 900 millió felhasználóval rendelkeznek, de az általuk a zenei alkotókhoz eljuttatott bevétel mindössze 553 millió dollárt tett ki 2016-ban. Ezzel szemben, a sokkal kevesebb, 212 millió felhasználóval bíró előfizetéses szolgáltatások 3,9 milliárd dollár bevételt generáltak. Az Európai Bizottság a value gap megszüntetése érdekében jogszabály-tervezetet nyújtott be, amelyet az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa bírál el.
Ami a zene illegális terjesztését illeti, tavaly 19,2 millió webcímen fordultak elő jogsértő tartalmak, a Google-hoz 339 millió kérés érkezett ezek törlésére a találati listákból. A globális zenei jelentés adatai szerint immár több mint 40 millió hangfelvétel érhető el legálisan több száz online szolgáltatón keresztül - írja az MTI.
