Megmentő lett az ősellenségből: lehet a Spotify az új Netflix?

Ha tíz évvel ezelőtt megkérdeznek egy zenei kiadóvállalatot, hogy kit tart az iparág legnagyobb ellenségének, biztos, hogy egy svéd fiatalembert nevezett volna meg. De aztán ez a kopasz fiú megmentette a zeneipart.

Ha tíz éve megkérdezték volna a nagy zenei kiadók igazgatóit, hogy fessék le a Sátánt magát, szinte biztos, hogy mind azt mondták volna: kopasz, fekete pólót, fehér tornacipőt hord és svéd. Így festett ugyanis Daniel Ek, a svéd hobbi-hacker, aki 25 évesen, 12 évvel ezelőtt megalapította a Spotify-t, a zenei streaming-szolgáltatót. Eik testesítette meg a zeneipari moguljainak szemében mindazt, ami az internetben rossz (vagy jó, ez nézőpont kérdése) az ingyen letölthető zenéket.

Pedig a valóságban éppen a Spotify volt az, ami megmentette az egyébként már sokak által halálraítélt zeneipart: ugyanis a legjobban éppen azok profitálnak a fellendüléséből, akik a szerzői jogokat birtokolják. A korábban ugyanis az MP3 korszakban feketén letöltött zenék helyett kiderült: a közönség már hajlandó fizetni a minőségi tartalomért: a Spotify havidíjaiból pedig szépen csordogál vissza a nagy kiadóknak, akik most már nem tartják ördögi kreációnak, hanem szépen csendben zsebre vágják a profitot, a fogyasztók pedig lényegesen olcsóbban jutnak a kiválasztott zeneszámokhoz, mintha egyenként megvásárolgatnák a maxiCD-ket. Mindenki jól járt.

Kivéve magát a Spotify-t, ami 12 éves fennállása óta egy cent hasznot sem termelt, a cég értéke 2018-ban átlépheti a 200 millió dollárt, azonban a tervei szerint a vesztesége is szárnyal, várhatóan meghaladja a 300 millió dollárt az idén. És mégis: a Spotify ma jelenik meg a New York-i tőzsdén, és szinte nincs olyan értékpapír, amit jobban várnának a befektetők.

Kép: Pixabay

Ez a tőzsdei bevezetés, szaknyelven IPO (Initial Public Offering) más tekintetben is érdekes. Nem lehet tudni például pontosan, hogy milyen értékben kereskednek majd a cég papírjaival. A Spotify ugyanis nem bocsát ki új részvényeket, így ez az akció tulajdonképpen nem is nevezhető klasszikus bevezetésnek. A cég tulajdonosai, a befektetők és a munkatársak már évek óta rendelkeznek részvényekkel és ezekkel egymás között szabadon is kereskedhetnek, ezt a tevékenységet végezhetik mostantól szabályozott tőzsdei nyílt kereskedelemben is.

Hogy mégis nagyon keresett értékpapír lesz, azt a piaci helye biztosítja: a Spotify az az online zenei piacon, ami a Google a keresőprogramok, vagy a Facebook a közösségi oldalak között: a piacvezető. Habár az Amazon és az Apple étvágya is megjött a zenei rajongók pénzére, a két rivális meg sem tudja közelíteni a Spotify közönségét. A svéd konszern ugyanis jelenleg 76 millió fizetős felhasználóval rendelkezik, és 95 millióan vannak, akik nem fizetnek a szolgáltatásért, cserében viszont meghallgatják a számok közé illesztett reklámblokkokat. Az, hogy ez az üzleti modell működőképes, a Netflix már bizonyította, amely szintén masszívan veszteségesen indult, mára azonban igazi nehézfiú lett a tőzsdén: a bevezetés óta a részvények értéke a 12-szeresére nőtt. Az, hogy valami hasonlót tervez a Spotify is, elég nyilvánvaló lehet abból, hogy Daniel Ek éppen azt a szakembert bízta meg a Spotify pénzügyeinek vezetésével, aki a Netflix tőzsdei bevezetését is lemenedzselte, Barry McCarthy-t.

A DVD-kölcsönzéstől a milliárdokig – a Netflix-sztori
Az egyszerű DVD-kölcsönzőből 20 év alatt milliárdos lett. A Netflix tulajdonosa hitelből alapította meg cégét, és egyedüli módszerével a zsúfolt piacon is ki tudott törni. A Békehadtest egykori tanára ma az Egyesült Államok egyik leggazdagabb embere.
Azonban a Spotify-nak van egy nagy hátránya a Netflixxel szemben: amíg az utóbbi saját gyártású tartalmakkal (is) meghódította a piacot, addig az előbbi erősen főgg a nagy kiadóktól, mint a Sony Music, a Warner és az Universal Music, akik ma is minden egyes dollárból, amit a felhasználók befizetnek a Spotify-nak, lenyelnek 75 centet. Ez a három óriás birtokolja a Spotify által sugárzott dalok több mint 80 százalékát.

Van azonban a Spotify-nak egy vagyontárgya, amely óriási értéket képvisel – és a vesztét is okozhatja. Ez pedig nem más, mint a felhasználók adatai. Nap, mint nap 30 milliárd adatot rögzítenek a csaknem 160 millió felhasználóról: mit, mikor hallgatnak, mit szeretnek és mit nem. Néhány hónapja már felmerült, hogy ezt az adatvagyont összevetve a cég 36 millió zeneszámra rúgó archívumával, hatalmas fegyvert lehetne adni az előadók, kiadók, koncertszervezők kezébe: hiszen nem kevesebb, mint a fizetőképes hallgatók ízlésvilága tárul fel így előttük. Ennek az adatvagyonnak a felhasználása azonban rendkívül kockázatos: mint a Facebook-esetből is láttuk, a pőrofilalkotásra alkalmas adatok rossz kezekbe kerülve a céget magát is megrengethetik.

Véleményvezér

Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo