A munkáltatók és a munkavállalók gazdasági érdekei összeütközésének kényes területe a versenytárshoz történő “átigazolás”. Jogos hát a kérdés: korlátozható-e a munkatársak versenytárshoz vándorlása?

A Kúria januári döntése értelmében a kompenzációt nem kínáló versenytilalmi megállapodások érvénytelennek tekinthetők, még akkor is, ha az érintett munkavállaló vezető állásúnak minősül – vezető munkajogászok szerint.

A versenytilalmi megállapodás a munkáltató gazdasági érdekeinek a védelmét szolgálja arra az esetre, ha egy dolgozója a munkaviszonyának megszüntetése után a volt munkáltatóijára hátrányos körülmények között helyezkedik el. Ez azonban csak korlátozott védelmet biztosít - hívja fel a figyelmet a Stallum Adótanácsadó.

A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – bizonyos kivételektől eltekintve – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Felmerül a kérdés, a munkavállalót a munkaviszonya megszűnését követően is terheli-e e kötelezettség, és amennyiben igen, úgy mi jár a részére e kötelezettség teljesítéséért. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás összefoglalójából kiderül.

A munkáltatók gyakran kötnek versenytilalmi megállapodást a munkavállalókkal, nehogy a munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló a konkurenciához menjen dolgozni. A versenytilalom ellenértékét többféle módon határozhatja meg a munkáltató. Van-e arra lehetőség, hogy az ellenértéket a munkáltató az alapbérbe építse be?

Az egy kaptafára készült munkaszerződéseivel kapcsolatos legfontosabb probléma, hogy „nagyüzemben” készülnek, így igen kis tér nyílik az adott munkavállalóra, az adott munkaviszonyra vonatkozó speciális rendelkezések megalkotására.