Braner Torsten, a Taylor Wessing Budapest irodavezető partnere és munkajogi csapatának vezetője szerint a döntés számos munkaszerződést érinthet, mivel vezetői szinten bevett gyakorlat – és a munkáltató üzleti érdekeinek védelmében sokszor elengedhetetlen – a versenytilalmi megállapodások alkalmazása.

A Kúria januári döntése hosszas jogi vita lezárásaként született meg. Az egészségügyi szolgáltatások területén aktív cégnél rövid ideig vezető pozícióban dolgozó munkavállalónak még a próbaidő lejárta előtt mondtak fel, a munkaszerződése részét képező versenytilalmi megállapodás pedig három évre eltiltotta attól, hogy üzleti kapcsolatot tartson fent a cég ügyfeleivel, versenytársaival vagy az előbbiek többségi tulajdonosaival.

A munkavállaló érvelése szerint a megállapodás érvénytelen, mert a Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a versenytilalmi megállapodásoknak tartalmazniuk kell a munkavállaló kompenzációját. A munkáltató érvelése szerint ugyanakkor a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen az Mt. kimondja, hogy a vezető állású munkavállalók munkaszerződésének kikötései kevés kivétellel eltérhetnek a Mt. versenytilalmi megállapodásokra vonatkozó rendelkezéseitől.

A munkavállalói jogok tág értelmezése

A Kúria a felperesnek adott igazat és érvénytelennek nyilvánította a versenytilalmi megállapodást. A Kúria

Mivel egy ilyen megállapodás alapvető követelménye a megfelelő kompenzáció, ezt a feleknek akkor is figyelembe kell venniük, ha az érintett munkavállaló vezető állásúnak minősül. A Kúria továbbá egyetértett a fellebbviteli bíróság érvelésével, mely szerint mivel a versenytilalmi megállapodás limitálja a munkavállaló alapvető jogát egy új munkakapcsolat létrehozására, a felek nem térhetnek el olyan mértékben az Mt. kikötéseitől, hogy a munkavállaló ingyen vállaljon egy ilyen megkötést.

„A Kúria döntése kijózanító a magyarországi munkáltatók számára, akiknek az új Munka Törvénykönyve eddig nagy szabadságot biztosított a vezető állású munkavállalók munkaszerződéseinek tárgyalásakor. A Kúria tömör indoklásának gyakorlati következményei ugyanakkor nem egyértelműek, mivel nem ad valódi iránymutatást arra vonatkozóan, hogy mi számít olyan mértékű eltérésnek, ami érvényteleníthet egy vezető állású munkavállalói szerződésbe foglalt kikötést, még akkor is, ha az eltérést nem tiltja kifejezetten a Munka Törvénykönyve” – emelte ki Braner Torsten, a Taylor Wessing Budapest irodavezető partnere és munkajogi csapatának vezetője.