Hiába tartják a borvidékeket a magyar táj ékszereinek, az ingatlanpiacon nem mutatnak ennek megfelelő vonzerőt.

Kiváló minőségű az eddig betakarított borszőlő minősége a villányi borvidéken.

Az idén november 2. és november 30. között ismét lehetőség van a szőlőültetvények szerkezetátalakításának támogatására vonatkozó egyéni tervek benyújtására.

Átfogó szőlőszüreti ellenőrzés indult - jelentette be Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A hatóságok a Nemzeti Adó- és Vámhatóság közreműködésével  az idén  a szőlőültetvények és a szőlőt feldolgozó borászati üzemek megszokott ellenőrzésén kívül külön ellenőrzik az alacsony alkoholtartalmú borok előállítóit. 

Az idén új elemmel bővül a négy éve megkezdett szüreti ellenőrzési program.

Majdnem hárommillió forintba kerül átlagosan egy hektár szőlő a Balatoni borrégióban, itt a legmagasabb az ár a hazai bortermő területek között. Ugyanígy a lakóingatlanoknál is élen jár a térség, a Balatonfüred-Csopaki borvidéken kérik átlagosan a legtöbbet a lakásokért és a házakért, tavaly négyzetméterenként csaknem 660 ezer forintot. Ez az ár éppen félmillióval több mint a legolcsóbb, Tokaji borvidéken. A legdrágább és a legolcsóbb bortermő település között pedig több mint tizennyolcszoros a különbség. A 2014 óta tartó ingatlanár-növekedés eltérő mértékben érintette a bortermő vidékeket, de mindenhol jelentős volt, még a legkevésbé dráguló térségekben is duplázódtak az árak.

Az Európai Bizottság rendkívüli intézkedéseket fogadott el a bor-, zöldség- és gyümölcságazat segítésére, az intézkedések közé egyebek mellett a kockázatkezelési alapok, valamint a termelői szervezeteknek nyújtott fokozott támogatás tartozik.

12 milliárd forintra lehet pályázni.

A koronavírus terjedése miatt elrendelt korlátozások, a külföldi utazási lehetőségek szűkülése felpörgette a keresletet a vidéki, kertes családi házak, nyaralók iránt, amelyekben kényelmesebb átvészelni a karanténnal járó bezártságot, szükség esetén berendezni a home office-t, mint a nagyvárosi lakásokban. Az OTP Ingatlanpont ezúttal három borvidék: Szekszárd és környéke, Balaton-felvidék, valamint Eger vonzáskörzetének ingatlanpiacát mutatja be. A borászok megnyugodhatnak, az újonnan érkező vevők nem fogják rontani az üzletüket.

Egyre erősödik a környezet- és egészségtudatos fogyasztók szegmense az élelmiszerpiacon. A bortermelésben az organikus és a „biodinamikus” szőlőtermesztés most az új divat. Illetve nem is annyira új ez: már a teozófia 19. századi német atyjának, Rudolf Steinernek is megvoltak a gondolatai arról, milyen a jó bor. Az ökotudatos 21. századi borászatok tulajdonképpen az ő nyomdokain járnak.

Heteken belül elkezdődik a szüret, az időjárási szélsőségek ellenére a termőterületek többségén biztató állapotban van a szőlő, derül ki a Syngenta helyzetképéből. A szakemberek szerint a szüretig továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a betegségekre és kártevőkre, elsősorban a szürkepenészre, valamint az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabócára.

A szőlő- és borágazati stratégia újabb eleme lépett a megvalósulás szakaszába: az idei szüretre már érvényesek lesznek azok az új szabályok, amelyek a szőlőtermelés és a borászat igényeit hangolják össze. A szabályok tervezetét a szervezet márciusban tűzte napirendre, az első intézkedéseket pedig a múlt héten fogadták el a szőlész-borász szakmaközi szervezet tanácsülésén.

Az EU-s szabályokkal összhangban tavaly óta Magyarországon is növelhető a borszőlőültetvények nagysága. A növekedés éves mértéke legfeljebb az előző borpiaci évben megállapított összes hazai szőlőterület 1%-a lehet. Ez 2017-ben 642 hektárt jelent. Az új telepítési engedély iránti kérelmet április 30-áig lehet benyújtani a területileg illetékes hegybíróhoz.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által végzett előzetes felmérés szerint a szokatlanul kemény januári fagy miatt az idei szőlőtermés is jelentősen csökkenhet.

Magyarországon még nem fejeződöttbe teljesen a szőlőben a munka, még tart a a késői szüret. A badacsonyi borvidéken kiemelkedő minőségre számítanak.

A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és -átállításához április elejétől július 16-ig nyújthatók be a támogatási kérelmek - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hétfőn.

A szőlőültetvények szerkezet-átalakításához és átállításához a 2012/2013 borpiaci évtől igényelhető támogatás feltétele az egyéni terv benyújtása. Ezeket 2013. március 1-től lehet benyújtani - hívta fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara.

Jó minőségű az idei szőlőtermés, régen volt ilyen egészséges a magyar szőlő, de az olcsóbb borokból várhatóan olasz importra szorul az ország. Az aszály miatt ugyan csökkent a termésmennyiség, de a többi mezőgazdasági ágazathoz képest a szőlőültetvények viszonylag jól viselték a szárazságot.

Magyarország elkötelezett a szőlő újratelepítési jogok fenntartása mellett - erősítette meg Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke egy, a témáról szervezett szakmai tanácskozáson a belga fővárosban.

A vidékfejlesztési miniszter rendeletben módosította a magyarországi szőlőültetvények szerkezetátalakításáról szóló korábbi jogszabályt. Az emiatt keletkező bevételkiesést ellentételező kompenzáció október 1-től igényelhető.

A kis cégméret rugalmasságát és a vállalkozásban dolgozó családtagok kvalitásait kihasználva a badacsonyi Istvándy Pincészetet birtokló família a válság és az ágazatot sújtó nehézségek ellenére is bizakodva néz a jövőbe.  

A nyilvánosság elé lép Tokaj-hegyalja egyik legeldugottabb települése, Erdőbénye, ahol immáron 12 helyi borászat fesztiválján mutatják be azt a minőséget, amit a térség garantálni igyekszik a hegy levének.

Az alkohol olcsóbb lett Új-Zélandon, mint a palackozott víz, közölték pénteken kutatók, akik egyúttal arra figyelmeztetnek, hogy ez súlyos közegészségügyi következményekkel járhat. Az új-zélandi Otago Egyetem munkatársainak felmérése szerint egy pohár bor mindössze 90 forintnak megfelelő összegbe kerül, ehhez képest egy 2,5 deciliteres palackozott vízért 130 forintot, egy pohár tejért pedig 84 forintot kérnek.