A művelt borvidéki szőlőterület nagysága Magyarországon megközelíti a 60 ezer hektárt. A leszüretelt szőlő mennyisége 2014-ben 348 ezer tonna volt, 2015-ben a termés mennyisége meghaladta a 398 ezer tonnát. 2016-ban a 400 ezer tonnányi szőlőtermés jobb volt, mint az elmúlt évek átlaga, ám több borvidéken fagyok, jégverések, kártevők miatt jelentősen csökkent a termésmennyiség. Az elmúlt esztendőben 2,8 millió hektoliter bort készítettek országszerte a borászatok.
Az idei szezonban a szélsőségesen hideg tél rontotta a szőlőültetvények áttelelését, majd a szárazság és a hektikus tavasz erőteljesen befolyásolta a virágzást és kötődést, hangsúlyozta Varga Zoltán, a Syngenta fejlesztőmérnöke.
– A 2017-es év a szőlő növényvédelme szempontjából nem hozott kiugró szélsőségeket eddig, viszont a szezon aszályos-viharos-jégveréses időjárására a szélsőséges a legenyhébb jelző, amit használhatunk – mondta Varga Zoltán. – Ez még a legfelkészültebb gazdálkodókat is nehéz helyzet elé állítja. Növényvédelmi szempontból továbbra is a lisztharmat jelenti a legnagyobb kihívást, de regionálisan egyéb kórokozók és kártevők is okozhatnak kisebb-nagyobb problémát. A súlyos károkra képes szürkepenész ellen pedig a megelőzés a leghatásosabb fegyver. Ezenkívül több területen tapasztaltunk az erőteljes UV-sugárzás káros hatásaként fellépő napégést. A szüretig hátralévő idő legfontosabb tényezője az időjárás, amely az előrejelzés alapján jelenleg kedvez a szőlőnek. Ha ez idő alatt nem érik szélsőséges hatások a termést, akkor jó alapanyagot adhatnak a szőlőtermesztők a borászoknak.