A csemegeszőlő lehet a klímaváltozás egyik nyertese.

Ismét igényelhető a szőlő szerkezetátalakítási támogatás 2018. november 2. és 30. között. A támogatás finanszírozási hátterét a szőlő-bor nemzeti támogatási program biztosítja.

Az idei tavasztól tapasztalható időjárás különleges helyzetet teremtett a szőlőtermesztésben országszerte. A rendkívüli klimatikus viszonyok miatt már július közepén megkezdődhet a szüret a Csabagyöngye szedésével.

Az idei év folyamán kétszer: február 15. és 28., valamint november 2. és 30. között lehet igényelni szőlő szerkezetátalakítási támogatást. A szőlőültetvények áttelepítése és fajtaváltása mellett 2018 őszétől lehetőség nyílik a termesztéstechnológiai módszerek javítására is.

„Kiemelkedő évjárat”, „kegyelmi állapot”, „ezt csak elrontani lehet”. Ilyen és ehhez hasonló mondatok hangzanak el a szőlészek, borászok szájából a közelmúltban zárult 2017-es szürettel kapcsolatban. Akinek a területét nem kapta telibe egy nyári jégverés, országszerte szép mennyiségben szüretelt, és kiemelkedő minőségre számít. A Borháló partnerborászai szerint mindez a máris kóstolható fehérekre és rozékra éppúgy igaz, mint a hosszabb érlelésű vörösökre, amik csak évek múltán kerülnek palackba.

A magyar emberek átlagosan évente 2,5-3 kg csemegeszőlőt esznek, és egyre többen keresik a magnélküli fajtákat. Jellemzően import csemegeszőlőt kínálnak az áruházak, ugyanakkor a saszla (Chasselas) mellett egyre népszerűbb a magyar nemesítésű Arkadija, Pannónia kincse és Éva is. Hazánkban mintegy 1000 hektáron termesztenek csemegeszőlőt, a legnagyobb területen Bács-Kiskunban, Somogyban és Tolnában.

Heteken belül elkezdődik a szüret, az időjárási szélsőségek ellenére a termőterületek többségén biztató állapotban van a szőlő, derül ki a Syngenta helyzetképéből. A szakemberek szerint a szüretig továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a betegségekre és kártevőkre, elsősorban a szürkepenészre, valamint az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabócára.

Magyarország jelentős szőlőfelvásárló pincészeteivel folytatott egyeztetést a Földművelésügyi Minisztérium és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, amelynek során a borszőlő értékesítését és vásárlását szabályozó HNT piacszervezési intézkedés gyakorlati kérdéseit vitatták meg.

Program indul a magyar borok hitelességének erősítésére: egy modern eljárással eredetmintázati térképet alkotnak, amely a származási helyet és az összetételt is mutatja – mondta a földművelésügyi miniszter.

Az Európai Bizottság javaslata szerint minden alkoholos ital címkéjén fel kellene tüntetni annak kalóriatartalmát, valamint figyelmeztetni a fiatalokat az alkoholfogyasztás és az ittas vezetés veszélyeire. A négy legnagyobb európai lobbiszervezet (CEEV, Copa-Cogeca, CEVI, EFOW) levélben fogalmazta meg közös álláspontját, amelyet az Európai Parlament „Bor, párlatok és minőségi élelmiszerek” munkacsoportjának juttattak el. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) is csatlakozott az európai szintű szakmai összefogáshoz, emellett a Wine in Moderation program nemzeti koordinátoraként nemcsak az önszabályozást, hanem a felelős alkoholfogyasztást is tevékenyen támogatja - írja a HNT.

Húsz perc alatt okozott egymilliárd forint kárt a Mátrai borvidék borászainak a múlt heti jégeső, de ez pusztán az idei kár. Az elvert szőlő jövőre is csak fél termést hoz – nyilatkozta Ludányi József, akinek csak a friss telepítését tépázta meg a jég. A mátrai borász szerint a gazdák majd felvásárlással próbálkoznak, hogy kihasználják a kapacitásaikat, de ilyenkor fölmegy a szőlő ára, és a hitel is drága.

Elindult a nevezés az Országos Borversenyre. A 38. alkalommal megrendezett hazai megmérettetés nemcsak a minőségi borok termelőinek kíván pozitív visszajelzést adni, hanem egyedülálló lehetőséget is nyújt a díjnyertes tételeknek a szereplésre itthon és külföldön egyaránt. Az egész ágazatot megmozgató esemény Magyarország borkínálatából a legnagyobb merítést kínálva, többszörös szűrővel dolgozva objektív mércéje kíván lenni a magyar boroknak.

Az EU-s szabályokkal összhangban tavaly óta Magyarországon is növelhető a borszőlőültetvények nagysága. A növekedés éves mértéke legfeljebb az előző borpiaci évben megállapított összes hazai szőlőterület 1%-a lehet. Ez 2017-ben 642 hektárt jelent. Az új telepítési engedély iránti kérelmet április 30-áig lehet benyújtani a területileg illetékes hegybíróhoz.

Tekintve, hogy az elmúlt esztendőben több borvidéken a szőlő jó minősége dacára is csökkentek a szőlőfelvásárlási árak, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) tervezetet dolgoz ki a szőlőértékesítés szabályozására. A szőlő- és borágazati stratégiával összhangban álló, az idei szüretre már érvényes új szabályok tervezetét a szervezet mai tanácsülésén vitatták meg.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által végzett előzetes felmérés szerint a szokatlanul kemény januári fagy miatt az idei szőlőtermés is jelentősen csökkenhet.

Nehéz szezonjuk van idén a hazai szőlőtermesztőknek. Az enyhe telet követően szőlőbetegségek sora jelent meg, tavasszal fagyok, nyáron pedig jégverések keserítették meg az ország több területén a gazdálkodók életét. A szüretig hátralévő időben nagyon kell figyelni a szőlőbetegségek megelőzésére és kezelésére, különösen a szürkerothadásra, amely hatalmas károkat okozhat a fejlődés utolsó szakaszában.

Sok mindent tanulhatnak a magyar borászok a dél-afrikai termelőktől hozzáállásban, technológiában és marketingben is, ám Magyarország különleges adottságai lehetővé teszik, hogy az újvilági boroknál érdekesebb, egyedibb és izgalmasabb borok szülessenek – állapította meg egy hazai borászdelegáció, miután ellátogatott a legjobb dél-afrikai pincészetekbe, sőt, az ottani szüretből is kivette a részét.

Az elmúlt tíz év legnehezebb növényvédelmi feladata várt idén a szőlőtermelőkre Magyarországon. Az enyhe tél és korai tavaszodás miatt ugyanis rendkívüli mértékben elszaporodtak a szőlőre súlyos csapást jelentő kórokozók és kártevők.