Legfőképp a folyamatos áremelkedés miatt aggódnak a magyarok, és európai összehasonlításban is borúlátóak

Sok sikeres nagyvállalat tevékenykedik ma Európában, összességében mégis lassabban növekednek, kevésbé jövedelmezőek és kevesebbet költenek kutatás-fejlesztésre, mint amerikai versenytársaik; leginkább azért, mert nem tudják tartani velük a lépést a technológiai fejlődés terén – ez az egyik fő megállapítása a McKinsey Global Institute legfrissebb kutatásának, amelynek a címe „Európa jövője az energiaválságon túl: a nagyvállalatok technológiai lemaradása” (Securing Europe’s future beyond energy: Addressing its corporate and technology gap). Abból a tíz átfogó technológiából, amelyek ma a legtöbb iparágra hatással vannak, Európa mindössze kettőben számít vezető szereplőnek.

A koronavírus-járvány okozta a második világháború óta a legsúlyosabb gazdasági válságot, amely egyszerre befolyásolja a keresletet és a kínálatot. A McKinsey Global Institute (MGI) legújabb tanulmányában különböző forgatókönyveket vesz számba és a lehetséges fejlődési irányokat is felvázolja a kereslet-kínálat, valamint a termelékenység alakulására vonatkozóan a 2024-ig tartó időszakban.

A McKinsey megvizsgálta a lehetséges hatásokat: a mesterséges intelligencia egy évtizedes távlatban évi átlagban 1,2 százalékkal növeli a világ GDP-jét, de ennek ára is lesz.

Tavaly átlagosan 3,62 millió dollárnyi kárt okoztak a kibertámadások, ráadásul az érintettek általában 99 nap elteltével veszik csak észre, hogy feltörték a rendszerüket.