A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálódik a devizahitelek törlesztőrészlete ügyében, míg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) néhány nappal ezelőtt vizsgálatot indított a panaszok nyomán.

A nemzetközi értékpiaci fordulatot követve a közép-kelet-európai valuták is javultak csütörtökön, habár a múlt héten elért, hathavi csúcsok még messze vannak.

Az Egyesült Államokban újabb nyolc bank bezárásával az idén már 52-re emelkedett a válság miatt tönkrement pénzintézeteknek száma, eközben Bajnai Gordon  a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara rendezvényén azt hangoztatta: várhatóan a második félévben is komoly nyomás nehezedik majd a kormányra.

A forint a csúcsokhoz képest 4 százalékkal, a korona 3 százalékkal, a zloty 1 százalékkal gyengülhet szeptemberig, miután az utóbbi hetekben fokozatosan megrendült a világgazdaság gyors javulásába vetett bizalom.

A forint drasztikus árfolyamgyengülése miatt sokan hivatkoznak arra, hogy a szerződés teljesítése az átváltással elvesztett óriási összegek miatt lehetetlenné vált. Mások a bírósági szerződésmódosítás (pl. bérleti díj mérséklés) kérelmezésével próbálkoznak. A magyar polgári jog alapján mindkét lehetőség fennáll a bajba jutott szerződő fél számára - de csak különleges esetekben.

A deviza alapú hitelt felvevő magyarok csaknem fele úgy ítélte meg áprilisban, hogy komoly problémát jelent majd számára hitelének visszafizetése, 11 százalék pedig úgy vélte, hogy egyáltalán nem fog tudni törleszteni - derül ki a Nielsen piackutató vállalat legfrissebb felméréséből.

Javultak a frankhitelesek kilátásai az elmúlt hónapban a CIB elemzői szerint, akik úgy vélik: csökkent az esélye annak, hogy a forint árfolyama újabb mélypontra, vagy a svájci valuta ellenében tartósan 200 forint fölé kússzon, az euróval szemben az év végén is a jelenlegi szint közelében lehet az árfolyam.

A regionális fundamentumok befolyásolják a forint árfolyamát, de a Bank of America Merryll Lynch szakértőjének várakozása szerint a forint rosszabbul teljesít majd regionális társaihoz képest - olvasható a DowJones összeállításában.

A térségbeli devizákhoz képest jelentősebben gyengült a forint az euróhoz képest, amely kora este már több mint 293 forintot ért. A zloty minimálisan gyengült, a cseh korona szerényen erősödött az euróhoz viszonyítva.

Az elmúlt hónapokban a forint árfolyama mintegy 20 százalékot gyengült a legfontosabb devizákhoz képest. A vállalatok számára a devizaárfolyam ingadozása kockázatokat rejt, amely nagy mértékű hullámzás esetén drasztikus hatással is lehet az üzleti tervekre és akár komoly veszteséget is okozhat a vállalatok számára. Ezen kockázatok kivédésére azonban sok esetben előre fel lehet készülni, és ezt még most sem késő elkezdeni -figyelmeztet a Deloitte.

Több kormányjavaslat is napvilágot látott a válságkezelésre Magyarországon, miközben a gazdasági válság hatásai egyre kézzel foghatóbbak mindenki számára bel- és külföldön egyaránt. A kormány egyebek között azt javasolja, hogy visszamenőleg január 1-jétől emelkedjen a személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsának sávhatára 1,7 millió forintról 1,9 millió forintra. Surányi ex-jegybankelnök szerint már a 290 forintos euróárfolyam az "életveszélyes" a gazdaság számára.

Újabb rekordot döntött a forint gyengülése a budapesti bankközi devizapiacon szerdán. Leszakadtunk régiótól, így komoly kormányzati lépésre van szükség.

A forint kereskedelme továbbra is hektikusnak ígérkezik, a nemzetközi piaci hangulat kénye-kedvétől függ, írta elemzők véleményét idézve csütörtök reggel a Dow Jones hírügynökség, hozzátéve, hogy a térségi pénzügyi vezetők erőteljes szóbeli beavatkozása és némi profitkivétel - csakúgy, mint csütörtök reggelre - a következő napokban is lassíthatja, meg-megállíthatja a romlást, habár belátható időn belül javulásra alig lehet számítani.

Abban látná a stabilizációs erőt a Generali Alapkezelő, ha a kormányzat valódi reformértékű lépéseket jelentene be és azok végrehajtását szoros határidőkkel meg is kezdené.

Az elemzők korábbi várakozásainak megfelelően a napokban 300 közelébe gyengült a forint az euróval szemben. Mivel a befektetői hangulat nemzetközileg negatív, és a forint árfolyamgyengülése nem tér el jelentősen a feltörekvő piaci devizák gyengülésétől, véleményük szerint hazai eredetű gyengülésről nem lehet beszélni.