Ezzel a miniszterelnök reagált Orbán Viktor Fidesz-elnök felvetésére, közölve: ma azonban nem lehet tudni, hogy ezt miként lehetne, lehet-e finanszírozni. (A volt miniszterelnök úgy gondolja, hogy a jelenlegi devizahitel-állománnyal nem lehet épeszű gazdaságpolitikát folytatni, csak kényszereset - ezért a devizahiteleket forinthitelekké kell alakítani. Ehhez létre kell hozni egy alapot, amibe be kell vonni a hitelezetteket, a hitelezőket és az államot is.)
Dráguló alkohol, benzin, dohány
Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára a kormány által elfogadott adómódosítási javaslatokat ismertetve cáfolta, hogy a kabinet felpuhította a javaslatokat. Az idén nem változnak az szja-kulcsok, nem változik az adójóváírás rendszere, és a magánszemélyek 4 százalékos különadója is megmarad még az idén, jövőre azonban eltörlik. A 20 százalékos áfa 23 százalékra nő ez év július 1-jén. A béren kívüli juttatások közül az üdülési csekk és az étkezési hozzájárulás eddigi adómentes értékének fele marad csak adómentes. (A Reformszövetség és Bokros Lajos újdonsült MDF EP-listavezető ennél jóval több változást szorgalmaz.)
A kormányjavaslat szerint emelkedik az idei év júliusában a benzin jövedéki adója 5,3 százalékkal, a gázolajé 6,5 százalékkal. Hozzátette: ez a kutaknál 2,2-2,3 százalékos áremelkedést okoz. Az alkohol esetében a jövedéki adó 6-7 százalékkal, a cigarettánál 5 százalékkal, a fogyasztási dohány esetében pedig 10,7 százalékkal nő - mondta az államtitkár.
Járulékok fel és le
A társasági adó 2010-ben 16 százalékról 19 százalékra nő, és jelentősen szélesedik az adóalap, a kedvezmények jelentős része megszűnik. Ugyancsak 2010-ben megszűnik a vállalkozások különadója is.
A munkáltatói járulékok 5 százalékponttal 27 százalékra csökkennek ezév július elsején a minimálbér kétszereséig, majd jövőre e felett is. A rehabilitációs hozzájárulás azonban háromszorosára, 578 ezer forint fölé nő évente. A vállalkozói járulék pedig 1,5 százalékponttal csökken - tájékoztatott a pénzügyi szakpolitikus.
Családi pótlék jövedelem lesz
A családokat közvetlenül érintő adóváltozásokról Keller László elmondta: változik az adójóváírás rendszere jövőre, 1,5 millió forintig 19 százalék, legfeljebb havi 11.970 forint lesz, és 3,552 millió forinttól futtatják ki 7 százalékkal. A családi pótlék adóterhet nem viselő járandósággá alakul 2009 szeptember 1-jével, és megosztható lesz a két szülő között 50-50 százalékkal. Az egyedülálló szülő esetében a családi pótlék 50 százaléka számít be a jövedelembe. Ugyancsak adóterhet nem viselő járandósággá alakul az otthonteremtési támogatás 2010 január elsejével. Az államtitkár ismertette: két év türelmi idő után a támogatás 20 százalékát kell évente, összesen öt év alatt adóalapként figyelembe venni.
Az adókedvezmények nagy része megszűnik, kivéve a családi kedvezményt és a hosszú távú megtakarításokhoz kapcsolódót.
A CMA DataVision vezető londoni adósságpiac-figyelő cég friss adatsora szerint a törlesztési kockázatra kötött hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) - vagyis a fizetési leállások elleni adósságpiaci biztosítási tranzakciók - ára az irányadó ötéves futamidőre Magyarország esetében a szerdai londoni kereskedés végén 5,808 százalék volt az előző napi New York-i zárásban mért 5,98 százalék, illetve a múlt hét végén elért eddigi csúcs, 6,3 százalék után.
Radikális versenyképesség javítási és foglalkoztatást növelő lépéseket sürgettek az Ybl Klub által szervezett gazdaságpolitikai konferencia felszólalói Budapesten.
Surányi György, a jegybank volt elnöke, az Intesa-SanPaolo csoport közép-kelet-európai régiós vezetője súlyos kritikával illette a Magyar Nemzeti Bank elmúlt időszakban tett lépéseit. Azt mondta: "a jegybank összevissza beszél, és ellentmondásosan cselekszik". Egyben tragikusnak nevezte a jelenlegi, gyenge forintárfolyamot, amely véleménye szerint aláássa a gazdaság stabilitását. Úgy vélte, még a 290 forintos euró árfolyam is "életveszélyes" a gazdaság számára.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke arról szólt, hogy a jelenlegi helyzetben nincs értelme gazdasági előrejelzéseket adni, hiszen semmi sem indokolja, hogy a 300 forintos euróárfolyamot, vagy a mai CDS (szuverén adósságra köthető határidős biztosítási ügylet) felárakat vegyék alapul a tíz évre előrejelző modellekben. Ilyen adatokból kiindulva legfeljebb azt lehet igazolni, hogy a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan - fogalmazott.
Az Inforádió Aréna című műsorában a Magyar Nemzeti Bank elnöke a gyenge árfolyam hosszú távú veszélyei közé sorolta a bankrendszer likviditási problémáit - amire októberben már volt példa - valamint a devizahitelesek bedőlése miatti veszteségeket.
Simor András szerint a devizahitelezés ellen a jegybank megtette, amit lehetett, "folyamatosan kiabált" minden fórumon, de erre a piac nem figyelt. Utólag a jegybankelnök is úgy gondolja, talán hangosabban kellett volna felhívni a figyelmet a veszélyekre, de hangsúlyozta azt is: jegybanki eszközökkel a devizahitelezést nem lehet korlátozni a piac nyitottsága miatt. Az eurócsatlakozást fel kellene gyorsítani, de az ehhez szükséges lépéseket meg kell tenni - ismételte meg és azt is megerősítette: bár tavaly óta sok mindent tett a kormány, ennél többre van szükség.
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter ismertette: a kormány a válság kezelésére mintegy 5 milliárd euró összegben indított el két évre szóló gazdaságélénkítő, válságkezelő programot. Ebből 2 milliárd euró már elérhető a gazdasági szereplők számára. A miniszter elmondta: ha tovább romlanak a gazdasági körülmények, jövőre már 3-4 százalékos, hosszabb távon pedig 4-5 százalékos elsődleges államháztartási többletet kellene elérni ahhoz, hogy Magyarország iránt tartósan visszatérjen a bizalom. Úgy vélte, hogy a szükséges szerkezeti lépésekkel Magyarország akár megerősödve is kijöhet a válságból.
Az IMF-hitelfolyósítás óta semmi sem történt
Heim Péter, az AEGON Alapkezelő Zrt. elnöke már nem volt ilyen optimista: szerinte minden jelentős gazdasági mutató azt igazolja, hogy az IMF-hitel sem tudta stabilizálni a magyar pénzügyi rendszert, sőt a helyzet ma lényegesen rosszabb, mint a csomag előtt. Úgy vélte, a monetáris politika a jelenlegi környezetben egyre kevésbé hatékony, így a stabilizáció kulcsa a fiskális politika irányítóinak kezében van.
Varga Mihály, az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottságának elnöke, a Fidesz alelnöke szerint a magyar kormány az elmúlt öt hónapban nem hajtott végre semmilyen érdemi válságkezelő intézkedést. Rámutatott: a bankmentő csomagból még egyetlen pénzintézet sem igényelt egy fillért sem, a kormány adócsomagjáról még parlamenti szavazás sem volt és Gyurcsány Ferenc Brüsszelben "meglobogtatott" 180 milliárd eurós csomagja pedig érdemi visszhang nélkül maradt.
