A változás hátterében az a sikeres népszavazási kezdeményezés áll, amely szerint költségtérítés csak akkor járhat egy képviselőnek, ha az bizonylattal tudja igazolni annak jogos felhasználását. Mivel több mint 600 ezer aláírás gyűlt össze, a referendumot ki kellett volna írni. Ám az Országgyűlés még a nyáron, szinte egyhangúlag módosította az Alkotmányt és fogadta el azt a törvényt is, amely a költségtérítés fogalma helyett új kifejezéseket vezetett be, és egy "bakinak" nevezett szócsere eredményeként jócskán megemelte a képviselők járandóságát.
Januárban minden képviselőnek döntenie kell, hogy nem gyűjt számlákat, és ebben az esetben bevételének 10 százalékát tekinti majd költségnek, vagy nyilatkozik év elején arról, hogy számlákat gyűjt, és eszerint számol majd el az év folyamán.
Ha további részletekre kíváncsi: 2009. évi LXV. törvény.
Seres Mária,
a népszavazás kezdeményezője még júniusban kérte Dr. Sólyom Lászlót, hogy a törvényt ne írja alá. Indoklásként felhozta, hogy a jelenlegi köztársasági elnök alkotmánybíróként még maga javasolta a népszavazási kezdeményezések védelmét, aminek eredményeként alkotmánybírósági határozatban rögzítették, hogy egy elindított népszavazási kezdeményezés alkotmányos védelem alatt áll, és abba semmilyen szerv, még az Országgyűlés sem avatkozhat be.
Az alkotmányossági szempontból is aggályos törvényt ennek ellenére az Alkotmánybíróság sem érvénytelenítette. "Elfogadhatatlan, hogy a képviselők szabad kezet kaptak abban, hogy egy nekik nem tetsző népszavazási kezdeményezést kijátszhassanak. Szócserékkel elérték, hogy továbbra sem kötelesek számlákat gyűjteni. Arra viszont ügyeltek, hogy számszerűen emelkedjen az eddig járó összeg, mivel innentől már adózott jövedelemmé válik a korábban adómentes kifizetés." - nyilatkozta Seres.
