A fő figyelem a kerek négymilliós lakosságú Szászországra irányul, ahol a kereszténydemokraták az egyesülés óta nagy többséggel kormányoztak. 2000-ig egyedül, utána a szociáldemokrata SPD-vel, illetve a liberális FDP-vel koalícióban. Az 2015 óta működő CDU-SPD kormányszövetség most veszélybe került. Az utolsó felmérések szerint a CDU az öt évvel ezelőtti 40 százalék helyett csak 29, az SPD jó 12 helyett csak 8 százalékra számíthat, ez pedig kevés a kormányalakításhoz. A legvalószínűbb lehetőség, hogy bevonják koalícióba a Zöldeket is, akik – mint minden közelmúlt német választáson – várhatóan ott is erősödnek és jó 12 százalékot kaphatnak. Szó lehet a CDU kisebbségi kormányának alakításáról is.
A kormányalakításnál is nagyobb gond lehet azonban, hogy a szélsőjobboldali AfD, amely 2014-ben még 10 százalék alatt maradt, most ugyanolyan erősnek bizonyulhat, mint a CDU. A neonácikat is tömörítő párt elsősorban annak köszönheti növekvő támogatását, hogy elveti a kormány menekült-politikáját, szítja a rasszizmust, az idegen-ellenességet. Ez a politika elsősorban a volt NDK területén talál visszhangra, ahol sokan általában csalódottak az egyesüléssel.
A jó 2,5 milliós Brandenburg a fővárost öleli körül (Berlin önálló tartomány). Ott az egyesülés óta az SPD adja a kormányfőt. A szociáldemokraták korábban a CDU-val és az FDP-vel koalícióban kormányoztak, 2009 óta viszont az NDK utódpártjából létrejött Balpárttal alakítottak kormányt – az első ilyet az országban. Valószínű, hogy továbbra is ez a két párt marad hatalmon, ha meg is gyengülnek, míg a választás fő nyertese ott is az AfD lehet. Az már 2014-ben 10 képviselővel került be a tartományi gyűlésbe ás a Európa-parlamenti választásokon 19.9 százalékával a tartomány legerősebb pártjának bizonyult a 18 százalékot elért CDU és a jó 17 százalékos SPD előtt. Brandenburgban is az idegenellenesség, a keletnémeteknek a nyugatiak általi vélt kihasználása hajtja elsősorban az embereket a szélsőjobb táborába. Egyébként mindkét tartomány demokratikus politikusai kijelentették, hogy az AfD-t semmiképpen nem vonják be kormányba.
Az általában nem túlzott jelentőségű tartományi választásokra most rendkívüli hazai és külföldi figyelem irányul. A CDU/CSU és az SPD koalícióját egyre hevesebb viták jellemzik, miközben a szociáldemokraták szavazóinak száma történetükben példátlan módon esett vissza, a pártban vezetési válság is van. A CDU azt követően, hogy Angela Merkel kancellár feladta pártelnöki tisztét, tovább gyengült. Azért is, mert az új pártelnök, Annegret Kramp-Karrenbauer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Újabb súlyos helyi vereségek után a két párt arra kényszerülhet, hogy előrehozott parlamenti választások legyenek – ami az AfD további erősödését hozhatja.
