A tudatlanságnak és felelőtlenségnek köszönhető, hogy tüzelőanyagnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető hulladék is bekerül a kályhákba. A hatóságok nehezen érik tetten az elkövetőket, pedig az adatok szerint több korai halálozás írható a légszennyezés számlájára, mint gondolnánk.

Kép: Pixabay

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet egyértelműen fogalmaz:

„Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.”

Emiatt tilos a hulladék nyílt téri, vagy nem megfelelő berendezésben történő égetése. Elégethetjük a háztartásban keletkező papírhulladékot és a veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladékot. A festett ajtótokok, kiselejtezett bútorok tehát már nem tartoznak ebbe a körbe!

A közlekedési baleseteknél tízszer annyi ember korai halála írható a légszennyezettség számlájára. Az egészségre fokozottan veszélyes kisméretű szálló-por kibocsátás közel kétharmadát (70 százalékát!) a lakossági fűtés okozza.

Amikor tehát valaki plüssállatkákat, műanyagot és bármilyen más hulladékot éget el a kályhában, kandallóban, hogy azzal fűtsön, olyan mérgező anyagokkal és apró méretű porszemcsékkel mérgezi (saját közvetlen) környezetét, amelyek belélegezve a tüdőbe, onnét pedig a véráramba jutva súlyos betegségeket okoznak. Ezek az apró szemcsék nem csak önmaguk miatt, de az égetés során felszabaduló és rajtuk könnyedén megtapadó mérgező anyagok miatt is veszélyesek. Ugyancsak ily módon kerülnek a szervezetbe baktériumok, vírusok és gombák is.

A legálisan használható tüzelőanyagok között is van kifejezetten károsnak mondható és bár ezek teljes betiltása nem, de a szabályozás kialakítása 2020-tól várható. A szennyezettségre a fűtőberendezések állapota is hatással van, így éves karbantartásukról célszerű időben gondoskodni.