Érthető, hogy az Európai Unió rendkívüli figyelmet szentel a területén található édesvizeknek. Európai Közösség a múlt század hetvenes éveinek közepétől a vizeket védő jogszabályok sorozatát léptette hatályba. Ennek ellenére a vizek állapota nem javult a kívánt mértékben, sőt bizonyos esetekben tovább romlott. A kilencvenes évek elején az Európai Bizottság elkezdte keresni a megoldást, hogyan hozhatná jó állapotba az európai vizeket. A kilencvenes évek közepére megszületett az Európai Unió új Víz Politikája és közel öt évig tartó viták során ennek végrehajtására kidolgozták és 2000. december 22-én hatályba léptették a Víz Keretirányelvet. Holló Gyulát, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály vezetője válaszol.
- Mi is ez a keretirányelv és milyen feladatokat ró a tagállamokra?
Ez azért keretirányelv, mert az összes eddigi szabályozást egységes keretbe foglalja össze. Az irányelv életbelépésével a vízgazdálkodásban Európa területén paradigmaváltás következett be, hiszen előírja az Európában fellelhető vizek jó állapotának az elérését 2015-re. Kitér az erősen módosított víztestekre is, ahol a jó állapot elérése nem következhet be erre az időre, ezért komoly és elfogadható indokok esetén, itt egy alacsonyabb szintű környezeti állapot célozható meg. Itt jelentős társadalmi érdekből történt hidromorfológiai emberi beavatkozásról van szó, ilyen például a kiépített árvízvédelmi töltések, vízierőmű, vagy hajózás biztosítása egyes folyószakaszokon.
- Milyen feladatokat ró a keretirányelv hazánkra?
- Mindenek előtt a vízkészletek alapállapotát kellett elemezni, aminek határideje tavaly márciusban járt le, és be kellett mutatni, hogy milyen víztestek esetében áll fenn a kockázata annak, hogy az irányelv által megkívánt jó állapotot nem tudjuk elérni 2015-re jelentős beavatkozás nélkül. A vizeket négyféle szempontból kellett elemezni, kémiai szempontból a tápanyag, a szerves anyag és a veszélyes anyagok szempontjából, hidrológiai és hidromorfológiai értelemben pedig meg kellett határozni, hogy melyek az erősen módosított vízszakaszok, víztestek, illetve azon víztestek esetében, amelyek természetesnek tekinthetők még, hol van olyan emberi beavatkozás, amely megakadályozza, hogy a kívánt határidőre az előírt állapotot el tudjuk érni.
- A Víz Keretirányelv számos hazai jogszabályt érint. Bizonyára szükség lesz jogszabály-módosításokra.
- A Víz Keretirányelv 2003. év végi határidővel előírta a jogszabályharmónizációt, ami hazánkra nézve nem volt kötelező, hiszen akkor még nem voltunk teljes jogú tagjai az Európai Uniónak. Ennek ellenére 2004-re harmonizáltuk a keretirányelv előírásait, módosítottuk a vízgazdálkodásról szóló törvényt, majd a törvény felhatalmazása alapján megalkottunk három kormányrendeletet és hét miniszteri rendeletet, és ezzel a Keretirányelvnek a magyar jogrendbe történt átültetése teljes egészében megtörtént.
Barcs Endre