A megjelenő bevándorlók komoly gazdasági és társadalmi károkat okoznak, amit a schengeni övezetben ismételten megjelenő, alkalmanként teljes, bizonyos esetekben pedig szúrópróbaszerű forgalomkontroll is mutatja. A szabad mozgást biztosító területen belül a visszahozott ellenőrzés az Európai Bizottság becslése szerint egy évtized alatt 230 milliárd eurónyi gazdasági kárt okoz, a napi szinten 1,7 millió munkahelye miatt ingázó uniós állampolgár és az áruforgalom szabad áramlásának az akadályoztatásával. 2022-ben az európai országokba érkező mintegy 900 millió turista kétharmada uniós tagállamba érkezik, így az EU a világ első számú utazási célpontja. A belső határellenőrzések újbóli bevezetése emiatt az európai vendéglátóipar globális versenyképességét is rontja. Egy 2016-os elemzés szerint a schengeni övezeten belüli szabad mozgás tartós korlátozása 10–20 százalékkal veti vissza a kereskedelmi forgalmat, 0,8 százalékkal csökkentve ezzel a területi GDP-t.
A schengeni határellenőrzési kódex szerint az előrelátható események mellett 30 napig lehet bevezetni az átmeneti határellenőrzést, vagy pedig az adott történés időtartamáig, amennyiben az meghaladja az egy hónapot (de maximum fél évig). Ezt minden esetben a tagállamnak legalább négy héttel korábban jeleznie kell a schengeni övezet többi nemzetének és az Európai Bizottságnak. A váratlanul előálló indok mellett tíz napig lehet a határátkelőhelyek forgalmát ellenőrizni, előzetes értesítés hiányában is (de maximum két hónapig). Az átmeneti ellenőrzések egyáltalán nem ritkák, 2006 óta több mint 440-szer vezettek be ismét forgalomkontrollt a belső határokon, legtöbbször Franciaország.
