Az ELTE a TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1 INFOTÁRS projekt keretében elvégzett reprezentatív kutatásában mérte a társadalmi konfliktusok, ellentétek érzékelését a különböző népcsoportokban. A kutatás tárgya volt az ún. társadalmi távolság a kisebbségekhez való viszonyban, a bizonyos csoportoktól való félelem mértéke, valamint a megkérdezettek hátrányos megkülönböztetés élménye. Arra a kérdésre is választ adott kutatás, a lakosság mekkora aránya roma - legalábbis a megkérdezettek szerint.
Ellentétek
A kutatás ellentétekről szóló kérdésblokkja a budapestiek-vidékiek, szegények-gazdagok, fiatalok-idősek, cigányok-nem cigányok, adófizetők-támogatásból élők, Fideszt és MSZP-t támogatók, Magyarországon élő külföldiek-magyarok ellentét-párokra kérdezett rá. A megkérdezettek majdnem egyharmada 5 vagy annál több csoport tagjai között is súlyos ellentéteket érez.
Minél kisebb településen él valaki, illetve - ettől nem függetlenül - minél alacsonyabb az iskolai végzettsége és a jövedelme, annál több ellentétet vél a magyar társadalomban felfedezni.
Az adófizetők és támogatásból élők valamint a Magyarországon élő külföldiek és a magyarok közötti ellentét feltételezése az iskolai végzettséggel, az MSZP és a FIDESZ támogatói közötti ellentét feltételezése a település mérettel mutat gyenge összefüggést, más szocio-demográfiai tényezővel nem.
Társadalmi távolság
A kutatás eredménye szerint a magyarok leginkább a melegeket utasítják el. A megkérdezettek kétharmada nem fogadná el, hogy a hozzátartozója vagy közeli barátja meleg legyen, sőt a megkérdezettek közel fele azt is nehezményezné, ha a szomszédjába homoszexuális költözne. Minden ötödik magyar azt is nehezményezi, ha Magyarországra látogatóba jön egy homoszexuális.
A melegek mellett a romák elutasítottsága is igen magas. A megkérdezettek 58 százaléka nem szeretne roma közeli hozzátartozót, és minden második magyar elutasítja annak a lehetőségét is, hogy közeli barátja roma legyen. Szomszédként 10 magyarból 4 nem fogadna el romát, míg minden negyedik megkérdezett munkatársként sem tolerálna egy roma származású kollégát.
A romák elutasítása az életkorral, a jövedelmi helyzettel és az iskolai végzettséggel erősen összefügg: annál nagyobb a társadalmi távolság, minél idősebb, magasabb jövedelmű és iskolai végzettségű a megkérdezett.
A melegeket elutasítók némiképp más mintázatot mutatnak. Minél idősebb, alacsonyabb iskolai végzettségű és kisebb településen lakik a megkérdezett, annál elutasítóbb a homoszexuálisokkal.
Félelem
A kutatás rávilágított arra is, hogy a megkérdezettek közül a legtöbben a cigányoktól félnek, a megkérdezettek mintegy egyötöde. A Magyar Gárdától, az adóhatóságtól és az araboktól minden tizedik magyar fél. Érdekesség, hogy a több kutatásban feltűnő, kitalált népcsoporttól a pirézektől is fél a lakosság 3 százaléka.
Hátrányos megkülönböztetés
A kutatás során kiderült, hogy a megkérdezettek egyötöde már volt hátrányos megkülönböztetés szenvedő alanya, míg a magyarok 81 százaléka saját bevallása szerint sohasem szenvedett el negatív diszkriminációt. A legtöbb diszkriminációt koruk és etnikai hovatartozásuk miatt szenvedték el.
A kutatás arra is rámutatott, hogy hátrányos megkülönböztetést gyakrabban szenvedtek el romák, illetve szegények. A romák 43 százaléka, míg a szegények 29 százaléka számolt be hátrányos megkülönböztetésről szemben a nem romák, illetve nem szegények mindkét esetben 17 százalékos arányával.
Romák aránya a népességben
A kutatásban a romák arányát is meg kellett becsülniük a megkérdezetteknek. Helyesen mindössze a megkérdezettek 9 százaléka becsült (1-9 százalék), míg 24 százaléka nem tévedett nagyot (10-19 százalék). Megdöbbentő eredmény, hogy minden negyedik magyar 40 százaléknál többre becsüli a romák arányát a népességben.
