A Tárkinak az UniCredit Bank támogatásával készült "Európai társadalmi jelentés" című tanulmánya elsősorban a demográfiai folyamatokkal, a foglalkozási szerkezettel, a jövedelmi különbségek alakulásával és az életkörülmények alakulásával foglalkozik, a korábbi uniós tagállamok mutatóit veti össze a 2004-ben csatlakozott államok adataival.
A dokumentum szerint a jövedelmi helyzetet tekintve a volt szocialista országokban csak a lakosság legfelső tizedének életszínvonala éri el a fejlett nyugat-európai országok középosztályának életszínvonalát. Ehhez a megállapításhoz a tanulmány készítői az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az adatait vették alapul.
2050: 8,9 millió magyarországi lakos?
Az EU népessége az előzetes becslések szerint a 2004-es 457 millió főről 2025-re 470 millióra emelkedik, ezt követően viszont csökken, 2050-ig 454 millióra mérséklődik, ez a teljes időszakot tekintve 1 százalékos népességfogyás.
A tagországok közül csupán néhányban lesz népességgyarapodás. A következő években, 2050-ig a legnagyobb mértékű növekedésre Luxemburgban számítanak, ahol 42 százalékkal nő várhatóan a lakosság száma. Másodikként az ír népesség bővül majd legnagyobb mértékben, 36 százalékkal. Ennél szerényebb ütemben, 8-13 százalékkal emelkedik Svédország lakossága, és ilyen arányban várható Nagy-Britannia, Franciaország és Hollandia lakosságának gyarapodása is. A régi tagállamok közül Németország, Görögország, Olaszország és Portugália esetében figyelhető majd meg jelentős népességfogyás.
Az újonnan felvett tagállamok közül több volt szocialista országban, köztük Szlovákiában, Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon figyelhető majd meg népességfogyás. Magyarországon már 1981 óta minden évben többen halnak meg, mint ahányan születnek, a természetes fogyás 2006-ban 31.700 volt. Ha a trendet előrevetítjük, Magyarország népessége 2050-ig az Eurostat előrejelzése szerint 8,9 millióra csökken, vagyis 12 százalékkal lesz kisebb, mint 2004-ben. Ugyanakkor a tanulmány szerint jelentős bevándorlási többletet lehet majd megfigyelni Magyarország esetében ezekben az években.
Öregedő társadalom
Gazdasági szempontból a népesség csökkenése a lakosság korszerkezetében is változásokat idéz elő. Miközben egyértelműen csökken a termékenység az EU tagállamaiban, a születéskor várható élettartam emelkedik, ez egyértelműen a lakosság nagyarányú elöregedéséhez vezet. Az Eurostat adatai szerint a 2004-ben belépett új tagállamok népessége lényegesen fiatalabb, mint a régi 15 tagállam lakossága.
A régi tagországokban a lakosság átlagos életkora 40,3 év, vagyis a népesség fele idősebb ennél, az új tagállamokban az átlagéletkor 37,4 év. Az unió legöregebb országai közé tartozik Olaszország és Németország, míg a legfiatalabb országok között szerepel Ciprus, Írország, Szlovákia és Lengyelország. Az új tagállamok jelenlegi "korelőnye" várhatóan 2035-ig fennmarad. (Egy januári változtatásnak köszönhetően a nyugdíjas egyéni vállalkozók több mint kétszer annyi egészségügyi hozzájárulást fizetnek, mint amennyit egy iparos, vagy egy főfoglalkozású után a munkáltató. Az IPOSZ szerint a kormány nem törődik a nyugdíjas vállalkozókkal, csak a terheiket növeli folyamatosan.)
Egy idősre két kereső
Az EU "idős eltartottsági rátája", vagyis az a mutató, hogy hány 65 év feletti egyénre jut egy aktív korú lakos, 2050-ig valószínűleg megduplázódik. Míg 2004-ben az EU-ban az átlagos "idős eltartottsági ráta" 24,5 százalék volt, vagyis az unióban jelenleg négy aktív korú állampolgárra jut egy 65 év feletti lakos, addig ez a ráta 2050-ben várhatóan 51,4 százalék lesz.
Magyarország esetében 2004-ben az idős eltartottsági ráta 22,6 százalék volt, míg az évszázad közepére 48,3 százalékra emelkedik, vagyis Magyarországon is az lesz a jellemző, hogy egy 65 év feletti nyugdíjas korú lakosra csupán két aktív korú magyar állampolgár jut majd. (A kormány döntött a nyugdíjak és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások soron kívüli emeléséről. A mostani döntés havi 850 forintot jelent.)
