A hazai vendéglátóhelyeken értékesített jeges tea, égetett szeszes ital, ásványvíz és kávé mennyisége 2-7 százalékkal nőtt 2004 december-2005 novemberben a megelőző 12 hónaphoz képest. A sör, gyümölcs-, illetve zöldséglé fogyasztása stagnált, míg a szénsavas üdítőitalé némileg csökkent - derül ki az ACNielsen piackutató felméréséből, amely a hotel, az étterem és a catering (HoReCa) fogyasztását mérte fel. A borfogyasztást sajnos nem érintette a felmérés.

A legnagyobb forgalmú sör értékesítéséből a vendéglátóhelyek közül majdnem 42 százalék jut az úgynevezett volumenhelyekre, azaz kocsmákra és büfékre. További 25-25 százalékot visznek el az éttermek valamint a minőségi italfogyasztó helyek. Az éttermek pozíciója némileg javult, mégpedig a kocsmák és a minőségi italfogyasztó helyek rovására. Az esti szórakozóhelyek és szálláshelyek együttes részesedése is kisebb 10 százaléknál.

A vendéglátásban eladott sörök 62 százaléka üveges, további 35 százaléka csapolt. A fennmaradó rész a fémdobozos söröké, ám ezek piaci szerepében némi csökkenés tapasztalható. Az átlagárak nőttek: az eladások zömét képviselő alkoholos sörért literenként 5 százalékkal, az alkoholmentesért pedig 6 százalékkal kértek többet tavaly novemberben, mint egy évvel korábban. A csapolt sör átlagára valamivel nagyobb ütemben emelkedett, mint az üvegesé. Előbbi literenként 454, utóbbi pedig 436 forintba került 2005 novemberben. A sörfajták között a tradicionális magyar márkák változatlanul dominálnak, ők adják kis a vendéglátásban eladott mennyiség több mint 60 százalékát. További 14 százalékkal részesedik a prémium, 12-vel pedig a szuperprémium szegmens.

A kiszerelési méretek közül legnépszerűbb a fél literes üveg (57 százalékos forgalmi részesedéssel). Az 50 literes hordóra 30 százalék jut a vendéglátásban. A vendéglátóipari egységek 129 milliárd forintot meghaladó értékben adtak el sört 2004 december-2005 novemberben. Az értékben mért forgalom 4 százalékkal emelkedett az előző hasonló időszakhoz képest.

A vendéglátásban mért termékcsoportok között második legnagyobb forgalmú az égetett szeszes ital, amelynek vendéglátóipari értékesítését 75 milliárd forint körül összegre becsülik a piackutatók. Értékben 10, mennyiségben pedig 5 százalék növekedést mutatnak az adatok a szóban forgó időszakban. Az égetett szeszes ital eladásaiból mennyiségben is, értékben is a pálinkára jut a legnagyobb rész: 33, illetve 27 százalék. Utána következik a keserű és a vodka, egyaránt 10 százalékot meghaladó aránnyal. A további sorrend, mennyiségben: brandy, likőr, rum, vermut, whisky és gin.

A pálinkák ízesítés szerint ranglistáját mennyiségben a körte vezeti a szilva előtt. A kettő együtt elviszi a pálinkák vendéglátós értékesítésének 52 százalékát a szóban forgó időszakban. Utánuk, egyaránt 10 százalékot meghaladó részesedéssel a sorrend: barack, vilmoskörte és vegyes, míg a cseresznyére 2, az egyéb ízekre pedig 5 százalék jut.

Az alkoholmentes szomjoltó italok közül a szénsavas üdítőitalok értékben mért, 55 milliárd forintot meghaladó vendéglátóhelyi forgalma stagnált, a szóban forgó időszakban. A gyümölcs-, illetve zöldséglé szegmens 8 százalékkal nőtt, és majdnem eléri a 25 milliárd forintot. Az ásványvíz és a jeges tea a vendéglátásban egyaránt 9 százalékkal bővült; előbbi vendéglátóipari eladásai a 10, utóbbié az 5 milliárd forinthoz közelítenek.