Enyhítheti az idei, a szokásosnál gyengébbnek, kevesebbnek ígérkező borok okozta veszteséget a hatékonyabb marketing. Sőt, az is, hogy több új jogszabály eleve hozzásegítheti a borokkal, pálinkákkal, párlatokkal foglalkozó gazdálkodókat a jövedelmezőbb termeléshez. Ez utóbbiak egyike az a törvénymódosítás, mely a sokfelé még tartó - Tokaj-hegyalján októberben kezdődő - szüret után fejtheti ki jótékony hatását. A vidékfejlesztési tárca második félévi jogszabály-alkotó programjának egyik tétele az, hogy - idézzük - sor kerül "a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet módosítására". A minisztérium indokol is, így: gondot okoz, hogy míg az EU eltörölte a melléktermék (törköly, borseprő) kötelező centralizált megsemmisítését, addig Magyarország fenntartotta azt. A lepárló üzembe kötelező a törkölyt beszállítani, ám a beszállító gazdának csak a rakodás és szállítás költségét fizeti a lepárló, az áru ellenértékeként egy fillért sem kap. Pedig ennek meghatározott alkoholtartalmúnak is kell lennie, amihez így a lepárló gyakorlatilag ingyen hozzájut. Ez méltánytalan a szőlőtermelő gazdákra nézve, ezért a rendeletet módosítani szükséges.
Több gazdálkodónak adatik meg az idei ősztől, hogy - szintén egy törvénymódosítás eredményeként - saját fogyasztásra, s bizonyos feltételek megléte esetén meghatározott körben való értékesítésre párlatokat készítsen kedvezőbb anyagi kondíciók mellett. Valóságos ország-propaganda is az, ahogyan az agráriumért felelős kormányzat útjára bocsátja az új pálinkaszabályozást. A tárca tevékeny részt vállal - idézzük - Magyarország első szabadon kicsöppenő pálinkájának megünneplésében. Szeptember 27-én életbe lép a jövedéki törvény módosítása, ami a saját fogyasztásra szánt pálinka főzését 50 literig szabaddá teszi. Ezért a vidékfejlesztési tárca államtitkára jelképesen átadja és beüzemeli az első magyar pálinkafőzőt, majd - tudatja a Zala megyei Pórszombaton sorra kerülő ünnepségről az agrárkormányzat - a résztvevők koccintanak az első szabadon főzött tüskéskörte pálinkával. Arról pedig a Piac&Profit számolt be, hogy október 16-án Füzéren lesz az első szabad zempléni házi pálinka napja, ide a nemzetgazdasági miniszter ígérte el magát. Az új pálinkafőző törvény - a füzéri értelmezés szerint - az erdőtulajdonos gazdáknak engedi a vadgyümölcs összeszedését, s az ő privilégiumuk az itókák előállítása, esténkénti elszopogatása, az erdei melankólia.
A törkölyre és a pálinkára vonatkozó új szabályozás kerül a figyelem középpontjába, mégsem devalválódik a hazai borászat, már csak azért sem, mert a jó bornak, sőt a marketing szakmának magának is kell a marketing, s ez utóbbi szakavatott művelői éppen befejezték azt a konferenciát, amelynek jelmondatának egyáltalán nem véletlenül azt adták, hogy a „Jó bornak is kell marketing!" Ezen a zalaegerszegi rendezvényen behatóan foglalkoztak a hazai borfogyasztási szokások értékelésével, kitérve arra a statisztikai adatra is, hogy évente átlagosan 30-32 liter bort iszunk meg. A Budapesti Gazdasági Főiskola Zalaegerszegi Intézetében tartott bormarketing konferencián azonban már azt is megállapíthatták, hogy a magasabb státuszú rétegeknél hazánkban is a gasztro-kultúra részévé vált a minőségi borfogyasztás. Kiderült, a piaci versenynek köszönhetően a marketingeszközök használata javult ugyan, de még mindig nem elég tudatos. Ennek oka a többi között az, hogy a borászok sokszor nem rendelkeznek kellő anyagi forrással, gyakran hiányzik a marketing-kommunikációs szaktudás és irreális elvárásokat támasztanak a marketinggel szemben. A gazdasági válság óta a teljes bolti forgalom nem növekedett ugyan, de a szegmensen belül nagyobb teret nyertek az alacsony árú, importborokat értékesítő diszkontáruházak. Fontos törekvés, hogy a hazai borászok körében minél szélesebb körben elterjedjen a közvetlen értékesítés.
