A karácsonyfa-állítás ma már a legtöbb család életében természetesnek hat – írja a karacsonyfawebshop.hu –, mondhatni, egy gyermekkorból megmaradt és szüleinktől, nagyszüleinktől átvett szokást takar. Belegondoltunk-e azonban abba, hogy honnan is ered a karácsonyfa története, egyáltalán miből alakult ki ez a csodás tradíció? Az alábbiakban olyan megdöbbentő tényeket gyűjtöttünk össze a karácsonyfa kapcsán, amelyeket a legtöbben még csak nem is sejtettek korábban!
Az első magyar karácsonyfa
A karácsonyfa történetéről számtalan különböző forrás maradt fent. Ami biztos, hogy német eredetű szokásról van szó, ahol a népesség a téli napforduló okán állított először díszes fákat otthonaiban. A hagyománynak tehát eredetileg semmi köze sem volt a keresztény valláshoz, az egyház csak jóval később, a 15-16. században vette át. Az első karácsonyfákat a hivatalosított történelmi adatok szerint az 1500-as évek végén, az 1600-as évek elején állították Németországban, ahonnan ez a szép szokás csakhamar meghódította egész Európát. Az első magyar karácsonyfa története a 19. századig nyúlik vissza, ezt egyes források szerint 1824-ben, Aszódon állították fel, de csak mintegy 100 esztendővel később vált olyan népszerűvé, hogy országszerte általánosságban is jellemzővé – mondhatni tradícióvá – vált a családok körében.
A szaloncukor mint hungarikum
Egy fenyőfa csak és kizárólag akkor válik karácsonyfává, ha díszeket aggatunk rá! Az első díszek éppen ezért egyidősek az első karácsonyfákkal, noha akkoriban még nem gömböket és szaloncukrokat aggattak a zöld ágacskákra, hanem gyümölcsöket, tobozokat, mogyorót és diót. Az évek során aztán a díszítés egyre fényűzőbbé vált, és Magyarországon egy igazi különlegességgel, a szaloncukorral egészült ki, aminek a története az első magyar karácsonyfák megjelenéséig vezethető vissza. A hazai cukrászok ugyanis kitalálták, hogy selyempapírba csomagolt finomságokkal még vonzóbbá tudnák tenni a fenyőfákat, így a 19. század első felében forgalomba kerültek az első szaloncukrok, amelyek azóta is csak és kizárólag a magyar karácsonyfákat díszítik, külföldön ugyanis nem szokás ilyen édességeket aggatni a fára.
Az európai uniós átlaghoz mérten Magyarországon kiemelkedően sok fenyőfa fogy el az ünnepi szezonban azért, hogy a családok így tudjanak hódolni a karácsony hagyományának. Számszerűsítve, egy évben 2 millió 200 ezer karácsonyfát adnak el hazánkban, ami a 10 milliós lakosságra nézve kiemelkedő adat, főleg annak fényében, hogy egész Európában 60 millió fenyőfa fogy el ebből a célból.
Karácsonyfák a legek tükrében
Ma már számtalan olyan Guinness Rekord is dőlt a karácsonyfák kapcsán, amelyek garantáltan elkerekíthetik a szemünket. Elég csak a világ eddigi legdrágább karácsonyfáját felhozni példának, amelyet 2010-ben állítottak Abu-Dzabi egyik bevásárlóközpontjában. Ezen a fenyőfán mindössze 181 darab dísz kapott helyet, ám többségük különféle drágakövekből és nemesfémekből állt, így a teljes dekoráció összértéke 2,5 milliárd forintot tett ki. A rekordok könyve ezen felül regisztrálta már a világ legmagasabb és legöregebb fenyőfáját is! Előbbi címet 1950-ben zsebelhette be egy csodálatos Douglas fenyő Seattle városában, aminek 67,36 méretes magasságát azóta sem tudta felülmúlni egyetlen karácsonyfa sem. A világ legidősebb fenyőfáját ezzel szemben Angliában regisztrálták, egy 125 éves minifenyő képében, ami mindössze 30 centiméter magas, és tulajdonosai évtizedek óta minden karácsonykor feldíszítik.
Karácsonyi varázslat
Végezetül pedig egy érdekesség a karácsonyhoz, illetve a karácsonyfához kötődő hagyományokkal, valamint misztériumokkal kapcsolatban! Amennyiben a Jézuska egyetlen este alatt végezni akar a világ minden otthonában a karácsonyfák felállításával és az ajándékok elhelyezésével, akkor másodpercenként 822 otthont kell felkeresnie, amihez legalább 1046 kilométeres sebességgel kellene száguldoznia másodpercenként. Hogy miként lehetséges mindez? Természetesen a karácsonyi varázslattal!
