Melyik szomszédjához kötődik az összetartozás érzésével? – kérdezték az osztákoktól egy nemrégiben lezajlott közvéleménykutatás szakértői. A leendő európai uniós tagországokhoz fűződő viszonyt tudakoló bécsi Fessel-GfK Piackutató Intézet arra az eredményre jutott, hogy a megkérdezettek 17 százaléka nevezte meg Magyarországot, szemben az öt évvel korábbi hasonló felmérés 7 százalékos mutatójával. Ausztria kapcsolatait Magyarországgal nagyon jónak 28, meglehetősen jónak pedig 64 százalék tartja. Mindössze az osztrákok 8 százaléka szerint nem jók a kapcsolatok. Ezzel Ausztria szomszédainak szimpátia szerinti rangsorában Svájc után Magyarország a második helyet foglalja el.

Az osztrákok általában pozitívan vélekednek az Európai Unióról, hiszen a megkérdezettek 57 százaléka utólag helyesnek tartja Ausztria csatlakozását, és csak 26 százalék ítéli helytelen lépésnek. „Az EU keleti bővítése melletti többség azt mutatja, hogy az osztrákok jó európaiak, de olyan Uniót kívánnak, amelyben egyforma játékszabályok vonatkoznak mindegyik tagország számára”– fűzi az adatokhoz dr. Peter A. Ulram, a Fessel-GfK társadalmi és politikai kutatásainak osztályvezetője, a bécsi egyetem docense. Szilárd nemzeti öntudatról tanúskodik a felmérés másik eredménye, amely azt fejezi ki, hogy a válaszadók 75 százaléka szerint „az osztrákok egy nemzetet alkotnak”. További 19 százalék vélekedik úgy, hogy „az osztrákok kezdik magukat egy nemzethez tartozónak érezni.” Mindössze 6 százalék gondolja azt, hogy „az osztrákok nem képeznek nemzetet.”

A tanulmány feltárja, hogy növekszik az osztrákok érzelmi eltávolodása Németországtól. Bár nyugati szomszédjainknál a közvélemény 62 százaléka gondolja, hogy Németországgal összetartoznak, jelentős a csökkenés az 1998-ban mért 78 százalékhoz képest. Ebből a szempontból legnagyobb mértékben a magyarok megítélése javult, 7-ről 17 százalékra, öt év alatt. Olaszország mutatója 1-ről 5 százalékra nőtt ugyanebben az időszakban. Változatlan maradt Svájc 5 és Csehország 3 százaléka. Szlovéniát és Liechtensteint a válaszadók 2-2 százaléka említette, az öt évvel korábbi 1-1 százalékkal szemben. Ennél is kisebb arányban nevezték meg Szlovákiát. Ausztria kapcsolatait Németországgal 12 százalék tartja nagyon jónak, 67 százalék pedig meglehetősen jónak.

Az Ausztriával szomszédos országok szimpátia-rangsorát vezető Svájc, majd Magyarország után Olaszország következik. Hátrább áll Németország, kevéssel utána jön Szlovénia, és Szlovákia megelőzi Csehországot. Egy korábbi, 1994-es felmérés során Svájc után még Németország foglalta el a második helyet. A változást, a hosszú távú eltávolodási folyamatot „a nagy testvértől” dr. Peter A. Ulram részben az utóbbi évek problémáival indokolja. Többek között Németország magatartásával a tizennégy EU-tagország szankcióinál, a maastrichti kritériumok be nem tartásával, a német gazdaság és politika helyzetének masszívan negatív megítélésével, illetve azzal a félelemmel, hogy „a német betegség” átterjedhet Ausztriára is.