Ez az értékelés kevésbé múlik a pártszimpátián. A Tisza-szavazók körében is ugyanis kisebbségben vannak azok (42 százalék), akik szerint Orbán az utókor számára csupán mellékszereplő lesz, vagy teljesen feledésbe merül. A Fidesz-szavazók 93 százaléka történelmi főszereplőként tekint rá, de a Tisza-tábor 58 százaléka is fontosnak — bár nem feltétlenül főszereplőnek — ítéli meg.
Ez a kettősség — a negatív értékítélet párosulva a történelmi súly elismerésével — jól illusztrálja Orbán Viktor ambivalens helyét a magyar köztudatban: a legtöbben elutasítják de egyidejűleg elismerik, hogy meghatározó alak a magyar történelemben.
A felmérésben tíz karakterjegy mentén is vizsgáltuk, hogyan látják a magyarok Orbán Viktort. Az eredmények árnyalt képet mutatnak: bizonyos képességei viszonylag széles körű elismerést kapnak, mások — különösen az erkölcsi dimenziók — éles elutasítással találkoznak.
A legszélesebb elismerést a vizionárius mivolta kapta: a megkérdezettek 55 százaléka — beleértve a Tisza-szavazók 52 százalékát is — igaznak tartja rá, hogy távlatokban gondolkozó, vizionárius személyiség. Hasonlóan magas, 53 százalék az aránya azoknak, akik szerint jó szónok, és ez a vélemény is meglepően pártsemleges: a Tisza-táborban is 35 százalék elismeri szónoki képességeit. Az intelligencia (48 százalék) és a karizma (46 százalék) szintén közel többségi elismerést kap, igaz, ezek esetében erőteljesebb a politikai táborok mentén húzódó szakadék.