A megkérdezettek 52 százaléka értékeli negativan Orbán Viktor politikai szerepét — ezen belül is 36 százalék teszi ezt határozottan, „nagyon negatívan”. Ezzel szemben mindössze 28 százalék mondható pozitívnak (15 százalék nagyon pozitív), míg a fennmaradó 20 százalék semlegesen vagy vegyes érzésekkel tekint a volt miniszterelnök pályájára.
A nemek között érdekes eltérés mutatkozik: a férfiak körében szignifikánsan magasabb a nagyon negatív értékelést adók aránya (41 százalék vs. 32 százalék a nőknél). A fiatal, 16–29 éves korosztály különösen kritikus: körükben a negatív értékelés eléri az 56 százalékot, míg a pozitív vélemények mindössze 14 százalékot tesznek ki.
A pártválasztás — nem meglepő módon — messze a legerőteljesebb törésvonalat rajzolja ki Orbán Viktor megítélésében. A Tisza Párt szavazóinak 86 százaléka negatívan ítéli meg Orbán szerepét (65 százalék nagyon negatívan). A Fidesz-szavazók körében a kép egyértelműen pozitív: 76 százalék értékeli kedvezően a volt miniszterelnök pályáját, bár még a lojális Fidesz-táboron belül is 15 százalék semleges, 9 százalék pedig egyenesen negatív véleménnyel van. A Mi Hazánk szavazói megosztottabbak: körükben a semleges/vegyes vélemény dominál (45 százalék), a pozitív és negatív ítéletek nagyjából egyensúlyban vannak.
Az értékítélettől független történelmi súly kérdésében a közvélemény kevésbé polarizált, mint várható lenne. A magyarok 67 százaléka úgy véli, Orbán Viktor fontos — vagy nagyon fontos — része lesz a magyar történelemnek: 33 százalék szerint „nagyon fontos”, további 35 százalék szerint „fontos, de nem főszereplő”. Csupán 17 százalék ítéli úgy meg a történelmi távlatra vonatkozó kérdést hogy „pár generáció múlva alig emlékeznek a nevére”), további 16 százalék pedig “mellékszereplőnek” tartja az utókor szemszögéből.
