Az Európai Bizottság kezelésében készített mutató a fogyasztóknak a hatóságokba, kiskereskedőkbe és fogyasztói szervezetekbe vetett, valamint a termékek biztonságossága iránti bizalma, a vitarendezések hatékonysága és a panaszok kezelésével való elégedettség alapján méri az egyes tagországok teljesítményét.
A felmérésből kiderül, hogy Magyarország az uniós átlaghoz közeli mutatókkal rendelkezik, és tavaly valamelyest javult a teljesítménye a vizsgált területeken. A legjobb feltételek továbbra is a nyugat- és észak-európai országokban várják a fogyasztókat. A témáért felelős biztos, John Dalli arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogaikat ismerő fogyasztók segíthetnek teljes mértékben kiaknázni az uniós egységes belső piacban rejlő potenciált, lendületet adva az innovációnak és a növekedésnek is. (Az európai fogyasztók „tudatosabbá tételével" növelné az Európai Bizottság az uniós fogyasztási kiadásokat és ezáltal lendítené föl a stagnáló gazdaságot. Az elkövetkezendő évekre vonatkozó uniós fogyasztóügyi politikai stratégia a fogyasztói részvétel és a piac iránti bizalom maximalizálását célozza meg.)
A felmérés kulcsmegállapításai közé tartozik, hogy a fogyasztók "aggasztóan kevés ismerettel rendelkeznek jogaikról" (csak a válaszadók töredéke tudott helyesen felelni egyes ilyen típusú kérdésekre), továbbá az is, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok nem szűntek meg. A jelentésből az is kiderül, hogy a fogyasztók saját országukhoz képest továbbra sem tudnak egyszerűen vásárolni más uniós tagállamban, ami azt jelenti, hogy kisebb választékból válogathatnak, és kevesebb a lehetőségük a költségek megtakarítására, holott összesen évi akár 204 milliárd eurót is megtakaríthatnának a határokon átnyúló vásárlásnak köszönhetően. (Május 31-ig pályázhatnak fogyasztóbarát embléma megszerzésére a magyar cégek.)
Az immár egyéves, a jogkövető vállalkozásokról vezetett pozitív lista jelentősen bővült, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, és Zala megyét érintően. Jelenleg a listán 1356 vállalkozás szerepel. Élen jár Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom megye, 121-113 vállalkozással (üzlettel). A lista és a listával kapcsolatos további információk elérhetőek innen.
Mindössze négy esetben került sor a listáról való levételre, mely vállalkozásoknál utóellenőrzés során szabálytalanságot (pl. az egységben a fiatalkorú személyt a próbavásárlás során kiszolgálták szeszesitallal, nem tettek eleget a nyugtaadási kötelezettségüknek) talált a felügyelőség.
A honlapon található pozitív listát legtöbben Budapestről tekintették meg, a vidéki városokból pedig elsősorban Debrecen, Győr, Pécs, Miskolc, Szeged, Kecskemét, Sopron, Békéscsaba, Zalaegerszeg, és Székesfehérvár felől érkeztek az érdeklődő látogatók. A jogkövető vállalkozások listájára jelentős számú érdeklődő kattintott Németország, Ausztria, Anglia, Belgium, Szlovákia, az Egyesült Államok, Franciaország és Románia felől is.
Szeptembertől módosul a magyarországi szabályozás
Csak biztonságos termék hozható forgalomba Magyarországon, a gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságáról, az importőr és a forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan terméket, amelyről szakmai ismerete alapján tudnia kellene, hogy az nem biztonságos - ebből indul ki az egységes piacfelügyelet szabályait módosító törvénytervezet.
A tervezet hatálya a Magyarországon gyártott és forgalomba hozott termékekre terjed ki, és várhatóan szeptembertől kell majd alkalmazni, előírásai nem vonatkoznak a régiségekre és az olyan termékekre, amelyeket használat előtt meg kell javítani. A tervezet kimondja, hogy a CE jelölés csak akkor helyezhető el a terméken, ha a gyártó előtte kiállítja az uniós megfelelőségi nyilatkozatot. Ha a piacfelügyeleti hatóság kéri ezt a nyilatkozatot, akkor a gyártónak azt 8 napon belül meg kell küldenie neki. A piacfelügyeleti hatóság mintát vehet a termékből, azt laboratóriumban megvizsgáltathatja, és jogosult belépni az érintett gazdasági szereplő székhelyére, telephelyére. Ha a termék széles körben, fokozottan veszélyeztet, akkor e tényt a felügyelet a sajtóban is közzéteszi. (A kormány jóváhagyta Magyarország IV. középtávú, 2014-ig szóló fogyasztóvédelmi politikáját és a megvalósításához szükséges kormányzati intézkedéseket tartalmazó feladattervet is januárban.)
Jogsértés esetén a piacfelügyeleti hatóság alap esetben 15 ezertől 500 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A javaslat hangsúlyozza a visszatartó erőt, és azt, hogy súlyosbító körülmény a 3 éven belüli újbóli jogsértés. A piacfelügyeleti hatóság mindig bírságol, ha a jogsértés a fogyasztók testi épségét, egészségét sérti, vagy veszélyezteti. Ekkor a bírság összege 15 ezertől 2 milliárd forintig terjedhet. A jogerősen kiszabott, de be nem fizetett bírság után a jegybanki alapkamat kétszerese a fizetendő kamat
Több magyar árut, szigorúbb szabályokat akar a magyar
Több hazai árut, a jogszabályok szigorítását és ugyanolyan minőségű terméket akarunk, mint a nyugat-európai társaink - derült ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) fogyasztóvédelmi konzultációjából.
Az eddig feldolgozott több ezer válasz eredményeképpen megállapítható: a fogyasztók úgy vélik, még nem tart ott az ország, hogy enyhíteni lehetne a szabályok szigorán, a hatósági munka intenzitásán - közölte az NFH. Az eddigi összesítés alapján az is látszik, hogy a fogyasztók "vevők" az alternatív ösztönző eszközökre. A válaszadók mintegy 80 százaléka úgy vélte, a vállalkozások pozitív kiemelése arról tájékoztatja a fogyasztót, hogy hova érdemes menni vásárolni, kivel javasolt szerződést kötni. A pozitív lista első félével jól vizsgázott, jelenleg több mint 500 vállalkozás szerepel a hatóság nyilvántartásában - összegezte a hatóság.
Több magyar terméket szeretnénk
A fogyasztók érzékenyek a hazai sajátosságokra is: a válaszadók kétharmada szerint szükséges befolyásolni az üzletek kínálatát abba az irányba, hogy nagyobb számban legyenek magyar termékek a boltok polcain. A magyar fogyasztók ugyanakkor arra biztatják a hazai hatóságokat, hogy - a szlovák példához hasonlóan -, vizsgálják azt is, vajon valós-e az a megállapítás, amely szerint a globális gyártók Magyarországra - és a környező országokba - szánt termékei alacsonyabb minőségűek, mint a Nyugat-Európába gyártott azonos árui.
