A botrány kirobbanása óta eltelt annyi idő, hogy immár világosabban lehet látni, mi történt valójában. Ha valaki ismeri az Orbán-rendszer működését, akkor pontosan tudja, hogy számtalan vészjelző van kiépítve, ami lehetővé teszi a zökkenőmentes ténykedést. A területfelelősök szinte mindegyike mellett van egy felülről rendelt pártkomisszár, aki jelenti a legfelső szintnek, ha bármi rendellenességet tapasztal, illetve bonyolítja a felülről jövő ukázokat, amennyiben a területfelelős vonakodik. Ilyen volt Varga Judit igazságügyminiszter mellett Völner Pál, akinek ugyan elvileg főnöke volt a tárcavezető, mégis semmiféle munkáltatói joggal nem rendelkezett felette. Így maradhatott Völner a Pegazus-ügy kirobbanása után is a helyén, sőt még azt is megengedhette magának, hogy saját felelősségét átkenje némileg felettesére. Néha a pártkomisszárok hatalma jóval nagyobb, mint a területi felelősöké. A pártkomisszárok mellett aztán minden szervezetben van még számtalan önjelölt, aki előrejutása érdekében túlbuzgón és dalolva jelent a pártközpontnak.

Balog Zoltán püspök úr jól ismerte ezt a rendszert, hiszen évekig mozgott a sűrűjében. Az egészből nem is lett volna semmi kalamajka, ha egyenesen bemegy Orbán Viktorhoz és közli vele, hogy nagyon fontos lenne számára, ha kegyelmet kaphatna a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettese. Nem ezt tette és valószínűleg azért, mert Orbán Viktortól egy határozott nemet kapott volna. Ehelyett elment először az Igazságügyi Minisztériumba és kijárta, hogy készüljön egy ilyen előterjesztés a köztársasági elnöknek az igazgatóhelyettes feleségének kérvénye alapján. Az apparátusnak és Varga Juditnak magától esze ágában nem lett volna egy ilyen dokumentumot elkészíteni, hiszen tudják a kegyelmi jogot csak speciális esetekben alkalmazzák. Például gondatlan emberölés esetében, vagy már olyan idős az elítélt, hogy az ágyából sem tud felkelni. Valószínűleg hosszú unszolás után, számos felkiáltó jelet mellétéve készült el mégis az előterjesztés. Az Igazságügyi Minisztérium mentségére legyen mondva, ha az épületben megjelenik egy volt magas rangú politikus, akkor nehéz nemet mondani, mert ki tudja ebben a rendszerben, hogy kinek, meddig ér a keze. Elkészült tehát az előterjesztés és átrepült a köztársasági elnökhöz. Ott már könnyebb dolga lehetett Balog Zoltánnak, hiszen hivatalosan is Novák Katalin tanácsadója volt. Valószínűleg minden érintett tudta a Sándor-palotában, hogy nem jó úton járnak, de bíztak abban, nem derül ki. A joggal lehet élni és visszaélni, így van ez a kegyelmi joggal is, most az utóbbi történt. Vélhetőleg Novák Katalin csak meg akart felelni egykori mentora elvárásainak és az egészből semmi haszna nem volt. A köztársasági elnök mindig eminens volt, kiváló tanuló, aki úgy szocializálódott, hogy mindig mindenben megfeleljen a felülről jövő elvárásoknak és ez eddig működött is.