Habuda Judit, a MeH Nemzeti Fejlesztési Terv Terv és EU-támogatások Hivatalának munkatársa Baráth Etele politikai államtitkárt helyettesítette – aki stílszerűen egy EU integrációs parlamenti vita miatt nem tudott személyesen előadni a konferencián. A meghirdetett téma a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és az EU-felzárkózás kapcsolatát volt hivatott bemutatni, ami nem tűnt könnyű feladatnak, hisz az NFT akár önmagában is mergérne egy konferenciát.
Habuda Judit egyebek közt arról beszélt, hogy a csatlakozás után folyósítható EU pénzek mértéke akár a hazai fejlesztési források felét is kitehetik, konkrétan a 2004-2006-os tervezési időszakban 1200-1500 milliárd forint a tét. Tét, mert ezek elnyerése nem automatikus, mi több felhasználásuk sem. A strukturális és kohéziós alapokból elnyerhető pénz mértéke és felhasználhatósága alapvetően attól függ, elkészül-e ez év végéig, s elfogadja-e Brüsszel a magyar NFT-et illetve az ehhez kapcsolódó, öt operatív tervet.
A munka jól halad, s a tervek szerint két, decemberi kormányülésen jóváhagyásra is kerülhetnek – modta az előadó, s egyben utalt arra, hogy ez koránt sem jelenti a munka végét. A várható pénzek – amelyek kétharmada a strukturális, harmada a kohézisó alapba megy - elosztásához, annak társadalmi ellenőrzéséhez ki kell még alakítani a megfelelő intézményrendszert is.
A NFT kidolgozásánál három lehetséges gazdasági utat vettek figyelembe, ami Magyarország csatlakozás utáni állapotát illeti. E szerint vagy tovább nő lemaradásunk, vagy sikerül apránként ledolgozni hátrányunkat, illetve szuboptimális esetben akár túl is szárnyaljuk az EU átlagot, mint tette ezt Írország. A kormányzat a középső változat mellett tette le a voksát. A Kreatív Magyarország – Smart Hungary – ideiglenes projekt címet viselő operatív csomagrendszer illetve maga az NFT alapvető célja, hogy nőjön a lakosság életminősége. A 2006-ot követő időszak végére pedig többek közt, a tudásalapú társadalom megteremtését, egy egészséges, képzett, innovatív és szolidáris társadalom létrehozását képzelik megvalósíthatónak.
Ami az informatikát illeti – tért ki Habuda Judit a konferencia központi témájára -, az át-meg átszövi a teljes programot, bizonyos területeken – mint pl. az egészségügy, humán erőforrás fejlesztés – nagyobb, másutt kisebb hangsúlyt kapva. Az előadó jelezte, bármilyen, az NFT-vel kapcsolatos kérdést, javaslatot szívesen, örömmel vesznek, illetve vettek eddig is: ennek köszönhetően írták már eddig is át a terv számos pontját.
(Az NFT megtalálható honlapunkon!)
Dr. Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára előadásának címe EU-harmonizáció, e-harmonizációb az agrárgazdaságban volt. Bevezetőjében leszögezte, hogy az uniós csatlakozásig meg kell valósítani illetve egységesíteni kell többek között a digitalizált térképet, a vagyonkataszteri rendszereket, az állatnyilvántartást. Beszélt arról, hogy ehhez az unió nem kéri valamilyen közös szoftverek adaptációját, hanem minden tagország a saját fejlesztéseivel a oldja meg a feladatot, egységes szempontok szerint. S hogy a feltételek megteremtéséhez Magyarországon nincs szükség valamilyen új intézmény létrehozásához és annak a szükséges hardverekkel való felszerelésére, mivel a már létező intézmények között több olyan is akad, amelyik a meglévő eszközeivel képes lenne a hatalmas feladat megvalósítására. Ezt követően azonban programismertetés helyett az államtitkár sorra vette azokat a kérdéseket, amelyeket a konferencia szervezője a két napos tanácskozásra a résztvevőknek szánt, és hangosan gondolkozott el rajtuk. Milyen területen kell gyorsítani? Milyen irányba fejlődik az e-gazdaság és az e-kormányzatok, önkormányzatok? Milyen együttműködés várható a kormány, az önkormányzatok és az üzleti szféra szereplői között? Szanyi Tibor hangsúlyozta, hogy nem lehet egy felülről diktált megoldásra várni, hanem a kormány kész aktívan bevonni a régiókat, vállalatokat, a lakosságot. Hosszan biztatta a hallhatóságát arra, hogy bombázzák a kérdéseikkel és a javaslataikkal a hatóságokat, még akkor is, ha nem kapnak azonnal visszajelzést.
Az SMS falon az előadóhoz érkezett kérdések többek között azt feszegették, milyen összeg is áll a tárca rendelkezésére az uniós csatlakozásig a felzárkózásra, és kik és milyen módon juthatnak hozzá. Az államtitkár válaszaival igyekezett visszafogni a kérdezőket, hiszen 2004-ig tavaszáig 3, maximum 6 milliárd forintról van szó a sajtóban keringő tizenegynéhány milliárdokkal szemben. Illetve kérte azokat, akik egy-egy részfeladat megvalósításáról várnak megrendelést, ne próbáljanak e részfeladatok fontosságát kiemelve hatást gyakorolni a döntéshozókra, mert mindenki – de különösen a nemzetgazdaság – akkor jár jól, ha az egész koncepció valósul meg, a maga egészében.
(rejtő-eller)
E-Magyarország, E-kormányzat; befejeződött a kétnapos konferenciánk!
Kormányzati nézőpont (Kovács K., Baja, plenáris ülés 1.)
Nemzeti Fejlesztési Terv és e-agrárprogram (Habuda, Szanyi, plenáris ülés 2.)
Internetes vámolás (Kovácsics, plenáris 3.)
Parlamenti géptelenségek (Budafoki, Molnár, plenáris 4.)
Az üzleti szektor üzenete a kormánynak (első nap, I. szekció)
A megváltozott gazdaság igényei (első nap, II. szekció)
Működő e-kormányzat (második nap, I. szekció)
Kormány és önkormányzatok egymásért (második nap, II. szekció)
Konferencia estély
Üzleti etikai díj
Habuda Judit egyebek közt arról beszélt, hogy a csatlakozás után folyósítható EU pénzek mértéke akár a hazai fejlesztési források felét is kitehetik, konkrétan a 2004-2006-os tervezési időszakban 1200-1500 milliárd forint a tét. Tét, mert ezek elnyerése nem automatikus, mi több felhasználásuk sem. A strukturális és kohéziós alapokból elnyerhető pénz mértéke és felhasználhatósága alapvetően attól függ, elkészül-e ez év végéig, s elfogadja-e Brüsszel a magyar NFT-et illetve az ehhez kapcsolódó, öt operatív tervet.
A munka jól halad, s a tervek szerint két, decemberi kormányülésen jóváhagyásra is kerülhetnek – modta az előadó, s egyben utalt arra, hogy ez koránt sem jelenti a munka végét. A várható pénzek – amelyek kétharmada a strukturális, harmada a kohézisó alapba megy - elosztásához, annak társadalmi ellenőrzéséhez ki kell még alakítani a megfelelő intézményrendszert is.
A NFT kidolgozásánál három lehetséges gazdasági utat vettek figyelembe, ami Magyarország csatlakozás utáni állapotát illeti. E szerint vagy tovább nő lemaradásunk, vagy sikerül apránként ledolgozni hátrányunkat, illetve szuboptimális esetben akár túl is szárnyaljuk az EU átlagot, mint tette ezt Írország. A kormányzat a középső változat mellett tette le a voksát. A Kreatív Magyarország – Smart Hungary – ideiglenes projekt címet viselő operatív csomagrendszer illetve maga az NFT alapvető célja, hogy nőjön a lakosság életminősége. A 2006-ot követő időszak végére pedig többek közt, a tudásalapú társadalom megteremtését, egy egészséges, képzett, innovatív és szolidáris társadalom létrehozását képzelik megvalósíthatónak.
Ami az informatikát illeti – tért ki Habuda Judit a konferencia központi témájára -, az át-meg átszövi a teljes programot, bizonyos területeken – mint pl. az egészségügy, humán erőforrás fejlesztés – nagyobb, másutt kisebb hangsúlyt kapva. Az előadó jelezte, bármilyen, az NFT-vel kapcsolatos kérdést, javaslatot szívesen, örömmel vesznek, illetve vettek eddig is: ennek köszönhetően írták már eddig is át a terv számos pontját.
(Az NFT megtalálható honlapunkon!)
Dr. Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára előadásának címe EU-harmonizáció, e-harmonizációb az agrárgazdaságban volt. Bevezetőjében leszögezte, hogy az uniós csatlakozásig meg kell valósítani illetve egységesíteni kell többek között a digitalizált térképet, a vagyonkataszteri rendszereket, az állatnyilvántartást. Beszélt arról, hogy ehhez az unió nem kéri valamilyen közös szoftverek adaptációját, hanem minden tagország a saját fejlesztéseivel a oldja meg a feladatot, egységes szempontok szerint. S hogy a feltételek megteremtéséhez Magyarországon nincs szükség valamilyen új intézmény létrehozásához és annak a szükséges hardverekkel való felszerelésére, mivel a már létező intézmények között több olyan is akad, amelyik a meglévő eszközeivel képes lenne a hatalmas feladat megvalósítására. Ezt követően azonban programismertetés helyett az államtitkár sorra vette azokat a kérdéseket, amelyeket a konferencia szervezője a két napos tanácskozásra a résztvevőknek szánt, és hangosan gondolkozott el rajtuk. Milyen területen kell gyorsítani? Milyen irányba fejlődik az e-gazdaság és az e-kormányzatok, önkormányzatok? Milyen együttműködés várható a kormány, az önkormányzatok és az üzleti szféra szereplői között? Szanyi Tibor hangsúlyozta, hogy nem lehet egy felülről diktált megoldásra várni, hanem a kormány kész aktívan bevonni a régiókat, vállalatokat, a lakosságot. Hosszan biztatta a hallhatóságát arra, hogy bombázzák a kérdéseikkel és a javaslataikkal a hatóságokat, még akkor is, ha nem kapnak azonnal visszajelzést.
Az SMS falon az előadóhoz érkezett kérdések többek között azt feszegették, milyen összeg is áll a tárca rendelkezésére az uniós csatlakozásig a felzárkózásra, és kik és milyen módon juthatnak hozzá. Az államtitkár válaszaival igyekezett visszafogni a kérdezőket, hiszen 2004-ig tavaszáig 3, maximum 6 milliárd forintról van szó a sajtóban keringő tizenegynéhány milliárdokkal szemben. Illetve kérte azokat, akik egy-egy részfeladat megvalósításáról várnak megrendelést, ne próbáljanak e részfeladatok fontosságát kiemelve hatást gyakorolni a döntéshozókra, mert mindenki – de különösen a nemzetgazdaság – akkor jár jól, ha az egész koncepció valósul meg, a maga egészében.
(rejtő-eller)
E-Magyarország, E-kormányzat; befejeződött a kétnapos konferenciánk!
Kormányzati nézőpont (Kovács K., Baja, plenáris ülés 1.)
Nemzeti Fejlesztési Terv és e-agrárprogram (Habuda, Szanyi, plenáris ülés 2.)
Internetes vámolás (Kovácsics, plenáris 3.)
Parlamenti géptelenségek (Budafoki, Molnár, plenáris 4.)
Az üzleti szektor üzenete a kormánynak (első nap, I. szekció)
A megváltozott gazdaság igényei (első nap, II. szekció)
Működő e-kormányzat (második nap, I. szekció)
Kormány és önkormányzatok egymásért (második nap, II. szekció)
Konferencia estély
Üzleti etikai díj