Az idei év első hat hónapjában 2004 első félévéhez képest 5 százalékkal nőtt a hazai ruházati kereskedelem forgalmi értéke, s a forgalmazott áruk mennyiségét tekintve még nagyobb, 8 százalékos bővülés volt mérhető.
A forgalmi adatok tanúsága szerint tehát az idei év első etapjában a 2004. évi 104 millió eladott darabhoz képest 112 milliót értékesítettek. Ebből a legtöbb áru továbbra is az alsóruházati szegmensben talált gazdára, mely teljes szegmens a piacból mintegy 49 százalékos részesedést hasít ki. Ugyanakkor e szegmens a forgalmazott értéket tekintve a piacnak mindössze 14 százalékát mondhatja magáénak idén, mely arány tavalyhoz képest 1 százalékponttal nagyobb.
32-ről 33 százalékra nőtt az értékesített felsőruházati termékek mennyiségi aránya az összes eladott terméken belül, az értékesítésből származó bevétel-részesedés azonban a teljes piacból 52-ről 51 százalékra csökkent.
#page#
A cipőpiac is változott a vizsgált időszakban bár az eladott termékek mennyisége tekintetében negatív előjellel: a mennyiségi értékesítés ugyanis 2004. első félévében mért 12 százalékos részesedésről 10 százalékra csökkent az idei év első hat hónapjában. Érdekes tény azonban, hogy a cipőkereskedelem értékforgalmi részaránya a teljes piac bővülése mellett változatlanul 27 százalékot tesz ki. A mennyiségi forgalom csökkenése és a szegmens stagnáló értékrészesedése a teljes piacból arra enged következtetni, hogy a vásárlók ezen a téren egyre inkább a nagyobb értéket képviselő, feltételezhetően jobb minőségű árut választják.
Csökkent ezzel egyidejűleg az eladott gyermekruha-mennyiség 1 százalékponttal és 2 százalékról 3 százalékra emelkedett az értékesített kiegészítők aránya. A 2005. első feléhez képest nőtt a sportruházati cikkek eladásából származó bevétel.
Az egyes üzlettípusok piaci részesedésében nem következett be drámai változás, továbbra is - bár lassuló ütemben - nő a távol-keleti boltok jelentősége. Fontos megemlíteni, hogy a távol-keleti boltok előretörése 2005. első félévében nem veszélyeztette a ruházati szaküzletek - butikok, szaküzletek és márkaboltok - piacrészét, ami az összforgalomból 31 százalékról 33 százalékra nőtt. Ezzel szemben viszont csökkent az utcai árusok és piacok jelentősége. Ez utóbbi csatorna ugyanis mintegy 2 százalékpontos visszaesést könyvelhetett el, miután a teljes piac forgalmi értékéből 18 százalék helyett már csak 16 százalékot képvisel. A távol-keleti üzletek - a teljes piac bővülése mellett - egy százalékponttal nőttek és a tavalyi 14 százalékos részesedés után idén már a magyar ruházati piac 15 százalékát teszik ki. Nem változott a vizsgált időszakban a cipőboltok, sportboltok és hipermarketek teljes ruházati piaci részesedése.
