Egyre több országban adnak jogokat a melegek kezébe: összeházasodhatnak, élettársi viszonyban élhetnek, gyereket vállalhatnak, hitelt vehetnek fel stb. A közelmúltban nálunk is útmutató készült anyakönyvvezetőknek, miként viszonyuljanak az azonos nemű párokhoz. Július elsején ugyanis hatályba lépett az a törvény, amely azonos nemű párok számára lehetővé teszi bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését. Januártól érvényes egy másik lehetőség is, a közjegyzői nyilvántartásba vétel, amely mind azonos, mind különnemű párok számára nyitva áll. Mindezek ellenére hazánk még mindig a konzervatív táborhoz sorolható.
A melegek munkaerő-piaci helyzete pontosan tükrözi az adott ország álláspontját a tabunak számító témával kapcsolatban. Itthon nem szívesen alkalmaznak melegeket a cégek - állapította meg egy kutatás. Pedig sokan nem is tudják: meleg a főnökük/kollégájuk. Ugyanúgy viselkednek, ugyanúgy néznek ki, mint a "normális" munkavállalók, és heteroszexuális képet közvetítenek magukról, a valóságban azonban saját nemükhöz vonzódnak, csak éppen titkolják nemi hovatartozásukat. Erre a csoportra ugyanis a rejtőzködés a jellemző, sokukról egy átlagember meg sem mondaná, hogy a saját neméhez vonzódik - állapították meg korábban a "Munkahelyi esélyegyenlőség - Vállalati Felelősségvállalás Konferencia" kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Mocsonaki László, a Háttér Társaság a Melegekért ügyvivője a HR Portálnak elmondta, kevés tapasztalatuk van a melegek munkapiaci helyzetéről, ugyanis többségük ma Magyarországon nemcsak a privát szférában (család, baráti kör), hanem a munka világában is rejtőzködik, hogy elkerülje a vélt vagy reális kiközösítést.
Mindenhol megtalálni őket, de kevesen vállalják
A szakember tapasztalatai szerint kevesen vállalják fel másságukat. Pedig a közismert személyek "coming outja" (előbújása) sokat segítene az előítéletek oldásán, a közösség elfogadásában. A meleg szervezet vezetője két embert említett meg: "Szetey Gábor volt személyügyi államtitkár és Ungár Klára politikus végzett úttörő munkát e téren. Reméljük, lesznek követőik" - mondta a meleg szervezet vezetője.
Számos munkakörben találkozni meleg dolgozóval: bolti eladó, pénztáros, divattervező, stylist, fodrász, közgazdász, politikus stb. Mocsonaki László elárulta: az elmúlt másfél évtized tapasztalata alapján a fegyveres testületeknél, illetve a pedagógus pályán éltek/élnek meleg alkalmazottakkal kapcsolatban irracionális félelmek.
Képmutató társadalom
A szakemberek leszögezik: senkinek semmi köze ahhoz, ki mit csinál a magánéletében. - Ez téves hozzáállás - cáfol rá Takács Judit. A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet szociológus-kutatója szerint mindaddig, amíg egy csoportot hátrányosan megkülönböztetnek, ez nem lehet magánügy. A társadalom döntő többsége azonban nem kíván ezzel foglalkozni, és mivel nincsen külső, szembetűnő jele, így titkolható. Ha a másság bevállalása elbocsátással, kiközösítéssel jár, miért vallanák be? - teszi fel a költői kérdést a szociológus-kutató. Hiába nő a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek közösségének száma, a többségi társadalom még mindig nem fogadja el ezt a csoportot. A szociológus szerint a legfőbb probléma a heteronormatív, képmutató társadalomban keresendő. Takács Judit úgy tapasztalta, hogy az egyetemen sokan azt gondolják, nincsenek meleg diákok, pedig vannak, csak nem vállalják fel szexuális orientációjukat.
A májusi kerekasztal-beszélgetésen az is elhangzott, hogy a tőkeerős cégeket, multinacionális vállalatokat nagy felelősség terheli azért a helyzetért, ami kialakult nálunk a homoszexuálisokkal kapcsolatban. Hiszen a magyar leányvállalatok nem valósítják meg azon esélyegyenlőségi tervekben meghatározottakat, amelyeket az anyavállalat külföldön megkövetel. Érdekes megnézni, hogy mi ennek az oka. Hiszen az ember azt gondolná, hogy sokkal fejlettebb CSR és HR politikával rendelkeznek a külföldi vállalatok.
Mocsonaki László levezette: a társadalomnak a meleg emberekhez való viszonya összetett társadalmi folyamatok eredménye, amelynek hatása alól a munka világa sem tudja kivonni magát. A multinacionális vállalatok többsége rendszerváltozás után érkezett hazánkba, így készen kapta az lmbt (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű) emberekkel szemben megnyilvánuló elnyomást, vagy az előítéletességet. Felelősségük abban van, hogy a jó gyakorlataikat a magyarországi vállalataiknál is alkalmazzák és ismertessék meg a velük kapcsolatba kerülő más cégekkel is.
